Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-12-05 / 49. szám
sének kötelezettsége mellett mindnyájan egy és ugyanazon összegű évjáradékban részesülnek. S a mennyiben a belépési járulék és az évi tagdíj le nem fizettetett volna, az azokból hiányzó összeg az özvegy évjáradékából két év alatt egyenlő részletekben törlesztetik le, illetőleg tartatik vissza. A gyámintézet tagjainak árvái pedig, tekintet nélkül a néhai atyjok által teljesített befizetésre, árvaságra jutások után azonnal mindnyájan egyenlő összegű neveltetési, esetleg gvámolítási segélyben részesíttetnek. 7. §. Özvegyi évjáradékok és neveltetési, esetleg gvámolítási segélyek azonban azon napot követő hó elsejétől folyósítandók és fizetendők ki, évnegyedi utólagos részletekben, melyen a jogcím azokra nézve beállott, s azon hónap végével szüntetendők meg, melyben jogcímük elenyészett. A kegyeleti év tartama alatt az országos gyámintézet segélye igénybe nem vehető 8. §. A jogosítottak állandó segélyezésre való fölvétele hivatalból eszközöltetik az illető esperes indokolt felterjesztése alapján a gyámintézet végrehajtó bizottsága által. 9 §. Az állandó segélyezésben részesülők, az arról kiállított nyugtákon, az illetékes ref. papi hivatal által igazoltatni kötelesek az életben léteit, özvegyi állapotot, ev. ref. voltukat és az árváknál a 13. és 14. §-ban meghatározott föltételek fennállását. 10. §. Azon kérdés felett, hogy van-e a folyamodó özvegynek vagy árvának állandó évjáradékra és neveltetési. illetőleg gyámolítási segélyre igénye: a gyámintézeti alapot kezelő közalapi végrehajtó bizottság határoz, mely ellen a kézbesítéstől számított 30 nap alatt birtokon kívül a konventhez lehet felebbezni. II. FEJEZET. Az özvegyek és árvák segélyezéséről 11. §. A gyámintézet tagjainak özvegyei a férj elhalálozása után állandó évjáradékban, árvái pedig atyjuk elhalálozása után neveltetési esetleg gyámolítási segélyben részesíttetnek. 12. §. Az özvegyi évjáradék összege egyelőre 10 év tartamára 250 fiiban állapíttatik meg. mely összeg azonban a jelen szabályzat 30. §-ában jelzett revízió eredményéhez képest 10 év múlva feljebb is emelhető. 13 §. Az árvák részére folyósítandó neveltetési, esetleg gyámolítási segély összege csak atyátlan árváknál minden egyes árvára külön-külön évi 50 frtban állapíttatik meg; a szülők nélküli árvák pedig szintén külön-külön évi 75 frtot nyernek neveltetési segély címén. Ezen neveltetési, esetleg gyámolítási segély azonban csak 6 —6 árva részére foiyósíttatik, s így ennek összege teljesen szülőtlen árváknál az évi 450 frtot, atya nélküli árváknál pedig az évi 300 frtot egy-egy családra nézve felül nem haladhatja. 14. §. Az évjáradék kiszolgáltatása megszűnik, ha a) az özvegy újból férjhez megy ; h) az ev. reform, vallásból kitér; c) meghal. A neveltetési segély kiszolgáltatása pedig akkor, ha 1. a fiárvák a 20 évet, a nőárvák pedig a 18 évet betöltötték, vagy ha előbb is házasságot kötöttek, azonban a testi vagy lelki fogyatkozás miatt teljesen keresetképtelen árvák, ezen koron túl is esetről-esetre meghatározandó gyámolítási segélyben részesíthetők; 2. az ev. ref. vallásból kitérnek; 3. elhalnak. 15 §. Az atya nélküli árvák, anyjok elhalálozása esetén a szülődén árvák magasabb neveltetési segélynek élvezetébe jutnak. 16. §. Özvegyi évjáradékra azonban a fentebb jelzett előfeltételek meglétele esetén is csak az az özvegy tarthat igényt, ki néhai férjével a tényleges szolgálat ideje alatt, vagy azt megelőzőleg kelt össze, annak haláláig vele együtt élt és kifogástalan életet folytat. Állandó segélyre pedig csak azon árvák bírnak igényjogosultsággal, kik az elhalt lelkész törvényesen leszármazó édes gyermekei. 17. §. Az előbbiekben megkívánt általános kellékeken kívül az alábbi pontokban felsorolt esetekre még a következő rendelkezesek állapíttatnak meg: a) Azon özvegyek, kik néhai férjükkel ennek 60 éves kora után keltek egybe, állandó ellátásra igénynyel csak akkor bírnak, ha néhai férjökkel legalább öt évig éltek házasságban. />) Azon özvegy, ki néhai férjével nem élt együtt, vagy attól törvényesen elvált, a férj után semminemű segélyre nem tarthat igényt, kivéve, ha igazolja, hogy az együtt nem élés nem az ő hibájából következett be, a lelkész gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, segélyre igénynyel bírnak és szülők nélküli árváknak tekintendők. c) Az özvegy, ki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely bűntett, vagy nyereségvágyból eredő, vagy a közerkölcsiséget sértő vétség miatt a polgári bíróság által elítéltetett, évjáradék iránti igényét nem érvényesítheti, s a netalán már megszerzett állandó segélyt elveszti: a lelkésztől származott gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, segélyre igénynyel bírnak, s szülők nélküli árváknak tekintendők. III. FEJEZET. A gyámalap és annak kezelése. 18. §. Az országos ref. lelkészi özvegy-árva gyámintézet alapja áll: 1. A gyámintézeti tagok által fizetendő s évi fizetősök 10°/0 -ában megállapított belépési járulékból, a melynek magasabb javadalomba lépés alkalmával a régi és új díjlevél közötti különbözete után — pótlandó. 2. A gyámintézeti tagok által fizetendő s évi fizetésök 21 /2 %~áhan megállapított évi tagdíj járulékból. Ezen belépési járulék és évi tagsági díj a gyámintézeti tagok egyházhatóságilag megerősített és értékelt fizetése után rovatik ki. A gyámintézet megalakulásakor az egyházmegyék által 1894-ik évben jóváhagyott és az egyetemes konventhez fölterjesztett jelentő ívben kitüntetett és a 29/1895. szám alatti konventi végzés értelmében kiigazított fizetések a természetbeni lakás pénzértékének lerovásával vétetnek ezen járulékok kirovása alapjául. 3. Az országos ev. ref. közalap jövedelméből e célra tőkésített összegből, továbbá az országos ev. ref közalap tőkéjéből adandó 100.000 frt tőkeösszegből, mely 25 — 25,000 frtos évi részletekben négy éven át tétetik folyóvá. Ezen összeg az életbeléptetés hatodik évében 30,000 frttal pótoltatik a közalap tőkeösszegéből. 4. Az országos ev. ref. közalap évi jövedelmének és pedig úgy az egyháztagok évi járulékából, mint a meglevő tőke kamataiból befolyó jövedelemnek 10%"ál)ól, a mennyiben ez évenkint 30,000 frt maximális összegen túl nem megy. 5. E célra teendő alapítványokból vagy egyszersmindenkori adományokból.
