Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-19 / 38. szám
fizethetik az egyházak is; de fizethetik ott, a hol van miből, a szuperintendentiális és traktuális gyámegyleti pénztárak is. Ezen címen, a kétezer lelkészi állomás után előirányoztatik 10,000 frt. Mincl ez megtörténhetik, összejön évről-évre egy hónap alatt, a nélkül, hogy bárkinek is a közvetlenül érdeklettek közül zsebbe kellene nyúlnia. A jelzett forrásokat számbavóve a gyámintézet vagyona ilyen képet mutatna. I. Tőkék: 1. Államsegélyből ós közalapból egyszermindenkorra . . . 200,000 frt 2. Lelkészektől belépési tőkejárulék, á 100 frt . . 200,000 » Összesen : 400,000 frt. II. Jövedelmek: 1. Az 1., 2. sz. a. tőke 4% . 16,000 frt 2. 2 7a% jövedelmi személyi járulék a tagoktól .... 37,000 « 3. Népességi járulók a kerületektől 20,000 « 4. Egyházközségi járulók a lelkészi hivatalok után á 5 frt 10,000 « 5. A felemelt államsegély évi 20%-a 20,000 « 6. Az évi összes közalap 12 Va% 10,000 « Összesen: 113,000 frt. íme, az első esztendőben együtt van az a tőke, a melyet a konventi tervezet nem bír összegyűjteni soha; ós együtt az a jövedelem, melyet a konventi tervezet elérni nem bír soha. Egy ilyen tervezet nem érdemel meg egy kis gondolkodást? Egy kis várakozást? Egy kis áldozatot az államsegélytől ós a közalaptól ? Egy zsinatot a legvégső esetben ? Vagy legalább egy kérdést? Kérdést; a konventnek önmagához: hajlandó e a tőkéhez 200,000 forintot kimutatni ? Hajlandó-e a felemelt államsegély évi 20%-át, ós az évi összes közalap 12Vs%'kát ezen intézetre utalványozni? Ezen kérdésre a konvent maga adhat feleletet. Kérdést a szuperintendentiákhoz: hajlandók-e a népességi járulék címen előirányzandó 20,000 forintot biztosítani ? Kérdést az egyházmegyékhez: Hajlandók-e partiális gyámintézeteik tőkéjéből a 200,000 forintot a köztőkéhez, s jövedelmeikből azt, a mit a lelkészeknek külön úgy is be kellene fizetni, a javadalmak után előirányzott 21 ís °/0 -ot és az egyházközségi öt frt járulékot fizetni? Illetőleg úgy módosítani s terjeszteni megerősítés alá alapszabályaikat, hogy ezeket folyóvá tehessék? Ha a feleletek igenlőleg egybehangzanak : készen van egy izmos egyetemes gyámegylet és körülötte 57 egyházmegyei gyám intézet, megnyesve mind, mintegy fa, hogy gazdagabban hajtson; vagy megannyi lép, megnyírva, hogy a méhek tovább dolgozzanak. Mindez megtörténhetik. Látnivaló, hogy az én javaslatom a konventi tervezettel poláris ellentótben áll. Míg a konventi tervezet csak öt évi tagság után biztosít a belépő tagok családjának meghatározott segélyt, addig az én javaslatom nemcsak a most élő, hanem a korábban, bármily rég elhalt lelkészek segélyjogosultainak is aránylagos osztalékot ád. A konventi tervezet csak a kifogástalan életet halmozza el stipendiummal mint az iskolákban a táltosokat szokás tömködni (kiknek pedig legalább a mi vallási felfogásunk szerint sem a szorgalom, sem a tehetség, sem a jó magaviselet nem érdemük) az én javaslatom pedig szárnyai alá fogad tisztát ós tisztáttalant, nem akarván arra is pénzt ós időt fecsérleni, hogy egy szerencsétlen élet minden sara és szennye három forumon keresztül hurcoltassék. A konventi tervezet" különös kegyben részesíti az árvákat, az én javaslatom szándékosan kerüli a filantropiának ezt a nemét. A konventi tervezet egyformán osztja a segélyt mindenkinek, a ki öt esztendőt és egy napot szerencsésen átevezett; megbírságolja ellenben a kamatok erejéig azokat, a kik sírva mentek az öt esztendő előtt a koporsóba. Az én javaslatomban pedig nincs senki elfelejtve, az úr kedvéből kiejtve; mindenkinek biztosítva van a szolgálati idejéhez aranyozott osztalék: Mindez megtörténhetik az itt jelzett, s most kiemelve ismételt két föltétel alatt: Egyik, hogy az osztalék a szolgálati időhöz legyen mérve és pedig olyformán, hogy az összeszámított évi jövedelemből minden segélyezendő egyénre (özvegy, árva, fogyatkozott) külön-külön egy rész osztalék számíttatik. Ezenkívül aztán minden elhalt tag családjára (akár egy, akár több tagból álljon is, tehát az egyetlen, apa-anya nélküli árvára is épen úgy, mint a hét gyermekes anyára) az elhalt férj szolgálati idejéhez mórt arányban több-kevesebb rész osztalék számíttatik; ós pedig 0—5 évi szolgálatra kettő; —10 évre három; 11—lö évire négy; és így tovább minden következő öt évre egygyel több rész számíttatik egész a 40 évre eső 10 részig, melyen felül a osztaléknövekedés megszűnik. Világosítsuk példával. 0 — 5 évi szolgálat alatt meghal egy lelkész; marad neki özvegye
