Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-07 / 6. szám

ben létének, esetleg özvegységének, a kiskorú gyermekeknél azok kiskorúságának s a nyugtát aláiró gyám vagy gondviselő keze alatt lételüknek igazolása. VI, Végre a külföldiek ügyében, kikkel több országra vonatkozólag azon egyezség köttetett meg, hogy ha alattvalóik itt halnak el vagy lépnek házasságra: az erről szóló kivonat hivatalból az illetékes konzulátus vagy követség útján oda megküldendő. íme, lelkészeinknek ezen ügyekben kellett eddig az állam szolgálatában hivatalból, ingyen anyakönyvi kivonatokat kiadniok. a mint azt a fentebbiekben nevezett lelkész barátom összeállította. Többször és több helyen volt alkalmam hallani, hogy az anyakönyvi kiadványozások jó két-harmadrészét az állami és közigazgatási hatóságoktól jövő felszólításokra kell lelkészeinknek végezniök, s így a lelkészi hivatal hatásának jól felfogott érdekéből csak örülnünk lehet azon, ha ezen nagy teher lassanként lehull vállainkról, hogy állásunknak megfelelőbb munkát vehessünk föl aztán azokra. Teljesen igazoltnak tartom nevezett barátom hozzám intézett levelében kifejezett azon véleményét, hogy »a jövedelemmel egyáltalán arányban nem álló tömérdek zaklatástól fogunk megszabadulni«; s szívesen elhiszem nekie, ha, (lelkésztársára is célozva), azt írja, hogy »mi a magunk részéről óhajtva várjuk e szabadulást«. Ez tehát az éremnek a másik oldala. Sok, nagyon sok, lelkészi hivatalunk szelleméhez nem illő teendőtől meg fogunk az állami anyakönyvvezetés életbeléptével lassanként szabadulni. De vezetnünk kell tovább is az egyházi anyakönyveket. Ez mellőzhetetlen teendőnk leend. Utasítsa majd a zsinat a konventet, hogy adjon lelkészeink kezébe új rovatozású anyakönyvi íveket, vagy szabja elő, hogy mely rovatok lesznek azután üresen hagyhatók, vagyis egyszerűen egy egyenes vonallal áthuzandók. Új egyházi anyakönyveink némelyikébe egyáltalában fölösleges lesz annyi rovatot vinni be, mint a mennyi az eddigiekben volt, hiszen azoknak ezentúl jórészben más rendeltetésűk lesz, mint a mi eddig volt. Azokból többé kivonatokat alig adhatunk; az állam nem tekinti azokat többé az egyesek születése, házassága és halálának összes ténykörülményeit magokban foglaló köziratoknak, s elvesztik azok úgy az adminisztratio functióknál. a nemzetgazdászati és forgalmi viszonyoknál, mint főleg az egyének jogviszonyainak megítélésénél eddigi főfontosságú szerepüket. Az 1894. évi XXXIII. törvénycikk 35—44. §-aiban a születési anyakönyvek 63—67. §-aiban a házassági anyakönyvek, s végre 68—76. §-aiban a halotti anyakönyvek miként leendő vezetéséről intézkedik, kellő helyen mindháromnál felsorolván az illető anyakönyvek rovatait is és pedig, valljuk be, az állam szempontjából eléggé gyakorlatiasan. A születési anyakönyv rovataiból mellőzi az állam például a keresztszülők, a szülésznő és a keresztelő lelkész, a netaláni elhalálozás és a jegyzetek rovatát. E két utóbbira azonban, a törvény egyéb intézkedéseiből láthatólag, neki is szüksége leend. A mi új ezen anyakönyvünknek elég lesz ezentúl a »szülöttek és* szavak elhagyásával egyszerűen >a megkereszteltettek anyakönyve« nevet adni, s a két utolsó rovatot »Jegyzetek* cím alatt összefoglalni. A szülésznő nevét mi csak a gyermek azonosságának nagyobb biztosítása céljából vettük be anyakönyveinkbe. Ezentúl ezen szempont tekintetbe vétele nem reánk tartozván, az bátran mellőzhető, valamint talán rövidíthető a szülékre és keresztszülékre vonatkozó adatoknak oly nagy részletességgel való bejegyzése is. Esketési anyakönyveink szintén kevésbé részletezők lehetnek, mint eddig voltak. Jegyezzük föl az egyházi esketésre jelentkező feleknek neveit, vallását, állását, polgári egybekelésük, egyházi esküvésök idejét, tanúikat, az eskető lelkész nevét, hagyjunk egy kis »Jegyzet* rovatot és ez elég lesz. Hasonlóképen megrövidíthetjük halotti anyakönyveink rovatait is *a betegség vagy a halál más neme* rovatának elhagyásával, benne lesz az az állami anyakönyvben. Különben eddigi anyakönyveinket, ha úgy tetszik, bátran meg is tarthatjuk, s csak arra kell ügyelnünk, hogy a ki nem töltendő rovatokat egy egyenes vonallal húzzuk át. Esketési anyakönyvünk »Jegyzetek* rovatába pedig, egyelőre legalább, míg ezen könyvünk be nem telik, bátran bejegyezhetjük a polgári egybekelés idejét. És ha hazánk liberális kormányának sikerülend keresztülvinni a vallás szabad gyakorlásáról való törvényjavaslatot is: akkor az eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyobb fontossága leend az áttérteJcről és kitértekről vezetett anyakönyveknek. Egyházi főhatóságainknak tehát kötelességük leend ezek egyöntetű vezetéséről is egyházkormányzati úton gondoskodniok. Debrecen. Csiky Lajos, ISKOLAÜGY. Ujabb mozgalmak és hangok középiskolai nevelésügyünk terén, Prot. középiskoláink a lefolyt évtized alatt külsőleg tagadhatatlanul sokat haladtak. Számos csonka gimnázium kiegészült, vagy a kiegészülés stádiumában van. Sok helyen új épületeket, valóságos palotakat emeltek, vagy készülnek emelni a tanügynek. A tanárok fizetése, jórészben, korszerűleg rendezve van vagy rendezés alatt áll. A taneszközökre évenként ezreket költenek az intézetek, s ma már a hiány e tekintetben is mind kisebb körre szorul. A középiskolai oktatás külső föltételei tehát viszonyainkhoz s korábbi elmaradottságunkhoz képest eléggé megvolnának. A külső siker is megvan a tanításban. A növendékek minden túlterhelés és tömési szakrendszer ellenére is tűrhetően elérik a középiskolának, hogy úgy szóljak. elmére ható célját, t. i. az általános műveltség és tudomány alapjainak lerakását. De középiskoláink belső életében, általán a belső fejlődés útján még mindig sok a kivánni való. A prot. tanárkarok szétszaggatva, eltagolva állanak, sőt még önönmagokban is részekre oszlanak. Nem érzik a közös szellem fuvallatát, nem szívják magokba az egyetértés levegőjét. Nincs ez országban magyar protestáns tanári közszellem. Az össze nem tartásnak több elszomorító tünetei mutatkoznak náluk. A közös kapcsot képező »Prot. Tanáregyesület* eszméid hidegség és közöny miatt, idő előtt kialudt s félő, hogy még a reformátusok sem tudnak országos egyesületté tömörülni. Hivatva lenne pe-