Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-07 / 6. szám

Ezen egyetemes alapon tehát minden keresztény hivőt a kölcsönös és egymással kiegyeztethető érdekek megvédése végett felfogad. A néppárt, mint önálló politikai párt, a magyar közjog és ennek kiegészítő részét képező 1867-ki kiegyezés alapján alakulván meg. programmja a következő: 1. Követeljük a kötelező polgári házasság és állami anyakönyvvezetésről szóló törvények revízióját. 2. Küzdeni fogunk oly rendeletek és törvényjavaslatok ellen, melyek a keresztyénség szellemével ellenkeznek, avagy a törvényesen bevett vallásfelekezetek között az ország érdekében visszaállítandó békés egyetértést veszélyeztetnék. A vallásfelekezetek jogait és szabadságát tiszteletben tartjuk és megóvni kívánjuk, de viszont a katholikus egyházat megillető jogokat és szabadságot is követeljük 3. Követeljük a kath. autonómiát s ebből kifolyólag a kath. alapok és alapítványok kiadását. 4. Védelmezni fogjuk a népoktatási törvények által úgy a katholikusok, mint a felekezetek számára biztosított közoktatási szabadságot és követeljük annak kiterjesztését a tanügy minden fokozatára. 5. Magyarország első sorban földmívelő állam lévén, a gazdaközönség, főleg a kisgazdák eddig elhanyagolt érdekeinek az adó-, vám- és forgalmi politikában kellő figyelembe vételét követeljük. 6. Követeljük mindazon törvényes intézkedések megtételét, melyek a földmívelő népnek e hazában való megélhetését és gyarapodását biztosíthatják. 7. Követeljük, hogy a kisgazdák és kisiparosok hiteligényei állami támogatás mellett létesítendő szövetkezetek és egyéb megfelelő intézmények útján kielégítést nyerjenek. Továbbá támogatni fogunk minden oly törekvést, melynek célja a mezőgazdasági és kisipari terményeknek kedvezőbb értékesítése. 8. Követeljük egy igazságosabb adórendszer megalkotását ; hazai viszonyainknak megfelelő adómentes létminimumnak törvényes megállapítását és a tőzsde- (börze) adó behozatalát. 9. Követeljük az adókezelés egyszerűsítését, különösen a kezelésnek oly módon való eszközlését, hogy azt minden adózó megérthesse és saját érdekében kellőleg ellenőrizhesse. 10. Pártunk a kisiparost és munkást a nagyiparral és tőkével való versenyben az állam által ki várija az őt megillető védelemben részesíttetni. 11. Követeljük a munkaadó és munkás közötti viszonynak szabályozását és különösen a munkás családi, erkölcsi és egészségügyi érdekeinek kellő megóvását; továbbá a munkás-biztosítások nagvobbmérvü kiterjesztését. Végre követeljük a munkaszünetre vonatkozó 9 L-ik XIII. törvény szigorítását. 12. A közigazgatás rendezésére nézve a nép-párt. akkor fejti ki álláspontját, mikor erre nézve a kormány javaslatait elő fogja terjeszteni; de már most követeljük a közigazgatás javítását és ellenezzük annak minden oly irányú szervezését, mely a polgárok közreműködésének kizárásával az állami omnipotenciát növelhetné. 13. Pártunk a nemzetiségek iránt teljes előzékenységgel kiván viseltetni és igényeiket, a mennyiben azok a magyar állam egységével és nemzeti jellegével megegyeztethetők, méltányolni fogja és őket igazságos és méltányos eljárásban kivánja részesíttetni. 14. Követeljük a választási visszaélések orvoslását és az igazolási eljárásnak megfelelőbb módon való szabályozását. Tudjuk azt, hogy a cenzus, a választókerületek beosztása és a választási eljárás sok tekintetben ki nem elégítő és számos visszaélésre ad alkalmat. Ezeknek szabályozását szorgalmazni fogjuk. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. Ritka egyértelműséggel ünnepelt a prot. Németország rnult évi december hó 19-én. A prot. hősnek, Breitenfeld. Lech és Lützen hősének, Gusztáv Adolfnak emlékezetét ünnepelték országszerte az istentiszteleteken, iskolai ünnepélyeken, nyilvános gyűléseken, előadásokban, s az irodalomban. Az ünnepély külső lefolyásában s belső vallásos hatásában sok tekintetben az 1883-iki Luther-ünnepélyekre emlékeztetett és méltán, mert a mi maradandót Luther a maga szellemével és hatalmas szavával teremtett, azt. Gusztáv Adolf hősi kardjával mentette meg drága élete árán a német protestantismusnak. De a Gusztáv Adolf-ünnepélyek is Németország vallási szakadozottságát tüntetik föl egész valójukban. Róma papjai ez ünnepélyeket is az egyenetlenségek szitására s a prot. vallási érzület megbántására használták fel az egész vonalon. A mint Róma nem tudott megbékülni a Luther-ünnepélyekkel, s megteremtette a gyanúsítások és szidalmazások tendentiosus Luther-irodalmát, úgy nem tud megbékülni a Gusztáv Adolf-ünnepélyekkel sem. A történelmi hazugságok s a történeti tények jezsuita elferdítéseinek egész légióját szülte ez alkalommal is a modern pápás irodalom. Többi között Magdeburg elestét is, s a későbbi svéd katonai brutalitásokat is 1635-ből Gusztáv Adolfnak tulajdonítják, reá a modern vallásszabadság mértékét alkalmazzák, »Gevastator Germaniae«-nek szidalmazták, sőt a prot. fejedelmek buzdításával forradalmárnak is bélvegzik. A pápás irodalom szerint tehát a 30 éves háború egész nyomorának eszközlő oka Gusztáv Adolf! Hát nem érvényesül-e itt is a pápás történetírásnak ama elve, hogy a pápaság érdekéhen minden szabad ? Pedig a történeti kritika komoly vizsgálódásai rég kimutatták azt, hogy Gusztáv Adolf népének méltó királya, s bár politikai indokok által is vezérelve — a német protestantismus megmentője volt annak legnehezebb napjaiban. S bár a politikai s az egyházi tekintetek egész föllépésében egybeolvadtak, ev. szívbeli hite és testvéri szeretete élete és halálában egyaránt kétségtelen. A jubiláris Gusztáv Adolf irodalomból kiemeljük e kor egyik szakismerőjének, Opel hallei tanárnak művét és Fey röpiratát, az ultramontán rágalmak cáfolatáról Ev. Rund* kiadványai között, mely Schiller, Moser, Arndt, Moltke, Ranke, Gervinus, Giesebrecht és Droysen Gusztáv Adolfra vonatkozó ítéleteit foglalja magában. Lefolyásában és kihatásában még nagyobbszerű volt a Gusztáv Ado'f-ünnepély Stockholmban, a svéd fővárosban, a melyre a Gusztáv Adolf-egyesület s az Evang. Bund központi elnöksége is volt hivatalos Fricke, Lcuschner, Wach és Wintzingerode gróf személyében, s a melynek fölemelő tényekben gazdag lefolyásával eredeti tudósítások nyomán ismertethetjük meg Lapunk olvasó közönségét. Dec. 7-én Stockholmban ünnepi közgyűlést tartottak, a melyen államférfiak, tudósok, művészek, lelkészek s az udvar képviselői vettek részt. A közgyűlés elnöke, Forsall melegen üdvözölte a német Gusztáv Adolf-egyesület s az