Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-27 / 26. szám

sem nyitható s használatba sem vehető. Ezek a mellékelt jegyzékben vannak — költségvetési áraikkal — részletesen felsorolva. Összegük mintegy 19.000 forintra megy. Orgona, toronyóra, világítási berendezések és az ülőpadok egy kisebb része is, egyelőre még függőben tartatik, míg hiányuk szükségérzete újabb áldozatkészségre nem buzdítandja a híveket s azok is fedezetre nem találnak későbbi adomá­nyokban vagy az egyház kedvezőbb anyagi helyzetében. Valamint a templom kitűnő fekvésénél fogva (a Duna­parton. szemben az épülő országházi palotával, hátterében a most restaurált Mátyástemplommal) monumentális jellegű építést kíván — s ez a székes főváros által ki is kötte­tett — a minél fogva az előbb 100,000 forintra tervezett építés maga 150.000 forint költségre emelkedett: — úgy viszont a felszerelésnek is az épület ily jellegéhez kelle alkalmazkodnia, minélfogva ennek költsége is azon arány­ban emelkedik a legszükségesebb fölébe. Most azért erre hívjuk fel s kérjük ki a hívek ál­dozatkész buzgóságát, nemeskeblű hozzájárulását. Az adakozás, illetőleg ajánlattétel két alakban tör­ténhetik : 1. Egyes felszerelési tárgyak szabad megjelölése mellett, azok elkészítésének költségére. Az ily módon eddig már e fölhívás kibocsátása előtt tett ajánlatok, a felszere­lési költségelőirányzat egyes tételeinél vannak jelezve*, s az egyes tárgyakon, az azokat készíttető adományozók nevei, alkalmas módon jelezve lesznek; valamint az elő­irányzaton kívüliek is, * alatti jegyzetekben. 2. Egyes felszerelési tárgyak megjelölése nélkül, csak átalában a felszerelésre, melyek kinek-kinek tehetsége és jó­akarata szerint, bármily összegben köszönettel fogadtatnak. A még eddig fedezetlen tételekre kérjük azért a kegyes adakozásokat, ajánlatokat; megjegyezve, hogy a legnagyobb tételre: a szószék (2000 frt) s annak hang­fogója (2200 frt), összesen 4200 frt tételére, alulírt püspök ajánlkozott külön gyűjtő-ívvel adományokat és ajánlatokat gyűjteni, melyeket a maga részéről 100 frttal nyitott meg. A pesti ref. Egyháztanács 1895. június hó 10-én tartott ülésének határozatából s annak képviseletében Gróf Tisza Lajos, Szász Károly püspök, főgondnok. I. lelkész. Miniszteri rendelet a polgári anyakönyv­vezetés tárgyában. A belügyminiszter a következő körrendeletet küldötte a megyei közigazgatási bizottságoknak. »Körrendelet valamennyi vármegye közigazgatási bi­zottságának a házassági anyakönyvvezetők javaslatba ho­zása tárgyában: Miután a vármegye közigazgatási bizottsága ez évi január 30-án 9000. sz. a. kelt rendeletemnek megfelelőleg az anyakönyvvezetők és anyakönyvvezető helyettesek ki­nevezése iránt az 1894. évi XXXIII. t.-c. 6. §-ának első bekezdéséhez képest javaslatát megtette, ez alkalommal a vármegye közigazgatási bizottságát az idézett t.-c. 6. §-ának 2. bekezdése alapján javaslatának a házassági anyakönyv­vezetés szempontjából való kibővítésére hívom fel. Általában megjegyzem, hogy az anyakönyvi nyilván­* A felszerelés költségeihez egyes tárgyak beszerzésével eddigelé hozzájárultak: Gróf Tisza Lajos a torony csúcs, özv. gróf Teleki Sándorné a nagy körablak, Tisza Kálmán és Lajos 1 — 1 oldalablak, Darányi Ignác az Urasztala, Kiss Áron a keresz­telő medence, Hegedűs Sándor a papiszékek és zsoltártáblák, Tisza Iválmánné két ezüst tányér és pohár, özv. Harmaczi Béláné egy ezüst korsó beszerzésével. Az eddigi adományok összege mintegy 4000 frt tartás egyformasága és teljessége érdekéből kívánatos, hogy minden anyakönyvvezető, a ki születési és halotti anyakönyvet vezet, a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is lehetőleg meg­bízassék. Ugyanezt teszi kívánatossá a közönségnek érdeke melyre nézve nagy előny, ha a házasság megkötése végett nem kell messzebbre fáradnia, mint a hol a rendes anya­könyvvezetőjét találja. Ennélfogva az 1894. évi XXXIIf. t.-c. 5. §-ának 2. bekezdésében részemre biztosított azzal a joggal, hogy több szomszédos anyakönyvi kerületre nézve a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel a kerületek anyakönyvvezetői közül egyet bizhatok meg, csak kivételesen kívánok élni, neve­zetesen csak ott óhajtom ezt a jogot alkalmazásba venni, a hol azt a körülmények szüksége megokolja. Csupán azokat az anyakönyvvezetőket, illetőleg anyakönyvvezető helyetteseket nem kívánom megbízni a házasságok meg­kötésénél való közreműködéssel, és a házassági anyakönyv vezetésével, a kikre nézve értelmi képességük fogyatékosabb volta miatt aggály merülhet fél az iránt, hogy a házasság­kötést megelőző körülményesebb és kényesebb természetű eljárást hibátlanul és pontosan képesek-e keresztülvezetni, a vagy a kiknek működése akár egyéniségüknél, akár a helyben létező viszonyoknál fogva, s vagy bármely más okból előreláthatólag a polgári házasság intézményének előnyére nem válnék. A vármegye közigazgatási bizottságának feladatává teszem tehát, hogy a fentebb jelzett szempontok mérlege­lése mellett indokolt előterjesztést tegyen hozzám az iránt, hogy a javaslatba hozott anyakönyvvezetők és anyakönyv­vezető helyettesek közül ki, vagy kik és mily okokból nem alkalmasak arra, hogy a házasságkötésnél való közre­működéssel és a házassági anyakönyv vezetésével is meg­bízassanak. Oly anyakönyvi kerületre nézve, melyben a vár­megye közigazgatási bizottsága a javaslatba hozott anya­könyvvezetőket a házasságkötésnél való közreműködéssel és a házassági anyakönyv vezetésével megbízhatónak nem tartja, nevezze meg egyszersmind azt a szomszéd anya­könyvi kerületet, melyhez az illető anyakönyvi kerület, a házasságkötés és a házassági anyakönyv vezetése szem­pontjából beosztandó volna. Oly kerületre nézve, melyben csak az anyakönyvvezető helyettest nem tartja a vármegye közigazgatási bizottsága házasságkötésnél való közremű­ködéssel és a házassági anyakönyvvezetéssel megbizandó­nak, az anyakönyvvezető ellen azonban kifogása nincs, más házassági kerülethez való beosztás iránt nem kell javaslatot tennie. Jelentésében, melyet legkésőbb július 10-ig okvetet­lenül elvárok, az anyakönyvvezetők és az anyakönyv­vezető-helyettesek kinevezése iránt tett javaslatán időköz­ben netalán szükségessé lett változtatásokat is hozza tu­domásomra. Budapesten, 1895. évi június 7-én. Perczel, s. k.« KÜLFÖLD. Külföldi apróságok. A spanyol és olasz protestantizmus köréből, vagy Napoleon egy nyilatkozata. Egy orosz »Jézus«. Tudvalevőleg az arianus góthok ivadékai, a mai spanyolok a legbuzgóbb katholikusok. A XVI. sz. refor­mátiói mozgalma elhatott oda is, csakhogy a politikai számítás és vallási fanatizmus létesítette szent inquisitio

Next

/
Oldalképek
Tartalom