Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-26 / 39. szám

szellemével egyező, rövid, népszerű református imákat, melyeket minden konfirmandusnak az országban megtanítsanak s folytonos használatát szegénynek, gazdagnak hathatósan szivükre kössék. Sokszor hallottam, hogy csodatevő ereje van az imának. Az összetartást illetve ez feltétlenül szent meggyőződésem. Ez a jövőre a szórványok lelki gondozását rendkívül megkönnyítené. És itt térek különösen a szórványok lelki gondozására. Miből áll ez ma? Megmondom. A behozott gyermeket megkereszteljük. A bejött házaspárokat megesketjük. A halottakat a felek kívánságára eltemetjük. Ez is szükséges; de ez még nem lelki gondozás. Hogy képzelem én, a mi viszonyaink közt, a lelki gondozást? Ilyen formán: Halott temetésekor, vagy beteghez menvén, a bejelentőtől előre megizenném, hogy a pusztában, vagy szórványban levő ref. lelkek, kiknek számát, nevét tudni és ismerni tartoznám (»A jó pásztor ismeri az ő juhait« Ján. 10, 27.) egy félórára, kicsinytől nagyig összejöjjenek. Énekelnék és imádkoznám velük, aztán megtudakolnám imádkoznak-e rendesen, élnek-e a szent vacsorával, eljárnak-e ottan-ottan az Úrnak házába? Meg is kérdeném, mit és hogyan imádkoznak, a hibát kijavítanám; a mely gyermek imádkozni nem tud, annak hozzátartozóit meginteném, néhány szóval buzdítanám, bátorítanám őket, bizalmukat kérném, mint én is szerető bizalommal érintkezém velük, nem hiszem, nem hihetem, hogy ennek áldása megérezhető ne volna. Úgy de, kérem, tehetem-é ezt ma, hiszen oly imát mondhat esetleg, melyet én nem is ismerek s ejtett hibáját ki sem javíthatom. És ha imádkozni nem tudnak, a minthogy a nagyobb rész az úri imát is rosszúl, mit adjak kezébe, a hiba pótlására. Az fáj, hogy erre nézve nem rendelkezhetem semmivel. Első sorban ezen kell hát segítenünk. S erre kérem a becses figyelmüket. Morvay Ferenc. BELFÖLD. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. A dunamelléki ref. egyházkerület őszi rendes gyűlése f. hó 21-én szombaton d. e. 10 órakor vette kezdetét a ref. főgimnázium dísztermében. A közgyűlést Szász Károly püspök buzgó imája előzte meg, mely után a világi elnöki széket egy ideig Tisza Lajos gróf gyengélkedése miatt Karap Ferenc, majd Sárközi Béla foglalta el. A megalakulás után a püspök kegyeletes szavakban emlékezik meg a nagy csapásról, mely László főherceg halálával az uralkodó házat és magyar nemzetet sújtotta. Indítványára a jegyzőkönyv első lapja gyászkerettel jelenik meg s részvéttávirat intéztetik a fenséges családhoz. Majd olvastatott Kenessey Béla lemondása az egyházkerületi aljegvzőségről. A lemondás sajnálattal tudomásul vétetik s az aljegyzőre való szavazás elrendeltetik. Az egyházak karácsonyig tartoznak szavazataikat az esperesekhez beküldeni, kik ismét január 15-ig küldjék be azokat az elnökséghez, A jelen közgyűlésre ideiglenes jegyzőül Lévay Lajos sárkeresztúri lelkész alkalmaztatik. Olvastatott a lelkészképesítő vizsgálatokról szóló jelentés s ennek kapcsán Haypál Benő és Bárdy Pál s.-lelkészek kérvénye, melyben a vizsga tételénél elmulasztott három hónapot minősítvényökbe beszámítani kérik. Szász Károly, Szilády Áron, Baksay S. és Kovács Albert hozzászólásai után elhatároztatik, hogy f. évben a minősítvény okt. 1-től számíttatik; a két kérvényezőnek kérése teljesíttetik. Az első lelkészképesítő vizsgát tett segédlelkészek a püspök által hozzájuk intézett beszéd kíséretében kibocsáttatnak. A püspöki jelentés következett ezután. Az elején az egyházpolitikai törvények életbeléptetése által előálló új viszonyokkal foglalkozik. Magokat az új törvényeket szükségesnek tartja, mert az elkeresztelési rendelet által okozott súrlódásokat ki kellett egyenlíteni. A törvények hitelveinket nem sértik, az ujabban kiadott végrehajtási utasítások és rendeletek pedig teljesen megnyugtatták azokat is. akik eddig a törvényektől kedvezőtlen eredményeket vártak. A felekezetnélküliségről szólva hibáztatja ezen részét a még hátralevő két törvényjavaslat egyikének, de nem elvi szempontból, hanem az időszerűség szempontjából. A két törvényjavaslat sorsa különben biztosítva van a főrendiházban is. Ezek után áttér a jelentés a budapesti és miskolci püspöki értekezlet munkálatára, melyre vonatkozólag a legsürgősebb teendők megbeszélésére értekezlet tartásáx indítványozza. Megemlékezik a jelentés ezek után a kerület valláserkölcsi állapotáról, melyet általában véve kielégítőnek mond. Az egyházi értekezletek több egyház megyében megalakultak, néhol mint lelkészi értekezletek állanak fenn. Baranyában az egyházak társítása által a lelkészi fizetések javítása érdekében indult mozgalom. Másrészt azonban fordulnak elő rendetlenségek (Mohács), sőt nagyobb áttérések is (Seregélyes). A gyámintézeti ügy után felemlíti a jelentés az év folyamán elhalt lelkészeket, világiakat, kezdvén ezek sorát Déesey Lajossal a külsősomogyi egyházmegye egykori gondnokával, kiről szép szavakban emlékezik meg. Majd a lelkészek közül Szentgyörgyi József csarnotai, Torday István d.-pataji Kiss Károly mányi, Szánfhó Gábor bodméri, Gyarmathy Károly orgoványi, Horváth Pál cúni, Kiss Benő gombai lelkészek haláláról emlékezik meg. Végül Sárközi Bélát, mint új egyházmegyei gondnokot üdvözli. A püspöki jelentés egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe felvétetik. Egyben elhatározza a gyűlés, hogy a jelentésben indítványozott értekezlet, mely a lelkészek teendőit szabja meg a konvent intézkedéséig, délután 4 órakor tartassék meg. Sz. J. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. E hó 21—24. napjain tartották Debrecenben. Bendkívül népessé és széleskörű érdeklődés tárgyává tette a gyűlés első napját már maga azon körülmény, hogy a nagy kiterjedésű egyházkerület minden részéből összesereglett félszáznál több lelkészt avattak fél, egyszersmind e napon leplezték le a gályarabok emlékoszlopát is. Előző napokon az esperesi kar tanácskozott, folyó hó 18-án pedig az egyházkerületi tanügyi bizottság tartotta gyűlését. Világi elnökök távol maradása miatt a gyűlést Kiss Áron püspök egyedül vezette, mely tisztében rövid ideig Szabó János esperes váltotta fel. Jelen voltak Lukács Ödön, Széli Kálmán esperesek, Némethy Lajos, Kiss Albert, Dicsőfi József lelkészek, György Endre, Sz Szabó László, Szinay Gyula világiak, Joó István gimnáziumi felügyelő, a kollégium igazgatói és tanárkara telies számmal. A kollégiumi igazgatók jelentése szerint a létszám a mult évihez képest valamennyi tanszakon hanyatlást mutat. A főgimnáziumban 737 (tavaly 741), de itt a hely