Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-05 / 49. szám

19. §. Az előbbi szakasz első pontjában jelzett járulékok a gyámintézetbe való belépést követő három éven át. évi egyenlő részletekben fizetendők be, illetékes úton az intézet pénztárába, míg a második és negyedik pont alatt foglalt állandó évi járulékok minden év végére szolgáltatandők be. 20. §. A leendő lelkészek fizetés kötelezettsége a szolgálatba lépéssel, a már szolgálatban levőkre nézve pedig a jelen szabályzat életbeléptetése idejével veszi kezdetét. 21. §. A gyámintézet pénztárába beszolgáltatott járulékok visszafizetésének helye nem lehet. 22. §. A gyámintézet ügyeinek legfőbb intézése, a gyámintézeti alap és egyéb kezelési ügyek ellenőrzése az egyetemes konvent hatáskörébe tartozik, mely a belépési járulék és az évi tagsági díj összegét a 18. §. 2-ik pontja értelmében megállapítja, a papi fizetéseknek 10 évről 10 évre eszközlendő revíziója folytán helyesbbítteti, s a végrehajtó bizottságnak az esedékessé vált évjáradékok és nevelési, illetőleg gyámolítási segélyek kiszolgáltatására vonatkozó előterjesztései fölött véglegesen határoz. 23. §. A gyámintézetet, mint az egyetemes egyház közvagyonát érdeklő minden ügyben való határozathozatallal az országos közalapi végrehajtó bizottság bizatik meg, mely az esperesek által hozzá felterjesztett ügyekben határoz, illetve az állandó segélyek folyósítása s más fontosabb ügyek tekintetében egész évi működésének kimerítő ismertetésével kapcsolatban az egyetemes konventhez évenként előterjesztést intéz s javaslatokat tesz. 24. §. Az országos közalapi végrehajtó bizottság, mely a megelőző szakaszban jelzett minőségében >Az országos ref. lelkészi gyámintézet végrehajtó bizottsága* nevet viseli, saját rendes, vagy póttagjai közül egy általa alakítandó, három tagból álló állandó albizottság útján is intézheti az országos gyámintézet folyó ügyeit. 25. §. A gyámintézet összes vagyonának kezelési módját a konvent határozza meg. 26. §. Az évjáradék, neveltetési, illetőleg gyámolítási segély, s ezen szabályzat alapján támasztható egyéb igények érvényesítését célzó folyamodványok az illetékes esperesi hivatalok útján, s azok véleményes javaslatával ellátva, a gyámintézet végrehajtó bizottságához nyújtandók be, mely is a hatásköréhez tartozó ügyekben intézkedik : a konventnek fentartott ügyek elintézésére nézve pedig véleményes jelentést tesz. 27. §. A lelkészek által fizetendő évi járulékoknak, a lelkészek belépési járulékának a 21. §-ban jelzett idő ben leendő beszedésével az egyházmegyék bizatnak meg, kiknek e szabályzat rendjén azon jog is megadatik, hogy az év végéig be nem folyt járulékok fizetésére nézve három hónapig terjedhető haladékot adhassanak 5% késedelmi kamatok fizetésének kötelezettsége mellett, s a mennyiben a járulékok ezen idő alatt sem folynának be, a késedelmes lelkészeken e követeléseket egyházi közigazgatási, esetleg a törvényekben meghatározott polgári úton behajthassák. 28. §. A jelen szabályzattal szervezett országos református lelkészi özvegy-árva gyámintézet életbeléptetésétől kezdve választandó vagy kinevezendő lelkészek, körlelkészek, misszionáriusok, illetőleg theologiai tanárok és lelkészi jelleggel bíró rendszeresített vallástanárok az illetékes egyházmegye hasoncélú intézetébe is tetszés szerint beléphetnek, a mennyiben azon intézet alapszabályai megengedik. 29. §. A jelen szabályzat életbeléptetési idején már alkalmazásban levő lelkészek, körlelkészek és misszionáriusok, illetőleg theologiai tanárok és lelkészi jelleggel bíró rendszeresített vallástanárok eddigelé szerzett jogaik fentarthatása végett, az egyházmegyei gyámintézetek kötelékében szintén megmaradhatnak s alapszabályszerűleg megállapított díjaikat pontosan fizetvén, özvegyeik és árváik segélyezés iránti igényüket, tekintet nélkül az országos gyámintézettől elnyerhető állandó segélyezésre, az egyházmegyei gyámintézettel szemben is akadálytalanul érvényesíthetik. 30. §. .Jelen szabályzat az 1896. évi január hó 1-én lép életbe és 10 évenként revízió tárgyát képezi. Kiadta Tóth Sámuel. konv. jegyző. IRODALOM. ** Az év vége közeledik. Ezért bizalommal felkérjük Lapunk hátralékosait, hogy hátralékukat megfizetni szíveskedjenek; egyszersmind a megrendelőket is tisztelettel figyelmeztetjük elvállalt kötelességök teljesítésére. A Lap szerkesztősége és kiadósága minden lehetőt elkövet arra. hogy a kor színvonalán álló, az egyház és iskola érdekeit híven szolgáló lapot adjon a közönségnek; méltán megvárhatja tehát a megrendelőktől. hogy önként vállalt kötelességöknek ők is megfeleljenek. ** Kis Hitoktató. Tanyai vagy községi katholikus iskolába járó református gyermekek számára készítette Léván Lajos sárkeresztúri lelkész, kiadja a dunamelléki ref. egyházkerület. 77 lap, ára kötve 15 kr. Budapest, 1895. Kókai Lajos bizománva. Ez a hézagpótló könyvecske olyan növendékeknek van szánva, kik idegen felekezetű iskolába járva, rendszeres vallásoktatásban nem részesülhetnek. Úgy van tehát a könyv szerkesztve, hogy a népiskola mind a hat osztályának tananyagát felöleli. Rövidke imádságokkal kezdi, a szebb énekekkel folytatja s az ünnepekről való legszükségesebb tudnivalókkal zárja be az 1. és 11. osztály tananyagát. A III. osztály számára a református isteni tisztelet leírását, a szebb bibliai történeteket s a bibliáról szükséges ismereteket dolgozza fél. A IV. osztálylyal a főbb keresztyén hitcikkeket közli Az V. és VI. osztály részére erkölcstan, egyháztörténet s egy kis symbolikai és egyházjogi ismertetés van a derék kis könyvben, melylyel egyik munkatársunk szívességéből nem sokára részletesen is foglalkozunk. ** Unitárius történetírás és Kálvinorthodoxia. (Servet és Kálvin). Irta Kanyaró Ferenc. Kolozsvár, 1895. Ajtai K. Albert könyvnyomdája. 159 nagy 8-adrét lap. Ára? — A »Ker. Magvetőd-ben évek óta folyó vitairat külön lenyomata, melyben felekezeti gyűlölettel és ritka vakmerőséggel ront neki Kanyaró mindazoknak, a kik az 1891-ben megjelent »Unitáriusok Magyarországon* című felekezeteskedő munkájára észrevételeket tettek. S. Szabó J., Prot. Lap, Balogh F. még csak kisebb szúrást-vágást kapnak, de már Révész Imre és Révész K. keményen kikapnak azért, mert az unitárizmusról kedvezőtlenül, a kálvinizmusról pedig dicsérőleg mertek nyilatkozni, Révész K.-nak pedig különösen azért ront neki, mert Kanyaró