Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-04 / 27. szám

Mányok, Tormás, Gyönk és Györköny német-nyelvű. Nemsokára megalakult a tolna-baranva-somogvi evang. egy-, házmegyének többi, ma már 35 egyházközsége is, melyek nagyrészt német nyelvűek. E hazafias egyházmegye mindjárt kezdetben a magyar nemzeti szellem ápolására gondolt, első feladatának ismerte, hogy az iskolákat a magyar nyelvben jártas tanítókkal lássa el, kik a németségbe a magyar haza szeretetét csepegtessék. Ezen iskolát — így ír Szentlőrincnek egykori híres lelkésze, Balassa János — a végből állítá fel az esperesség és Szentlőrinc, hogy abban iskolatanítókat képezzen. Lágler György kis-tormási ev. lelkész tette ez érdemben az indítványt még 1798-ban. 1803-ban a Szentlőrincen tartott esperességi gyűlésen határozták el, hogy Nóvák mekényesi- és Lágler kis-tormási lelkész pénzt szedjenek össze. Nóvák gyűjtött 802 írt, 12 krt, Lágler 606 frt 31 krt. Ezen összeg Nagy István szentlőrinci ev. lelkész-püspöknek elküldetvén, az algimnázium alapjára szenteltetett. Az épület 1806-ban Szent-Lőrincen, nagyobb részint ezen egyházközségnek költségével Nagy István kormányzása után felállíttatott. Legelső professzornak az 1807. esztendőben Barla Mihály hivatott meg. Utána jött Unger, Druglányi, Haag és Lehr András (Lehr Andrásnak Szentlőrincen született fia volt a korán elhunyt tehetséges költő és pozsonyi tanár Lőrinci (Lehr) Zsigmond és Albert, akad. 1. tag és bpesti tanár). Lehr András tanította itt Szentlőrincen Petőfit, ki ez iskolának két éven át, 1831—2. és 1832—3-ban volt tanítványa és a később európai hírűvé lett orvost, Dr. Balassa Jánost, Balassa János szentlőrinci lelkésznek fiát és a szintén szentlőrinci születésű Zsivora Györgyöt, a nagy emberbarátot, ez iskolának is utóbb egyik hathatós pártfogóját. Lehr András után, ki később Sopronba hivatott tanárnak, tanítottak még ez iskolában Ritter K., Láng Frigyes, Lehr Albert. Jánkó D., Famer J., Vieszner Boldizsár. A jelenlegi tanárok: Gyalog István igazgató, Marhauser Imre (több éven át volt igazgató), Kirchner Károly, Forberger László, Beke Andor, Faik Henrik. Az iskola Szentlőrincről 1770-ben Bonyhádra helyeztetett át. Itt izmosodott meg az intézet s a németség közt itt terjeszti nemcsak a tudományt, hanem a magyar nyelvet és szellemet is. Míg Szentlőrincen a tanulók száma évenként alig haladta meg a 30-at, Bonyhádon ma már 200-on felül van a tanulók száma. Méltó a feljegyzésre, hogy ez iskolát, mint a tolna-, baranya-, somogymegyei ev. egyházmegye iskoláját az esperességbeli egyes egyházközségek, lelkészek és tanítók évenkénti önmegadóztatás által tartják fenn, a már hatalmasra nőtt tőkén kívül. E tőke ma már 40,000 frton felül van, az állam ád évenként egyelőre kétezer frtot, Tolna vármegye ad a jövő évben millenniumi adományul ötvenezer frtot. A tápintézet tőkéje 16,000 frt; a tanári nyugdíjalapé 10,700 frt; ezenkívül van többféle (Fördős-, Balogh s Petőfi) stipendium; a tornacsarnok 8000 frtba került. A gyönyörű iskolaépület mellett (melyben a tantermeken, szertárakon, rajztermen, tápintézeti helyiségen, tornacsarnokon stb. kívül három tanár számára van négy-négy szobából álló szép lakás) terül el az árnyas nagy kert. Nagy érdeme van ez iskola körül Marhauser és Gyalog tanárnak. Marhauser virágoztatta fel az intézetet s Gyalog gyümölcsözteti azt. Marhauser vetette a széles erős alapot; gyalog tetőzi be az épületet s ketten teszik fel reá a koronát. Sokan mondjuk: mindkettőnek »Fény nevére, áldás életére !« A többi tanár is hivatása magaslatán áll s dicséretes buzgósággal s szakavatottsággal tölti be a fontos működési tért. Forberger a tornát és rajzot kitűnően tanítja, saját uszodájában is edzi a tanulókat. Bonyhádnak szép vidéke, egészséges jó levegője van, a német fiú itt megtanulja a magyar, a magyar pedig a német szót. Az ünnepély fényesen sikerült június 24. és 25-én. A közelről és távolról összesereglett ünneplők közt ott voltak: Perczel Dezső belügyminiszter, Zsilinszky Mihály kultuszminiszteri államtitkár a kormány képviseletében, Perczel Gyula, Nádosy Kálmán kir. tan., esp. felügyelő, Bauer Adolf főesperes, Támer, Sántha. Gráf, Guggenberger, Wiesner, Tomka stb. lelkészek, Dőry Pál, Madarász Elemér. Tóth Ödön, Fördős Vilmos, Kurcz Vilmos, dr. Lang Frigyes, dr. Moldoványi István, Thiringer stb. urak s a volt tanítványok közül számosan. Jűnius 24-én a rajzkiállítás megszemlélése után a disztornázás következett, melyet Forberger tanár kiváló szakavatottsággal vezetett. Utána a zene és szavalati előadás keltett élénk tetszést a szép számmal megjelent hölgyközönség körében is. Másnap folyt le a főünnep az istentisztelettel, melyen az imát Marhauser tanár, az egyházi beszédet Támer alesperes tartotta, a vegyes kar megható éneke mellett. Ezt követte a lefolyt 25 év történetének ismertetése, Beke Andor tanártól előadva. Sántha Károly ódáját szavalta Faith tanár. Ezt az igazgató záróbeszéde, az ösztöndíjak kiosztása és a himnusz eléneklése zárta be. Az ünnepség bevégezte után az előkelő nagy közönség jelenlétében Zsilinszky államtitkár tartott meghatóan magvas beszédet, kiemelve, hogy a lefolyt szép ünnep nem csupán Bonyhád nagyságának, nem csupán ezen intézetfentartó egyház erejének örömünnepe, hanem örömünnepe minden magyar embernek, a magyar kultura minden lelkes hívének. S az iskolát biztosította a magas kormány jóakarata, támogatása felől, s annak, mint a mely nemzeti missziót teljesít, fényes jövőt jósolt. Riadó éljenzés és taps kisérte e beszédet. Az ünnepélyt 150 terítékű bankét követte. Az első felszólaló Perczel miniszter volt, ki a legalkotmányosabb uralkodóra emelte poharát. Gyalog igazgató a kormány jelenlevő képviselőire, Zsilinszky a lelkes társaskörre. Bonyhád nagyközsége és környékének intelligenciájára, Nádosy a megye közönségére, Dőry a lelkészekre és tanítókra, Bauer Perczel miniszterre, Sántha versben ugyanarra. Moldoványi a tanári karra, Marhauser Bonyhád közönségére, dr. Rosenthal rabbi az intézetre, Perczel miniszter az intézet bölcsőjének. Szentlőrinc egyházközségnek lelkészére s a másik vetélytárs Szegszárd képviselőire, Sántha humoros versben Marhauserre, Moldoványi dr. Lángra, mint az iskola felügyelőjére, Zsilinszky Perczelre és családjára stb. emeltek poharat. Sántha Károly. NEKROLOG. Koenig Rudolf lelkész. 1816—1894. Koenig Rudolf 1816. született Danzig városában, hol első iskolai neveltetésben részesült. Theologiai tanulmányait a berlini és bonni egyetemen végezte el. Hengstenberg és Nitsch voltak tanárai. Bonni tartózkodása alatt lett hite élő hitté. Miután egy ideig Recke Vollmerstein gróf házánál