Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-24 / 43. szám

is annál nagyobb lenne később. E nagy sikerre azonban csak akkor számíthatunk, ha a Lorántffy Zsuzsánna-egylet minden tagja buzgón gyakorolja a Mária-erényeket is, a Márlha-erényeket is. Szabó Aladár. KÖNYVISMERTETÉS. Ó-szövetségi Történetek. Szövegét a szentírás alapján a magyar nép számára írta Jámbor Lajos, békési néptanító. 41 képpel. Ara kötve 60 kr. Kiadja Hornyánszky Viktor, Budapest. Igazi népkönyv. Nyelv, felfogás, tartalom, külső kiállítás, sőt még az ár tekintetében is a nép szükségleteihez alkalmazkodik Látszik, hogy írója a nép gyermeke, a nép körében él s ismeri annak jaját-baját. De öntudatos pedagógus is, a ki a szentírásban rejlő, nagy pedagógiai kincset föl tudja váltani apró pénzre. Uram Istenem, hányszor történik meg, hogy az ember a távolban keresi a jót, a közel fekvőt pedig észre sem veszi. íme, itt van a biblia, az örök igazságok tárháza, a valláserkölcsi dolgok valóságos kincsesbányája, melynek anyaga kimeríthetetlen s becse állandó. Mégis történt-e valami nálunk eddig a szentírás népszerűsítésére nézve? Bizony, majdnem semmi. Mert magának a szentírásnak terjesztése még nem egyúttal népszerűsítés is. A szentírást meg kell kedveltetni és meg kell értetni, ha a népszerűsítés nevére méltóvá akarjuk tenni. De érti-e, értheti-e a föld egyszerű népe azt a bibliát, a meiynek megértéséhez sok tanulmány kívántatik? Hány tudós szentelte egész életét a biblia megismerésére ? Nincsenek-e abban olyan részletek, melyeket az egyszerű elme meg nem ért, sőt félreért és így nem javára, de kárára válhatnak ? Ezért szükséges, hogy a szentírást a nép részére feldolgozzuk. Ebből a szempontból örömmel üdvözlöm Jámbor Lajost, a ki a bibliát a nép előtt felfogható és kedves alakban ismerteti. Nem ad rendszeres ismereteket. Ezekre nincs is szüksége a népnek. A szentírás gazdag tárházából csak szemelvényeket nyújt, élénk képeket fest, hogy annál tisztább és világosabb fogalmakhoz juttassa a népet, Az egész ó-testamentomot 19 fejezetben 140 oldalon ismerteti. Tehát velős rövidséggel nyújtja az anyagot A fejezetek címei a következők: I. A teremtés. II. Az édenkert. III. Ádám és Éva megvigasztalása. IV. Az emberek elszaporodása és elfajulása. V. Az új világ népei. VI. Sodorna és Gomora. VII. Sára halála. VIII. Ézsau és Jákóh. IX. József története. X.. József bátyjai. XI. Mózes. XII. Kanaán elfoglalása. XIII. Jefte fogadástétele. XIV. Ruth és Naómi. XV. A királyok kora. XVI. Az assziriai és babyloni fogság. XVII. Szabadulás a fogságból. XVIII. Jób. XIX. Próféták. A könyvet véges-végig versben írta a szerző, még pedig tizenkettős Zrínyi sorokban. Verselése könnyed, biblia zamatú és magyaros. Minden elbeszélés végén vagy rövid tanulságot ad, vagy pedig összehasonlítást tesz a múlt és a jelen között. A Mózesről szóló fejezetet pl. így végzi a 99. oldalon : »Évezrek tűntek le ez esemény óta Es ime, az ember maiglan is szolga: Rabigát rakott rá ezernyi bűn s vétek, Terjed a gonoszság, amerre csak nézek. Izráel Istene! Tehozzád sóhajtunk, Ments ki e rabságból, óh könyörülj rajtunk! Hadd legyen Mózesünk szent Fiad igéje ! S vezessen Hozzád, az igéret földére!« Néhol ügyes elöhangot használ s így az érdeklődést fölkelti. Ez állításom bizonyítására hadd álljanak itt a Jób történetét bevezető sorok a 132. oldalon: »Bármerre tekintsek, Jób a példányképem, A testi és lelki kínok között nékem. Erős hit, megnyugvás dobogtatják szivét. Amidőn próbálja az Úr legjobb hívét. Látom, mint vergődik s fáj bennem a lélek, Mindenik jajjában vele együtt érzek. Királyi lélek ő, porból vetett ágyon . . . Jobbal a jó Istent leborulva áldom! Előadása lelkes, emelkedett; vannak gondolatai és eszméi. A nép valóban megszeretheti ezt a könyvet, a melynek szelleme nem az idegen, de a régi jó ismerős hatását gyakorolja reá. Külső kiállítása is csinos. A betűk jó öregek, a képek egyszerűek, de ízlésesek és tiszta nyomásúak. Egyedüli kifogásom a könyv külön alakjára vonatkozik. A lepedőnagyságü könyv mindenesetre kényelmetlenebb a használatra a 8° alakúnál. Ez azonban nem olyan nagy baj, a melyen a II. kiadásnál könnyen ne segíthetne a kiadó. Az érdemes munkát terjeszszük minél szélesebb körökben. Hadd terjedjen a bibliai szellem, a biblia szeretete, a jó erkölcs, az isteni félelem és az igazi vallásosság. Böngérfi János. BELMISSZIÓ. Evangelizáeió Felső-Baranyában. Sajátságos érzés lepi meg az ember keblét, ha betekint abba a kaleidoskop-szerü tükörbe, melyet 66 egyházból beterjesztett felelet nyújt a Dunamelléki Egyházkerületi Egyházi Értekezlet »Kérelmében* intézett kérdő pontokra vonatkozólag. Az egyes gyülekezetek lelki élete, a pásztorok buzgalma, aggodalma, nembánomsága, nemes igyekezete, közönye, cynismusa, lángoló lelkesedése ki nem fogyó változatosságú képet tárnak előnkbe s bajossá, nehézzé teszik az ítéletet. Az egyik jelentés »nem«esi privilégiumot öltve magára négy sorban s alig kétannyi szóval végez, ezt mondván : a) b) e) áj pontokra: nem, nem, nem, nem. A másik aggodalommal mentegeti magát: ez ideig nem tettem, de erős a szándékom. Itt dissertációt olvasunk az egész evangelizáció értéke felől, mely természetesen nemleges. Ott hivatkozás történik a coníírmatió ünnepélyes végzésére, mely délután megy végbe. Van jelentés, mely a kérdésre: »vannak e ilyen és olyan egyesületek ?« büszkén vágja oda: van, olvasható kerületi, konventi névtárakban;