Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-24 / 4. szám

4. áZÉlIIl. már pedig a nő hivatása 1000-féle oldalról indokolbatólag, mindenek felett anyává, feleséggé lenni. A mily arányban emelkedik a női önálló állások száma, oly arányban fog satnvulni a jövő nemzedék. A legkedvezőbb elterjedéssel bírtak a nőtanítók: az állami népiskolákban, a mennyiben itt 39'15%-ot képviseltek, a közs. isk. 25"38%< róm. kath. iskolákban 15-81% izraelita 12-30%. A többi felekezeteknél a nőtanítók száma elenyészőleg csekély %-ot tesz. Itt tehát az állam jár elől a rossz példával; már pedig az a legboldogabb állam, a hol a nő nem szorul kenyérkereső pályákra, hanem a férj oldala mellé kerül feleségnek, anyának. A magyar nyelvet oktató képességgel bírta 24.473 tanító 95-03% arányban, magyarul nem tudott 1279 vagyis 4*97%. E szám az egyes iskolák között így oszlik meg: 1. állami iskola, a magy. ny. bírta : : 1861 nem bírta : 1 2. községi » » » » 4246 » » 183 3. r. kath. » » » » 8213 » » 264 4. g. kath. » > » > 1901 » » 246 5. g. kel. » » » : 1807 » » 395 6. ev. ref. » » > 3033 » y> 1 7. ág. ev. » » » » 1986 t 183 8. unitárius » » » 57 » » 0 9. izraelita » » » » 1030 * » 2 10. magán » V » » 236 » > 4 11. társulati p » » 95 » 0 Az 1893-ik évben az országos tanító nyugdíj- és gvámintézet terhére 5159 tanító nyugdíjaztatott, illetve segélyeztetett 500,160"29 frttal, még pedig tanítói nyugdíj címen 250.688 frt, özvegyi segély 178,550 forint, árvák részére 63,553 forint, nyugdíjpótlék 761 frt, végkielégítés 6607 forint. 6. A nép isicolák jentartási költsége. A tanfelügyelői jelentések alapján kimutatható, hogy az 1892/93-iki tanévben a 16,942 népiskola szükségleteinek fedezésére 16.694,477 frt fordíttatott az illetékes iskolafentartók által. Ez összeg az 1893. évi 96.939,784 frtnyi állami egyenes adónak 17'4%-át képviselte, vagyis ha a népiskolák szükségleteit az állam fedezte volna, minden egvenes-adó forintot 17'5 krajcár pótadóval kellett volna megterhelni. A 16.694,477 frt fedezéséhez hozzájárult: 1. az állam 865 iskola után 1.838.749 frttal 2. a községek 1952 ! *» » • 4.544.378 » 3. a róm. kath. 5533 » » 4.810,981 » 4. a g. kath. 2167 » » 661,539 5. a g. keleti 1818 » > . 757,869 6. az ev. ref. 2369 > » 1.693.997 » 7. az ág. hitv. ev. 1426 » 1 322.077 » 8. az unitárius 49 » » 18.554 » 9. az izraelita 563 776,664 » 10. magánosok 155 » » 181,742 11. társulatok 46 » » 87,627 > Ezen érdekes adatok alapján, saját népességük országos arányával szemben csak az ág. hitv. ev. és izraeliták fordítanak egyenlő költséget iskoláikra, míg a római kath. és az ev. ref. 38%, s a többiek 70%-kal kisebb arányban járulnak iskoláik fentartásához. Érdekes tudni azt is, hogy egyes iskolafentartó közegeknek egy-egy tanítói állomás mennyibe került. 1. állami iskolákban egy tanítói állomás 987-5 frt 2. községi » » » » 984*5 » 8. izraelita » » • -» > 746-7 » 4. ág. hitv. ev. iskolában egy tanítói állomás 609*5 frt 5. róm. kath. » » » » 567\5 » 6. ev. ref. » » » » 558*3 » 7. gör. kath. » » > » 344 1 » 8. unitárius » » » •» 325 5 » 9. gör. keleti » » » > 308'1 » Átlagos számítással minden rendes tanítói állás 485.07 frtba, egy segédtanítói állás 298.36 frtba került. Ez összegben minden néven nevezhető költség benne van. (Fűtés, tisztogatás, tanhelyiség, fölszerelés stb.) Egy-egy tanító átlagos évi jövedelme volt: 1. községi 2. állami 3. izraelita 4. ág. hitv. ev. 5. ev. református 6. római kathol. 7. görög keleti 8. unitárius 9. görög kathol. iskolákban 665 6 frt 660;

1 » 569-4 » 482'4 -4724 > 441-7 » 295-4 » 254-0 > 251-9 frt. Ebből látható, hogy a tanítók sorsa, anyagi helyzete épenséggel nem irigylésre méltó. Három hitfelekezet még a minimumot sem adja meg, pedig ez a minimum két ízben is biztosíttatott törvényhozásilag — papíron ! A törvényt erélyesen kell végrehajtatni! A tanítói fizetések bevallása körül sok visszaélés történik. Hány szegény tanító teng-nyomorog 150—200 forint fizetés mellett, ennek is egy részét magának kell földecskéiből kikaparnia, a bevallási íven pedig fizetéseként a minimumnál nagyobb összeg szerepel. így bújnak ki a nemes hazafiak, lelkes tanítóbarátok az állami beavatkozás alól. Miért félnek úgy tőle ? A nemzet napszámosa tür, mert hisz béketürőké a mennyeknek országa, inkább nyomorog, sem hogy felettes hatósága, legtöbbnyire papja haragját magára vonja. Ilyenek azok a sokat emlegetett tanítóbarátok, ilyen a tanítók önállósága, szabad gondolkozása! Eperjes. (Vége köv.) Simkó Endrei TÁRCA. Augustinus iratai, írói természete. Bölcsészeti, exegetikai iratai, egyházi beszédei, rendszeres theol. .munkái. De Civitate Dei. Confessiones. Retractationes. Nevezetes, hogy Augustinus nagyobbszerű írói működése ugyanakkor kezdődött, midőn megtérése után a magányba visszavonult. Azon gyakorlati élet iránt való hajlama, a mely eladdig a nyilvános tanítói álláshoz kötötte, írásra ösztönzi. Külső nyugalom után vágyódott és azt gondolta, hogy soha egyházi hivatalt nem fog viselni, a minthogy tényleg szándéka ellenére lett presbyterré. Iratokkal kellett tehát magát érvényesíteni, melyekre, a mint tapasztalhatta, később még inkább rászorult. Egyébként az írás türelme és kedve nem tűnhetik föl oly természetnél, mint Augustinusé, melynek lényegéből folyik, hogy magát., szellemi tartalmát minél szélesebb körben terjeszsze. Az objektív és subjektiv alapvonások ritkán egyesültek férfiúban oly bensőleg, oly egyenlő erővel, mint benne: egyrészt magába, lelkébe gyűjti az egész külvilágot, a világ életét saját életévé sűríti, másrészt saját egyéni