Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-30 / 22. szám

badságharcban hadbiró, a gyászévtizedben öt évig poli­tikai fogoly volt Josefstadtban. Később Komáromban ügyvéd, majd jogtanár lett Pápán, honnan 1874-ben Debrecenbe ment szintén jogtanárnak, mely állását 1881-ben az orsz. képviselőivel cserélte fel. Irodalmilag is műkö­dött, a szakirodalomban büntetőjogi kézikönyve örökíti nevét. Béke hamvaira! KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Kovács Ferenc királyi tanácsost és nejét, hódmezővásárhelyi egyházközségünk buzgó és áldozatkész tagjait, kiknek nevét jelentékeny egyházi és iskolai alapítványok örökítik, hálás gyülekezetük azzal tüntette ki, hogy arcképüket az egyház részére életnagy­ságban lefestette. A sikerült kép leleplezése alkalmából, mely a napokban ment végbe, az ünnepelt házaspár 10 ezer frtos alapítványt tett a Hódmezővásárhelytt épí­tendő harmadik templom javára. Isten éltesse még sokáig a református egyház és iskola derék pártfogóit, példájokat pedig tegye gyümölcsözővé hitfeleink körében! — A heö­papii ev. ref. egyház lelkészévé meghívás útján Szabó Bertalan miskolci segédlelkészt választotta a gyülekezet. — A sárospataki ev. ref. gyülekezet főgondnokává majd­nem egyhangúlag Basa János sárospataki főgimnáziumi tanárt, a jeles tanügyi írót választotta. — Szöllösi Antal makói ev. ref. lelkész és egyházmegyei tanácsbiró folyó hó 21-én tölté be 70-ik életévét. A köztisztelettől kör­nyezett öreg lelkipásztor az ez alkalomra összesereglett gyermekek és nagyszámú unokák kíséretében megjelent a reggeli köz-istenitiszteleten, népével együtt hálát adandó a Mindenhatónak azon gazdag áldásokért, melyekben őt hosszú életében és 46 évi lelkipásztorságában részesítette. Tartsa meg a jóságos Isten e fáradhatlan munkás köz­hasznú életét még sokáig! — Mitrovics Gyula sárospa­taki theologiai tanárt a debreceni egyház presby,teriuma meghívta a K. Tóth Mihály halála által megüresedett lel­készi állásra. — Felső-Baranyában a csarnotai egyház hívei meghívás útján egyhangúlag Kiss Lajos garéi segéd­lelkészt választották rendes lelkipásztorukká. * A dunamelléki egyházkerületi értekezlet igaz­gató választmánya máj. 24-én Szilassy Aladár elnöklete alatt kilenc tag jelenlétével (köztük a vidékről Mészáros János kecskeméti és György László péceli lelkész) ülést tartott, melyben elhatározta, hogy kérelmet intéz az egyházme­gyék, a gyülekezetek és az iskolák elöljáróihoz a vallás­erkölcsi és egyházi életnek egyháztársadalmi úton való evangeliumi ápolása végett. A kérő és buzdító szózat szövege mai számunkban olvasható. Egyszersmind főbb vonalaiban megállapíttatott az őszi kerületi gyűlés alkal­mával tartandó egyházi értekezlet tárgysorozata. * A függő egyházpolitikai javaslatok ismét megfordultak a képviselőház szakbizottságai előtt. Az izraelita vallásra vonatkozólag Wlassics Gyula miniszter javaslatára kimondták, hogy hozzájárulnak a törvény­javaslatnak a főrendiház által elfogadott szövegezéséhez, de a főrendek által törült áttérési §-t a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatba minden áron fölvé­tetni kívánják. A vallás szabad gyakorlatáról szóló tör­vényjavaslatról pedig mind a két bizottság azt határozta, hogy a felekezetnélküliség módozatjait szabályozó §-ok (22., 23., 24. és 26.), melyeket a főrendiház szintén tö­rült, múlhatatlanul visszaállíttassanak s a záró határo­zatok közé beiktattassék, hogy az 1868. LIII. törvény­cikknek az áttérésre vonatkozó 1—8. §-ai minden bevett vallásfelekezetre kiterjesztetnek. — Mindkét javaslat csak az őszön fog a képviselőház elé kerülni. * A brit és külföldi biblia-társaság, melynek áldozatkészségéből kapjuk mi is oly olcsón a bibliát, e hónap első napjain Londonban tartotta f. évi nagygyűlését. A gyűlés elé terjesztett jelentés kivonatát (Abst.ract of the Beport) dr. Duka Tivadar úr szívességéből a napok­ban kaptuk. E szerint a társaság mult évi bevétele volt 233,363 font sterling (mintegy 2.800,000 frt). Eladott otthon 1.651,566. külföldön 2.185,656 bibliát és biblia­részt, összesen 3.837,222 darabot. A mult évben 12 új fordítás és revízió volt folyamatban; nevezetesebb fordí­tások : az afganisztáni, új-guineai és kelet-afrikai; fonto­sabb revíziók: a khinai, japáni és indiai. Gyönyörködve és álmélkodva szemléljük a társaság dicsőséges munkáját, valahányszor kezünkbe veszszük ezeket a jelentéseket; de mikor arra gondolunk, hogy Magyarországon kívül a föld minden keresztyén országa vagy külön biblia-társa­ságot alapítva, vagy a brit társasághoz juttatott nagyobb pénzküldeményekkel járul az Isten igéje terjesztéséhez, akkor önkénytelenül ajkunkra veszszük a panaszos sza­vakat: miért van az, hogy csak mi magyarok nem te­szünk semmit a világmegtartó Isten igéjéért? * A Baldácsy-alapítvány állapotáról kimerítő tájékozást nyújt Szilágyi Sándor ügyészi jelentése, melyet az alapítványi igazgatóság a napokban tárgyalt és hagyott jóvá. E szerint az alapítvány 1894-ik évi tényleges bevé­tele volt 100,506 frt 92 kr., tényleges kiadása 66,298 frt 75 kr volt, miből a tulajdonos 11 egyházkerület 2500 fo­rintjával, összesen 27,500 frtban részesült, az alapítvány pénztármaradéka pedig 6708 frt 17 kr. volt, Az 1895-ik évi költségvetés az egyházkerületeknek szintén 2500— 2500 frtot javasol, a pénztármaradék pedig 10,045 frt 87 krban van előirányozva. Az alapítvány terhére 1880-ban felvett 100 ezer frtos kölcsönből az utolsó részlet (18 ezer forint) is kifizettetett. Az alapítványi birtokokon most már jelzálogilag csak a budapesti theologia 10,500 frtos és a dunamelléki egyházkerület 1000 frtnyi tőke-követelése van bejegyezve. Az alapítványnak ingatlan birtokain kívül 62.100 frt árú értékpapírból és 6708 frt 17 kr készpénz­ből álló ingó vagyona vagy tartalék-tőkéje van. Az ala­pítványi közgyűlés, mely az ügyész és igazgatóság jelen­tésének felülvizsgálására van hivatva, a napokban fog Budapesten megtartatni. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPHÖTIÍN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom