Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-24 / 4. szám
a gondolatban, hogy neki gimnáziumát fel kell adnia, resignált. Mint súlyos vád hangzik gimnáziumi igazgatójának a mult évi Értesítőben olvasható szava: >Sokan vannak közöttünk, a kik már hirdetik, sokan, a kik óhajtják halálát a mi gimnáziumunknak«. Ez Böszörménynek sem szép múltjához, sem jelen állásához nem méltó helyzet. Nekünk, reformátusoknak egyetlen positiót sem szabad feladnunk, melyet már őseink nagy áldozatok árán kivívtak és fentartottak, főleg, ha e feladás másból, mint közönyösségből nem származik. Szükségünk van minden egyes iskolánkra a prot. öntudat emelése, hitünk ébresztése végett, de szükség prot. lakosságú városaink értelmi színvonalának fentarlása, sőt magasbítása végett is. Abban is egyik erőnk van nekünk, ha egyebek közt értelmes, megbízható és a hitbuzgóságban jó példával előljáró hivatalnokokat képezünk városaink számára. E tekintetben még a VI osztályú gimnáziumoknak is határozott missiójuk van. A városi élet nálunk, mindinkább erősbödő polgársággal, határozott lendületet vett, s csak a régi időket óhajtjuk vissza, ha azt kívánjuk, hogy az általános fellendülés eme korszakában a magistratus, nagyrészt prot. lakosságú városokban, a mi férfiainkból teljék ki. Ma is sok városunk büszkélkedik még azzal, hogy polgármestere az egyház főgondnoka is időről-időre. Hiba volna, ha ezután nem tudnánk ezzel büszkélkedni. Böszörménytől népességét tekintve is megvárjuk, hogy gimnáziuma legyen. A legújabb népszámlálás szerint lakosságának száma 21.238. A szomszéd Nagy-Kunságban, hogy egyebeket elhallgassak, kisebb városok törekesznek gimnáziumaik fejlesztésén. Mennyire nem tanácsos pl. a polgári iskola kátyújában megfenekleni, mutatja Szoboszló példája, mely most már kikívánkozik belőle. Erről alább. Az igazgató előadása szerint Böszörményen évi 3500 frt összeg kellene, hogy a gimnázium VI osztálylyal a törvény szerint berendezve tovább is fenmaradjon. Itt az áldozat a városra vár. Szép példák vannak előtte. Mellőzöm a gazdag kun városokat, pedig talán Böszörmény se szegény, csak egy olyan földhöz ragadt várost említek föl, mint Szolnok, mely közel 9O°/0 pótadóval tartja fen magát. Ez a város a főgimnáziumra, mely pedig nem is az övé, hanem az államé, azon 106,208 frton felül, melybe a gimn. épület került, még évi 6000 frtot is is áldoz s tanügyi célokra ez évben is 27,052 frt 27 krt irányzott elő, úgy hogy ezek fedezése állami adójának 28"8%t át teszi. Én azt hiszem, hogy Böszörmény városához sokkal közelébb áll a maga gimnáziuma, mint Szolnokhoz egy állami gimnázium. A válságos helyzet a gimnázium belső életén is látszik. Van az igazgatóval négy rendes, két helyettes tanár. A vallást a segédlelkész tanítja 300 írtért. Az éneknek sincs külön tanára. A rendes tanárok fizetése 1000 frt és 50 frt ötödéves pótlék, Gyönk és Szatmár kivételével az összes magyarhoni ev. ref. gimnáziumokban a legalacsonyabb. Ezért embert nem is kapnak, úgy hogy a mult évben ideiglenesen még a városi mérnök is tanított, egy tanár óráit pedig egész éven át maguk között osztották fel a fungáló professorok. A gimnázium szertárai gyengék, de némileg szaporíttatnak. Az ösztöndíjak összege édes kevés, nem több mint 80 frt 50 kr, pedig az ilyenek vonják a vidéki tanulókat. Azért özönlenek pl. Debrecenbe és bár körülötte egymásután emelkednek a gimnáziumok, népességét megcsappantam nem képesek. A tanulók száma volt a mult évben 102. Nem sok, de rendezett viszonyok között kétségkívül emelkednék. Kissé más az állapot Nánáson. Először is Nánásnak volt egy Soós Gáboru, a ki testvérével együtt 68 ezer forintot ajándékozott a gimnázium számára. Aztán Nánásnak mozgékonyabb, reménykedőbb része van, mely nemcsak hogy gimnáziumát nem akarja feladni, de azt VI osztályúból VIII osztályúvá akarja fejleszteni államsegéllyel. Kér egyszersmindenkorra 14 ezer, évenként pedig 13 ezer forintot. Az egyházkerület őszi közgyűlésén ajánló lag terjesztette fel kérvényét a conventhez, s az a minisztériumhoz. Maga Nánás 198 ezer 559 frt használati alap, 36 ezer 573 frt gyümölcsöző alap és 2000 frt különleges célú alap összesen 237 ezer 132 frt vagyon mellett, az új gimn. épületet ide nem számítva, 10 ezer 921 frt évi jövedelmet tud kimutatni. Ebben van a város 2100 frt évi segélye. Szertárai is gazdagabbak, mint Böszörményé. Az utóbbi években 1000—1000 forintnál többet fordítottak azokra, a mire szükség is volt, mert a gimnázium 1886— 1891-ig VI osztályúból IV osztályúra redukáltatván, elképzelhetőleg ezalatt sok olyan eszközt nem szerzett be, a mit ez időszerint mint újra VI osztályú gimnázium, egyáltalán nem nélkülözhet. Különben valamennyi tára rendezve van, a mit dicséret nélkül említeni nem lehet. Leggazdagabbak az ásvány (1058 drb), növény (1538) és állattani (862) gyűjtemények. Az anyakönyvtár 2046, a tanári szakkönyvtár 634, az iíjúsági könyvtár 322 kötetből áll. Ösztöndíjakra és segélyezésekre szintén csekély összeget fordított = 122 frt 92 krt s az ide vonatkozó alapítványok egy részét is azoknak a szegény tanároknak áldozatkészsége teremtette meg, a kik magok is sokszor szükséget szenvednek. Bosszúi áll Nánás tanerők dolgában annyira, hogy a miniszter már e miatt két ízben fenyegette meg az intézetet a nyilvánossági jog megvonásával. Adhuc sub iudice schola est. Csakhogy e válságos helyzetből Nánás nem letiporva, hanem felemelkedve akar kikerülni. Ezért buzgólkodik a főgimnáziummá kiegészülés mellett. Van az igazgatóval együtt négy rendes, három helyettes tanára. A vallást a káplán tanítja évi 400 írtért. Szintúgy nincs külön ének-, rajz- és tornatanár, noha mellékesen mindezt okleveles egyének tanítják. A rendes tanárok fizetése 1200 frt. A tanulók létszáma is rendkívül csekély. A mult évben volt — 77 s ebből is 54 helybeli. Általán Nánáson kedvezőtlenebb külső föltételei vannak egy gimnáziumnak, mint Böszörményen. A város lakossága (14,457) jóval kevesebb, vidéke pedig nincs. A közforgalomból kiesik, mindössze egy holt szárnyvasút