Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-29 / 13. szám

3432-re emelkedett már a hitoktatásban része­sülő s részesülendő ref, gyermekek és ifjak száma. Méltán reményű, sőt hiszi ily körülmények közt a ref. anyaegyház, hogy a székes főváros törvényhatósága, t. i. nagytekintetű tanácsa és képviselő-testülete nem felejtkezvén el arról, hogy a fővárosi magyarság magvát a hamvaiból feléledt pesti ref. anyaegyház képezte s megem­lékezvén azon nagy szolgálatról, melyet ezen kezdetben erőtelen egyház a mult XVIII. évszá­zad végén s a folyó XlX-nek első felében a fővárosi magyar elem megmentése, fentartása és terjesztése, újabb időkben peclig a fővárosi lakos­ság általános megmagyarosodásának előmozdítása körül tett, továbbá kellő figyelembe vévén ezen kizárólag magyar nyelvű anyaegyháznak a hit­oktatás s az általa fentartott főgimnázium fel­virágoztatása, tehát a vallásosság és közművelő­dés érdekében évről-évre nevekedő terhes kiadá­sait: az eddig is hálás elismeréssel fogadott hit­felekezeti községi segélyt a jövőre is nemcsak állandósítani, hanem a kimutatott szükséghez aránylagosan felemelni fogja. Valóban a mindenható Isten végtelen kegyel­mének látható jelenségét kell felismernünk abban, hogy az 1686. év után elenyészett s 110 év múlva, 1796-ban új életre kelt pesti magyar ref. anya­egvház rövid egy évszázad alatt lőO főből 42,000-re felszaporodott, hogy a hitbuzgó első papja által akkor úgyszólván idegen földre s idegen népek közt elültetett mustármag ily arány­lag rövid időköz alatt az egész roppant székes­fővárost beárnyékozó terebélyes élő fává fejlődött. Illőnek vélném azért, ha anyaegyházunk fennállásának első évszázados jubileumát, első lelkészének s voltaképeni megalapítójának, a Nehémiási hitbuzgóságú néhai id. Báthory Gábor, utóbb a dunamelléki ref. egyházkerület nagyte­vénykedésű és hatalmas superintenclensének — kinek »emlékkövekkel megrakott temetőkertét« ma is lelki épüléssel olvashatjuk — évszázados emlékével s a honfoglalás első évezredes nem­zeti jubileumával kapcsolatosan hálás kegyelettel megülnénk. Adja is a kegyelem nagy Istene, hogy a Budapesten megtelepült magyar ref. anyaegyház a maga évszázados jubileumait sokszorosan, s hogy ezredéves fennállásának jubileumát is a honfoglalás második ezredéves nemzeti jubileu­mával együtt megünnepelhesse! Vajha a már végéhez közelgő XIX. évszá­zad lefolytáig, a székes fővárosi jelenleg két felekezetű magyar evangelikus egyházaknak nem­zeti érdekegység s az üdvös megizmosodás kettős szempontjából olyannyira kívánatos unióját is megérhetnők, mely egyesülési téren épen a fő­városi testvér magyar egyházaknak kellene a a többiek buzdításául jó példával előmenni! Tóth Lajos. ügyvéd, egyháztanácsos. ISKOLAÜGY. A kecskeméti ev. ref. főgimnázium állami segélyezése. Gimnáziumunk állami segélyezése érdekében már évekkel ezelőtt mozgalom indult meg. A tantestület, nem­különben az iskolát fentartó egyház hatóságai belátták, hogy a maguk erejéből nem felelhetnek meg azon igé­nyeknek, a melyek betöltését ügy a törvény, mint a modern kor követelőleg sürgetik. A tanhelyiségek megfelelő volta, különböző felszerelések, tanári létszám és javadalmazás tekintetében a magukra hagyott s állami segélyt igénybe nem vevő protestáns középiskolák vagy nem, vagy csak a legnagyobb erőmegfeszítéssel állják meg a versenyt az állami intézetekkel szemben. Hogy a felszerelés és beren­dezés, tanári létszám és fizetés tekintetében se maradjon egyes intézetek mögött a kecskeméti több százados protes­táns főiskola s hogy az eddig elért tanítási eredményt necsak fentartsa, de fokozza is: beállott az államsegély igénybevételének szüksége. Ezen segély módozatainak meg­állapítasa, a külső és belső berendezés mikénti eszközlése céljából Katona Mihály főgimnáziumi igazgató egy nagy szorgalommal összeállított, a legkisebb részletekre kiter­jedő elaboratumot készített, a melynek alapján március hó 11. és 12. napjain megkezdődött a tárgyalás a vallás-és közoktatási minisztérium képviseletében dr. Ballagi Aladár egyetemi tanár és az iskolát fentartó kecskemeti egyház között. A tárgyalás sikerre vezetett. S bár a buzgó igazgató munkálatában feltüntetett államsegély kívánt ösz­szege nem a javasolt 15 ezer írtban állapíttatott meg, mégis a szerződésbe felvett 12 ezer frt segélvlyel az intézet a modern kor követelményeinek és a közoktatási törvény kívánalmainak megfelelőleg rendezkedhetik be. A meg­kötött szerződésnek — mely megerősítés és elfogadás végett már az egyházi főhatóság és kultuszminisztérium előtt van — főbb pontjai a következők : A főgimnázium évi fentartása kerül 40 ezer frtba, fedezetül szolgál az egyház évi járuléka . 8400 frt. Iskolai alapítványi kamat, egyházke­rületi, városi segély, tandíj stb. . . . . 19.600 frt. A szerződésben felvett államsegély . 12.000 frt. Összesen: 40,000 frt. A főgimnáziumban alkalmaztatik 13 rendes tanár, mely számból négyet az igénybeveendő államsegély ará­nyában a kultuszminiszter fog kinevezni. A 13 rendes tanár mellett alkalmaztatnak még az ének, zene és tornatanár, a különböző felekezetű hitokta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom