Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-17 / 3. szám

r> ROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szcrkesztííség: IX. kerület. Pipa-utca y.'í. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadtf-liivatal : llomj/ánstki/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöflz. és hirdet, dijak intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön,. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kv ; egcsz évre : 4> frt\ Egyes szám ára ÍÍO kr. Kún Kocsárd gróf. (1802-1895.) Kidőlt ime ő is: a legnagyobb székely. Széchenyi elvtársa a fajszeretetben, Kossuth munkatársa nemzetépítósben, Deák tanítványa puritán erkölcsben. Egyházunk oszlopa, tanügy Maecenása, nemzet jóltevöje ! A század hajnalán látta meg a napot, a század alkonyán tündöklő napja lőn nemzete egének. Már ifjúi lelkét kínosan égette hőn szeretett faja gyászos pusztulása, műveletlensóge. Nagy fajszeretete nagy eltökélóst szült: munkával, vagyonnal, mit szorgalom gyűjtött, építni nemzetét, művelni fajtáját, lemondva családról s úri kényelemről. Elvonult, dolgozott, takarékoskodott, sokaktól nem értve, véritől lenézve. Tűrt, hallgatott, munkált, remélt s imádkozott. Hősies munkája, dicső lemondása élete délpontján gyümölcsözni kezdett. Szászvároson templomot közel százezerrel, közművelődésnek,anyaszentegyháznak, egy maga épített. Kis köre elbámult: mit akar, mit művel ez a különcködő algyógyi remete. Egyháza fiai nagy lelkesedéssel főgondnokká teszik az oszlopos férfit. Majd az egykor dicső, de elszegényedett, eloláhosodott szép Hunyad vármegyét hódítgatja vissza magyar műveltségnek : elárvult traktusa néptanítóinak fizetését önkényt négyszáz forintokra maga kipótolja; elesett, elpusztult magyar véreinek nemesi alapot alkot fajszerelme. S mikor aztán öreg napjaiban látja sikerét művének, azzal tetőzi be honmentő munkáját, hogy minden vagyonát, egy negyed milliót, az EMIÍÉ-re hagyja. A családtalan agg így lőn écles atyja, áldott jóltevöje szeretett fajának, drága hazájának. Nemzete elbámult e nagy honszerelmen, puritán fiának nagyságos dolgain. Kit nem perc ihlete, nem tünő hevület, de nagy szive tartós, olthatlan szerelme emelt nemzethősök ünnepelt sergóbe. Egyházam, nemzetem dicsőült nagy fia, kit most kegyelettel övez Hungaria: nagy szived érzésit kebelünkbe oltjuk, nagy lelked tetteit emlékünkbe zárjuk s buzdító például fiainkra hagyjuk! Sz. F.