Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-17 / 42. szám
Szeretetet, mely a távolban is csak azért imádkozik, csak az után sóhajt: »Ha visszatérek, boldogulva hon, Hadd lássam népemet virányidon!« Nagyjaink, egy-egy Bethlen Gábor, politikát cseréltek nemzetükhöz vonzó szeretetükben. És az (Dessewffy Arisztid) ehhez hasonló hősök életüket áldozták fel a honért. Nemzetünk, mindenkor szerette e hont, érte vért és éltet áldozott; szerette alkotmányát s érette küzdött; szerette önfaját. s érette szenvedett! Felidézzem a vértanúk alakjait? Említsem »a névtelen félisteneket ?« Orcáitokon látom, hogy nem szükséges! Hiszen úgy is zavarba jönnék! »Szent hazaszeretet; mibe mártsam tollam? Hogy dicső képedet híven lerajzoljam?* Szeretetet tanultok nemzetünk múltjától. Eddig csak megéltünk, sok szenvedéssel bár, de dicsőn, szabadon. Ámde: milyen lesz a jövő? Mindenkinek olyan a sorsa, a milyet érdemel! Készítsük elő tehát a jobb jövőt! De hogyan készítjük elő a jobb jövőt ? Ügy, hogy ha felhasználjuk a jelent. II. Nemzetünk ezredéves története int, nemzetünk ezredéves örömünnepe tanít titeket, hogy használjátok fel a jelent. a) Felhasználjátok pedig a jelent, ha minden órátoknak leszakasztjátok virágát, vagyis, ha szorgalmasan tanultok és elméiteket ismeretekkel gazdagítjátok, mert csak a kiképzett elme biztosít állást, biztosít kenyeret és tiszteletet. Lelketek, mint Psyché, mint a lepke, szálljon virágról virágra és szívja mézét, szedje az ismeret elemeit! Tanuljatok gondolkozni! Nemzetünket, mert értelmes nemzet volt, nem lehetett kiszorítani az államalkotó nemzetek sorából. Olyan az éles elme, mint az éles kard, mely még a gordiusi csomót is megoldja. De nehogy okosságtok félszeg legyen: P) Tegyétek sziveteket minden nemesre fogékonyakká, mert csak úgy használjátok fel helyesen a jelent. Nemesbfísétek sziveiteket! Tanuljatok lelkesülni minden jóért, szépért, nemesért, mert csak ez acélozza meg lelketek erejét. A mit nem szeretünk, azt könnyen abba hagyjuk, ellenben kedves eszméinkért küzdünk: élünk, halunk. — Tanuljatok tehát okosan szeretni, mert igaza van Shakespearenek : (Rómeó és Júlia.) »A ki okosan szeret, az szeret soká!* és jól mondja a zsoltáríró: »Kik Istent teljes szívből keresik,' boldogok.* (Zsolt. 119. V. 2.) Boldogságtokat és így a haza boldogságát, jövő nagyságát csak így fogjátok valóban munkálhatni! A magatok boldogságának munkálása hazaszeretet, mert egyesek jólétéből áll a haza jóléte, egyesek boldogsága összességükben a haza boldogsága. Csak, ha a nemes eszméket, érzelmeket teljes szívből szeretitek, csak úgy váltok : 7) Erős akaratú, jellemes férfiakká. A kik ide-oda kapkodnak, a kik kitartani nem tudnak, majd ezt szeretik, majd amazt, azok célt sohasem érnek. Nem jó bizonyítványt állít ki magáról az, a ki elmondogatja: > Hajlong sajkám .. . verdesi a hullám!* Hanem igen is, a ki mint a kőszikla a tengeren, megáll, bár verdesik a habok, rázúdul a vihar, csapkodja a tengerárja, az a férfi, az ér célt! Tanuljatok tehát akarni, kitartóan akarni a jót! A rossz társak, a rossz vágyak, test és lélekölő kedvtelések, úgynevezett élvezetek ne csábítsanak el, ne csaljanak meg! »Lasst euch nicht irren des Pöbels Geschrei!* III. Mert végül csak ígij készítitek elő a jövőt, a szebb jövőt, mivel: a) Csak a tanult ifjúból lesz okos férfi, lesz okos ember, mert hogy »gyakorlat teszi a mestert!* Hiába >a mely fából horog akar lenni, idején a föld felé hajlik!« A ki sokat tanul, sokat tud. A folytonos tanulás, folytonos észköszörülés végül is élessé teszi az elmét. S azért: »Wie das Gestirn Ohne Hast Aber ohne Rast Drehe sich jeder Um die eigene Last.< (Goethe.) (3) Csak a lelkes, a magasztos eszmékért lángoló ifjúból lesz nemes lelkű, nemes érzelmű férfiú, a ki méltán elmondhatja (Uhland) a nagy eszméről: »Szerettelek mindig és szeretlek ma, És szeretni foglak mindenha!* Az ilyen kitart a jó úton, nem riasztja vissza az akadály, nem rettentik a szenvedések, nem töri meg a bú, a bánat! Mert bizony bizony (Goethe) furcsa könyv, az élet könyve! Kevés levél, lap jut a boldogságnak, egész füzetnyi a szenvedés, szakaszt alkot a bú, a bánat, kis fejezetlce az enyhülés, a gondok kötetekre mennek, unalmas, magyarázó szöveg az aggodalom, mely végtelen és sokszor homályos, érthetetlen! Ézekhez kitartó, vasakarat kell és csak y) következetes ifjúból lesz jellemes férfi, csak ez úton nő az erős akaratú ember, a ki tud is, akar is alkotni. Csak erős akaratú, jellemes férfiak válnak a gyakorlati életben számot tevő tényezőkké. Csak azok, kiknek jelszava a munka, a kitartó munkálkodás, melyről elmondhatjuk, hogy az a nemzetek jövőjének, jövő életének legfőbb biztosítéka. Akarat kell az élethez és . . . »Munkálkodás, mely nem bágyad, Lassan teremt, el nem fárad . . , Soh'sem rombol; — Por és homokból Építi az öröklétet; — És nyomában Kél javában — Jövőt adó igaz élet! (Schiller.) A ti munkálkodástok is építsen új ezredévet. Mert: ^Romlott szív és romlott elme, Kit hazája hő szerelme Nagy tettekre nem hevít!* Fel tehát a szent munkára! És maradjon meg az új ezredévre Őseitek öröksége: a hit, remény, szeretet! Biztosítsátok az új ezredévet! Úgy legyen! tíörk József kollégiumi igazgató.