Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-24 / 4. szám

vezet hozzá. Böszörmény sem valami forgalmi gócpont ugyan, de még mindig megvan bizonyos fölénye, s a Debrecenhez való közelségénél fogva jól konstruált intézettel némi elszivási processzust is gyakorolhatna. Talán, ha a debrecen-büdszentmihályi vasút kiépíttetnék a magyar államvasutak miskolc-szerencsi vonalának valamely pontjáig, a mint tervezve is van, remélhetőleg ezáltal Nánás sokat nyerne s a közeli Tiszamellékét magához láncolhatná. Jelenlegi viszonyai között kétes, ha megkapja-e a kért államsegélyt. Végül szólnom kell még Hajdú- Szoboszlóról. Itt ugyan ez időszerint nincs gimnázium, de nemcsak vissza akarják azt állítani a régi IV osztálvlval, hanem a mindenfelől észlelhető felbuzdulás közepette főgimnáziumon alól az ott lakó tüzes hajdúk sem akarnak alkudni. Ebbeli törekvésüket a hírlapok már világgá is kürtölték. Mozgalmukra okul szolgál az ottani községi polgári iskolának tíírhetlen állapota. A tervbe vett új főgimnázium természetesen felekezeti jellegű (ev. ref.) lenne az eklézsia birtokában levő gimnáziumi alapok bevonásával, a város évi 4000 forint dotációjával és államsegélylyel. Lesz-e e tervből valami, az idő megmutatja, bizonyos, hogy még in nucleo van, de arra már is például hozható fel, hogy a hajdúk sem alusznak, hogy kezdik villogtatni a tudomány, a szellemi világosság fegyverét. Az én refrainem azonban csak az: A hittel karöltve járjon a tudomány ! Alföldi. A népoktatás állapota hazánkban. 4. A népiskolák jelleg és fokozat szerint. Az 1892/93. tanevben fentartott 16,942 (tavalyihoz képest 25 iskolával több van) népiskola között volt: 1. állami jellegű 865 511% szaporodás 2. községi » 1952 11-52 > 3. r. kath. » 5333 32 66 » 4. g. kath. » 2167 12-79 » » 5. g. kel. » 1818 10.73 * > 6. ev. ref. » 2369 13-98 > apadás 7. ág. ev. > 1425 8-41 » » 8. unitárius » 49 0'29 -> 9. izraelita » 563 3 32 » > 10. magán » 155 0 91 > > 11. társulati » 46 6 27 » szaporodás E kimutatás szerint legnagyobb szaporodás az állami. legnagyobb apadás az ág. hitv. ev. iskoláknál tapasztalható. Kedves hitrokonok, maga a miniszter is szokatlan jelzővel illeti e hanyatlást! Fokozat szerint a 16,917 népoktatási intézet között volt: 1. Elemi népiskola: állami 987, községi 1850, róm. kath. 5490, gör. kath. 2165, gör. kel. 1815, ev. ref. 2364, ág. ev. 1416, unitárius 49, izraelita 557, magán 134, társulati 40. 2. Felsőbb népiskola: állami 17, községi 14, római kath. 16, gör. kath. 1, gör. kel. 1, ev. ref. 1, ág. ev. 1, unit. 0, izraelita 1, magán 4, társulati 1. 3. Folgári iskola: állami 49, községi 87, római kath. 22, g. kath. 1, g. kel. 3. ev. ref. 0, ág. ev. 8, unitárius 0, izraelita 5, magán 17, társulati 5, 4. Felsőbb leányiskola: állami 12, községi 1, római kath. 5. ev. ref. 4. Összesen volt elemi iskola . . . 16,667 felső népiskola 56 polgári iskola 197 felsőbb leányiskola .... 22 Együttvéve 16,942 Vegyes (fiúk és leányok együtt) iskola volt 14,346, kizárólag csak fiúk oktatásával foglalkozott 1219, csak leányok oktatásával foglalkozott 1377. Tannyelv szerint: magyar tannyelvű iskola volt 9589, szaporodás egy év alatt 144, nem magyar nyelvű 4444, e szám egy év alatt apadt 344-el, magyarral vegyes nyelvű 2895, tisztán idegen nyelvű 14. A vegyesajkú iskolákban sikerrel tanította a magyar nyelvet 4881 tanító, míg 2472 tanító semmi sikert sem mutatott, vagy épen nem is tanított. Bizony ez a tény elszomorító! 2472 tanító nem bírja a haza nyelvét. Sok az alkalmazásban levő nem képesített tanító, ez is baj; de ezzel mée, tekintve a mostoha viszonyokat, a 120—180 forintnyi javadalommal bíró állásokat, valahogy meg tud barátkozni az ember; hanem az, hogy magyarul nem tudó tanítók is megtöretnek állásaikon, valóságos bűn a haza ellen. Ilyen állapotokat csak mi magyarok vagyunk képesek megtűrni. Magyar földadta kenyeret enni, vizet inni, a magyar haza testén élősködni, annak végtelen jótéteményeit élvezni persze jól esik akár a dákó-románnak, szásznak, tótnak stb; de a haza nyelvét megtanulni s tanítani fölösleges, sőt nemzetiségi szempontjukból bűn is. Hát nem tud az állam rövid úton elbánni az ilyen tanítókkal ? Minden más igénynek el kell törpülnie a haza java előtt. Vagy tanulják meg a tanítók a magyar nyelvet, vagy hagyják ott állásaikat. Mikor a haza javáról van szó, nemzetiséget-e vagy felekezetet dédelgetni egyenlő az állami hatalom gyengeségével, erélytelenségével. Az oktatás céljaira volt: 16.942 népiskolában 25.810 tanterem, az évi gyarapodás 542 s még mindig legalább 2000 tanteremre volna szükség, hogy ez összes tankötelesek számára elegendő tanhelyiség legyen. 5. A tanítókról. Az 1892/93-ik tanévben volt: szervezett tanítói állomás 25.886, tényleg betöltetett 25.752, szünetelt 134 iskola. Törvényszerű tanképesítéssel bírt 22.771 tanító, vagyis 88-43%, oklevéllel nem bírt 2981 vagyis 11-57%. E téren javulás állott be, a mennyiben a képesített tanítók száma emelkedett. Képesítés szerint volt: állami képesített 1839, nem képesített 23, községi képesített 4288, nem képesített 141, róm. kath. képesített 7521, nem képesített 956 g. kath. képesített 1538, nem képesített 609, görög kel képesített 1657, nem képesített 545, ev. ref. képesített 2569, nem képesített 465, ág. ev. képesített 1965, nem képesített 204, unitárius képesített 40, nem képesített 17, izraelita képesített 1028, nem képesített 12, magán képesített 232, nem képesített 8, társulati képesített 94, nem képesített 1. A betöltött 25,886 tanítói állomás közül 22.743 (88-32%) rendes, 3009 (11 68%) segédtanító által foglaltatott el. A jövőben segédtanítói állomás, legalább az államnál, nem lesz, mert a miniszter, nagyon helyesen, a segédtanítói címet eltörölte. Férfi tanító volt 22.008, 85-47%, nőtanító 3744, 14'13%, e szerint egy év alatt a férfi tanítók száma csak 0-41%, ellenben a nőtanítóké 4-37% arányban növekedett. Az arány egyáltalán nem helyes. A férfiak számára kell a kenyérkeresési képességet emelni s így módot nyújtani s kedvet nevelni a nősülés iránt. A természet rendje azt követeli, hogy ki-ki hivatásának éljen