Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-07 / 6. szám

győződésből, mondhatnók külső érzéki meggyőződésből határozta el magát az engedelmes hitre, mert közvetlenül tapasztalta az egyháznak, mint reális történeti hatalomnak jelentőségét. Szüksége volt e tekintélyre, hogy a skepsisből kiemelkedhessék és hogy megnyerhesse mindazokat, a kiknek sem Ő, sem kortársai a kijelentett igazságot bebizonyítani nem tudták. Ö az egyházat mint erőt érezte és csak ennek alapján alkotta meg az egyházról szóló tanát. 8. Cyprianus egyházfogalma, a donatisták. Az egyház mint eszköz és mint öncél. De nemcsak fejlődése, saját tapasztalata, hanem elődeinek tana s a donatisták ellen folytatott polémia is befolyásolta az egyházról alkotott nézetét. Cyprianus szerint a katholikus egyház azon föltétlenül szükséges üdvintézmény, a mely mint ilyen az apostolok utódain, a püspökökön alapul. Ezt a donatisták is elismerték; a vita azon kérdés körül forgott, hogy a két püspöki egyház közül a. birodalmi egvház-e az igazi katholikus egyház, vagy pedig a donatistáké. a kik a méltatlan pap végezte szentséget nem ismerték el és az egyház szentségének megóvása érdekében a durva bűnösöket kizárta. Ezekkel szemben Augustinus a szentségek tanát fejtette ki és az egyháznak mint a szentek közösségének fogalmát. Es egy lépéssel tovább menvén, az egyházat azonosítja Istennek országával e földön, melyen szemben a földi állammal egyedül amaz isteni államnak van jogosultsága. Az egyház tehát egyrészt eszköz, mert mint az episcopatus egységén alapuló egységes üdvintézmény a hozzá kötött szentlélekkel és a szentségekkel az egyes hivők számára közvetíti az üdvösséget. másrészt öncél, mert a szentek közösségének és Isten földi országának önmagukért kell megvalósulniok. 9. Szentírás és hagyomány. Az egyház apostoli, püspöki successió. A római szék; a zsinat. Az egyház mint üdvintézmény föltétlen tekintélyű, mert csakis általa és benne juthatni el az üdvösségre. Egyedül az nyújtja Isten igéjét azon tekintélylyel, a mely az egyes embert engedelmes hitre bírja; egyedül az erősíti meg hagyományával az evangélium igazságát. »Az evangéliumnak sem hinnék, ha a katholikus egyház tekintélye nem bírna arra.« »Sok olyan szokás és tan van, melyet az írásban nem találunk, de az egész egyház megtart és ezért helyesen hiszszük, hogy azokat az apostolok hagyták meg.* Az egyház határozza meg a szentiratok kanonikus vagy apokryphus voltát, csak az egyházban lehet az igének (1. alább) hatása. Szóval a szentírásban foglalt Istenige tekintélye az egyház tekintélyétől, az egyházi hagyománytól függ. Ezen felfogással ellenkeznek azon nyilatkozatok, melyek szerint az igazságot egyedül a szentírásból kell meríteni, az írásban megvan minden mi az üdvösséghez szükséges, az egyház szokásait és hagyományát az írásból kell megítélni, egyedül a csalhatatlan szentírás alapján lehet eldönteni, hogy melyik egyház az igazi, mert úgy az egyes püspök, mint a zsinatok tévedhetnek. Úgy lászik, hogy Augustinus az írást megtámadó manichaeusokkal szemben az egyház tekintélyét veti latba (habár nem az írás homályos volta miatt tartja az egyház magyarázatát szükségesnek), ellenben a hagyományt és az írást elismerő donatistákkal szemben hivatkozik a szentírásra, hogy ebből mutassák ki igazukat. Mert a donatisták elismerték a traditiót, melynek egyik része — bár határozott traditió tan még nincs — hogy az egyház egyúttal apostoli, mert a püspökök folytonossága által szorosan az apostoli gyülekezetekhez fűződik. S mivel ez nem volt vita kérdése, azért Augustinus a püspöki successiót még annyira sem emeli ki. mint előde Cyprianus. »Péter apostolra az Úr föltámadása után juhainak legeltetését bízta«, tehát ő az apostoloknak s utódaiknak, tágabb értelemben az egyháznak képviselője, illetőleg a tanító-hivatal képviselője. Péternek apostoli széke miatt a római gyülekezet kiváló értelemben apostoli gyülekezet. Azonban sem a római püspöknek, sem a felette álló zsinatnak nem tulajdonít határozottan csalhatatlanságot, sőt nem egyszer ennek ellenkezőjét állítja. De az egyház apostoli jellegéből folyt, hogy tévedéstől ment. Ez a nagy előny szintén ajánlja az egyházat, a mely föltétlenül szükséges azért, mivel hozzá vannak kötve a szentlélek és a szentségek. 10. A Lélek szeretetet csak az egyház által támaszt, a mely Krisztusnak teste; ezen kívül nincs üdvösség. A Szentlélek üdvbiztosító munkája az egyháztól elválaszthatatlan. A Lélek az egyházon kívül is működik ugyan: hitet, csodát, próféciát, reményt támaszthat, de nem szeretetet. Szeretetet csakis az egyház körén belől munkálhat, mert a Lélek lényegileg véve szeretet, szeretet csakis ott van hol egység van, mert ez annak föltétele, az egyház pedig egy, mert Krisztus az egyházat a maga testéül választotta. »Az egyház Krisztusnak szent teste. Egyedül benne van meg a Szentlélek és azért csak az bírhatja a szeretetet, a ki az egyházban van.« Sőt az egyház maga a Krisztus, a kinek tagjai csakis az egyházba tartozók. A Krisztussal való közösség első föltétele tehát az egyházzal való közösség. Nemcsak az eretnekek, a kik a hitnek egységét felbontják, hanem a schismatikusok sem lehetnek Krisztusnak közösségében, mivel elszakadnak az egységes egyháztól, felbontják a szeretetnek egységét, és ép ez által mutatják, hogy a szeretet nincsen bennök. Az üdvösséget pedig csak a szeretet biztosítja. Szóval mint már Cyprianus mondotta és Augustinus ismételte: »az xegyházon kívül nincs üdvösség«, és »a kinek az egyház nem anyja, annak az Isten nem atyja«. A szeretetnek üdvözítő lelke általában az egyház minden intézménye által működik, de főleg a szentségek hatása függ tőle. Sopron. Jausz Vilmos, theol. tanár. BELFÖLD. Az ultramontánok politikai szervezkedése. Az ultra pápások csak nem nyugosznak. Január 28—29. napjain Budapesten Eszterházy M. M. gróf palotájában néppárt név alatt politikai párttá szervezkedtek, központi végrehajtó bizottságot alakítottak s Molnár János komáromi plébános, a hírhedt elkeresztelő martvr vezetése alatt központi irodát állítottak Budapesten. A nagyfontosságú kezdeményezésre, mely a vérnélküli vallási háború kezdete, ismételten és nyomatékkal felhívjuk olvasóink óvakodó, őrködő figyelmét. A megállapított programm szövege a következő: Szervezkedésünk kiindulási pontja egy politikai pártnak alakítása, mely célul tűzte ki, hogy társadalmunknak keresztyén jellegét megóvja s hazánkban a kath. egyházon, valamint általában a keresztyénségen ejtett sérelmeket orvosolja ; a nemzet és nép közgazdasági és politikai érdekeit fölkarolja.