Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-27 / 26. szám
sem nyitható s használatba sem vehető. Ezek a mellékelt jegyzékben vannak — költségvetési áraikkal — részletesen felsorolva. Összegük mintegy 19.000 forintra megy. Orgona, toronyóra, világítási berendezések és az ülőpadok egy kisebb része is, egyelőre még függőben tartatik, míg hiányuk szükségérzete újabb áldozatkészségre nem buzdítandja a híveket s azok is fedezetre nem találnak későbbi adományokban vagy az egyház kedvezőbb anyagi helyzetében. Valamint a templom kitűnő fekvésénél fogva (a Dunaparton. szemben az épülő országházi palotával, hátterében a most restaurált Mátyástemplommal) monumentális jellegű építést kíván — s ez a székes főváros által ki is köttetett — a minél fogva az előbb 100,000 forintra tervezett építés maga 150.000 forint költségre emelkedett: — úgy viszont a felszerelésnek is az épület ily jellegéhez kelle alkalmazkodnia, minélfogva ennek költsége is azon arányban emelkedik a legszükségesebb fölébe. Most azért erre hívjuk fel s kérjük ki a hívek áldozatkész buzgóságát, nemeskeblű hozzájárulását. Az adakozás, illetőleg ajánlattétel két alakban történhetik : 1. Egyes felszerelési tárgyak szabad megjelölése mellett, azok elkészítésének költségére. Az ily módon eddig már e fölhívás kibocsátása előtt tett ajánlatok, a felszerelési költségelőirányzat egyes tételeinél vannak jelezve*, s az egyes tárgyakon, az azokat készíttető adományozók nevei, alkalmas módon jelezve lesznek; valamint az előirányzaton kívüliek is, * alatti jegyzetekben. 2. Egyes felszerelési tárgyak megjelölése nélkül, csak átalában a felszerelésre, melyek kinek-kinek tehetsége és jóakarata szerint, bármily összegben köszönettel fogadtatnak. A még eddig fedezetlen tételekre kérjük azért a kegyes adakozásokat, ajánlatokat; megjegyezve, hogy a legnagyobb tételre: a szószék (2000 frt) s annak hangfogója (2200 frt), összesen 4200 frt tételére, alulírt püspök ajánlkozott külön gyűjtő-ívvel adományokat és ajánlatokat gyűjteni, melyeket a maga részéről 100 frttal nyitott meg. A pesti ref. Egyháztanács 1895. június hó 10-én tartott ülésének határozatából s annak képviseletében Gróf Tisza Lajos, Szász Károly püspök, főgondnok. I. lelkész. Miniszteri rendelet a polgári anyakönyvvezetés tárgyában. A belügyminiszter a következő körrendeletet küldötte a megyei közigazgatási bizottságoknak. »Körrendelet valamennyi vármegye közigazgatási bizottságának a házassági anyakönyvvezetők javaslatba hozása tárgyában: Miután a vármegye közigazgatási bizottsága ez évi január 30-án 9000. sz. a. kelt rendeletemnek megfelelőleg az anyakönyvvezetők és anyakönyvvezető helyettesek kinevezése iránt az 1894. évi XXXIII. t.-c. 6. §-ának első bekezdéséhez képest javaslatát megtette, ez alkalommal a vármegye közigazgatási bizottságát az idézett t.-c. 6. §-ának 2. bekezdése alapján javaslatának a házassági anyakönyvvezetés szempontjából való kibővítésére hívom fel. Általában megjegyzem, hogy az anyakönyvi nyilván* A felszerelés költségeihez egyes tárgyak beszerzésével eddigelé hozzájárultak: Gróf Tisza Lajos a torony csúcs, özv. gróf Teleki Sándorné a nagy körablak, Tisza Kálmán és Lajos 1 — 1 oldalablak, Darányi Ignác az Urasztala, Kiss Áron a keresztelő medence, Hegedűs Sándor a papiszékek és zsoltártáblák, Tisza Iválmánné két ezüst tányér és pohár, özv. Harmaczi Béláné egy ezüst korsó beszerzésével. Az eddigi adományok összege mintegy 4000 frt tartás egyformasága és teljessége érdekéből kívánatos, hogy minden anyakönyvvezető, a ki születési és halotti anyakönyvet vezet, a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is lehetőleg megbízassék. Ugyanezt teszi kívánatossá a közönségnek érdeke melyre nézve nagy előny, ha a házasság megkötése végett nem kell messzebbre fáradnia, mint a hol a rendes anyakönyvvezetőjét találja. Ennélfogva az 1894. évi XXXIIf. t.-c. 5. §-ának 2. bekezdésében részemre biztosított azzal a joggal, hogy több szomszédos anyakönyvi kerületre nézve a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel a kerületek anyakönyvvezetői közül egyet bizhatok meg, csak kivételesen kívánok élni, nevezetesen csak ott óhajtom ezt a jogot alkalmazásba venni, a hol azt a körülmények szüksége megokolja. Csupán azokat az anyakönyvvezetőket, illetőleg anyakönyvvezető helyetteseket nem kívánom megbízni a házasságok megkötésénél való közreműködéssel, és a házassági anyakönyv vezetésével, a kikre nézve értelmi képességük fogyatékosabb volta miatt aggály merülhet fél az iránt, hogy a házasságkötést megelőző körülményesebb és kényesebb természetű eljárást hibátlanul és pontosan képesek-e keresztülvezetni, a vagy a kiknek működése akár egyéniségüknél, akár a helyben létező viszonyoknál fogva, s vagy bármely más okból előreláthatólag a polgári házasság intézményének előnyére nem válnék. A vármegye közigazgatási bizottságának feladatává teszem tehát, hogy a fentebb jelzett szempontok mérlegelése mellett indokolt előterjesztést tegyen hozzám az iránt, hogy a javaslatba hozott anyakönyvvezetők és anyakönyvvezető helyettesek közül ki, vagy kik és mily okokból nem alkalmasak arra, hogy a házasságkötésnél való közreműködéssel és a házassági anyakönyv vezetésével is megbízassanak. Oly anyakönyvi kerületre nézve, melyben a vármegye közigazgatási bizottsága a javaslatba hozott anyakönyvvezetőket a házasságkötésnél való közreműködéssel és a házassági anyakönyv vezetésével megbízhatónak nem tartja, nevezze meg egyszersmind azt a szomszéd anyakönyvi kerületet, melyhez az illető anyakönyvi kerület, a házasságkötés és a házassági anyakönyv vezetése szempontjából beosztandó volna. Oly kerületre nézve, melyben csak az anyakönyvvezető helyettest nem tartja a vármegye közigazgatási bizottsága házasságkötésnél való közreműködéssel és a házassági anyakönyvvezetéssel megbizandónak, az anyakönyvvezető ellen azonban kifogása nincs, más házassági kerülethez való beosztás iránt nem kell javaslatot tennie. Jelentésében, melyet legkésőbb július 10-ig okvetetlenül elvárok, az anyakönyvvezetők és az anyakönyvvezető-helyettesek kinevezése iránt tett javaslatán időközben netalán szükségessé lett változtatásokat is hozza tudomásomra. Budapesten, 1895. évi június 7-én. Perczel, s. k.« KÜLFÖLD. Külföldi apróságok. A spanyol és olasz protestantizmus köréből, vagy Napoleon egy nyilatkozata. Egy orosz »Jézus«. Tudvalevőleg az arianus góthok ivadékai, a mai spanyolok a legbuzgóbb katholikusok. A XVI. sz. reformátiói mozgalma elhatott oda is, csakhogy a politikai számítás és vallási fanatizmus létesítette szent inquisitio