Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-05 / 36. szám

ható meg az is, hogy a relíquiák között pl. már 1865-iki kelettel egy sem található. De hogy maga Tompa is gondolt a beszédeknek halála utáni kiadására és így azok nem valami kimustráltak, mutatja hosszú haldoklása közben a beszédekhez írt Figyelmeztetése, melyben művei leendő kiadójának ád utasításokat. Én a dolgozatokat jó lélekkel ajánlom s a ki megrendeli, nem fog bennök és a Tompa szellemében megcsalatkozni. Debrecen, 1895. szept. 1. 8. Szabó József. EGYHÁZ. A tiszántúli egyházkerület lelkészavatással egybekötött közgyűlése e hó 21-én nvilik meg. Ez alkalommal fogják ünnepélyesen leleplezni debreceni nagy templom és kollégium közötti emlékkertben a gályarabok emlékét, melyet tudvalevőleg özv. Hegyi Mihályné úrnő saját kötségén emeltet, s melynek felállításán most dolgoznak. A tolnai egyházmegye közgyűlése aug. 27-én Szegzárdon folyt le Csekey István esperes és Ágoston István kir. táblai biró elnöklete alatt. Á népes és gazdag tárgysorozatú gyűlést értekezlet előzte meg. Legfontosabb tárgya az országos lelkészi gyámintézet ügye volt, melyre vonatkozólag a többség az ismeretes konventi tervezetet fogadta el, noha a kisebbség nagy hévvel harcolt az alsóbaranya-bácsi elaboratum mellett, mely az egységes országos gyámintézet helyett egyházkerületi gyámintézeteket javasol. Á folyóügyek rendjén Kálmán Dezső kölesdi lelkész, mint újonnan választott tanácsbiró, letette a hivatali esküt; de ugyanő, valamint Bús Lajos decsi lelkész lemondtak az egyházmegyei jegvzőségről, mit azonban a közgyűlés nem fogadott el. Az egyházkerületi gyűlésre képviselőkül Molnár Sándor madocsai lelkész és Kovács Sebestyén Endre tanácsbiró küldettek ki. A bihari egyházmegye közgyűlése nyári közgyűlésén Szabó Károly esperes Bitoólc Zsigmond gondnok elnöklete alatt nagy feltűnést keltett az esperesi jelentés az a passzusa, mely szerint az egyházmegye területén 518 lélek kilépett az egyház kötelékéből és nazarénussá lett, kik Pusztaujlakon és Szalárdon vannak a legszámosabban. (Előttünk csak az különös, hogy noha ily nagymértékű a hithagyás, mégis az egyházmegye végzései között semmi preventiv intézkedésről nem olvasunk a baj tovább terjedésének meggátlása végett. Szerk.) Panaszol a jelentés a nagymérvű iskolamulasztás miatt is, ezeknek megszüntetésére azonban megtették a szükséges intézkedéseket. Az egyházak anyagi helyzetében emelkedést konstatál a jelentés s 32 gyülekezetben takarékmagtár van. A nagyváradi leányiskola ügyében a gyűjtést tovább folytatják, az internátus építéséhez pedig a jövő tavaszszal hozzáfognak. A bánsági evang. esperesség Pancsován tartott közgyűlésén több rendbeli folyóügy elintézése után Zvarinyi Emil lieblingi lelkész és esperességi főjegyző indítványára három elvi jelentőségű határozatot hoztak. Az első indítványt ekként fogadták el: »Fegyelmi eljárás terhe alatt megtiltatik lelkésznek és tanítónak, hogy a felekezeti iskola ellen izgasson« (a mely határozat nem valami előnyös színben mutatja be az ottani lelkészi és tanítói kar szeretetét az egyházi iskola iránt. Szerk.) A második indítvány így hangzik: »Evang. tanító ne legyen anyakönyvvezető az egyházi felsőbbség beleegyezése nélkül*. A harmadik indítvány következő: »Tanító és lelkész fegyelmi eljárás terhe alatt eltiltatik oly egyesületben való tagságtól, mely ellenkezik az ág. ev. egyház szellemével*, a mi, ha megmagyarázod azt teszi: óvakodjál a néppárttól. — E határozatokkal? úgy látszik, a lelkészi és tanítói testület egyházi szellemét i kívánják erősbíteni. Az unitáriusok zsinatja Bölönben aug. 25—26-ik napjain nagy ünnepségek között indult, de a zsinat folyama alatt támadt nagy tűzvész miatt lehangoltan végződött. A zsinattal összekötve fölavatták a bölöni (Háromszék rn,) új templomot és megtartották Ferenc József püspök 40 éves lelkészi jubileumát is. Először a templom-avatás ment végbe, mit megelőzőleg egy hölgyküldöttség díszes selyempalástot ajándékozott a püspöknek. A templom-avatáson Boros György theol. tanár, Kiss Sándor lelkész, Lbfi Áron bölöni esperes és Ferenc József püspök fungáltak. Isteni tisztelet után számos küldöttség üdvözölte a jubiláns püspököt. A lelkészek és tanítók arcképöket tartalmazó albumot, az egyházi tanács tagjai arany-tollat és ezüst asztali készletet adtak át. Délután nagy bankét volt, melyet azonban a tűzvész, mely 14 házat hamvasztott el, nagyon megzavart. Estefelé a Dávid Ferenc-egyesülét tartott közgyűlést, melyen Boros György titkári jelentése után Deák Miklós lelkész tartott időszerű beszédet arról, hogy az unitárius lelkésznek az egyházpolitikai reformok után még nagyobb belmissziói tevékenységet kell kifejtenie. A zsinat második napján a tűzvész miatt megapadt közönség előtt nyomott hangulatban folytatták a tanácskozást. Előbb azonban lelkészavatás volt, melyen 14 új lelkészt avattak föl, köztök zsinati határozat alapján a budapesti, polgárdii és h.-m.-vásárhelyi segédlelkészeket is, mivel parókhusi teendőket végeznek. A lelkészavatás után bankét volt, melyen gyűjtést rendeztek a tűzkárosultak javára. A tanácskozások során vita nélkül ment keresztül a püspök, a képviselő tanács, meg a Berde Mózes hagyaték jelentése. Elfogadták a Derzsi Károly budapesti lelkész lemondását is, kinek helyére Csifó Salamon árkosi lelkészt emlegetik. A tanácskozás folyamán a püspök ismételten megemlékezett Lyon H. V. amerikai követről, ki a zsinaton mindvégig jelen volt; Dániel Gábor főgondnok pedig lendületes beszédben emlékezett meg Ferenc József püspök 40 éves működése alatt kivívott bokros érdemeiről. Este bált rendeztek a tűzkárosultak javára. A zsinati tárgyalás egészben véve meglehetős meddő volt. Érdemleges határozatot alig hoztak. A közigazgatási hatóságok újraszervezésére vonatkozó terjedelmes javaslatot, mely a zsinatnak legfontosabb tárgya lett volna, levették a napirendről s tárgyalását máskorra halasztották. A nagyenyedi egyházmegyéből érdekes rajz olvasható a f. évi nagyenyedi közgyűlés jegyzökönyvében, mely szerkesztőségünknek is megküldetett. Sándor János esperes évi jelentése kimerítő ismertetést közöl minden egyes gyülekezet anyagi, közigazgatási, valláserkölcsi és tanügyi állapotáról, a mely egészben véve kielégítő, sőt haladó s csak néhány helyen gyenge vagy hanyatló. Helyesen mondja az esperesi jelentés: »Hogy minő változásokat idéznek elő az új egyházpolitikai törvények, a felől még nem vagyunk eléggé tájékozva. De két dologgal tisztában lehetünk. Egyik az, hogy az állami törvényhozás az őt jogosan megillető hatáskörben intézkedett s nekünk mint állampolgároknak az állami törvényeket tiszteletben kell tartanunk. A másik az, hogy Isten országa, melynek mi szolgálatában állunk, fölül áll a földi birodalmakon, világi törvények nem alterálhatják annak örök törvényeit.*