Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-30 / 22. szám

egyetemi tudományos munkálkodást gyakorlati irányban kiegészítsék. Az internátusban a modern nyelvek állandó nyelvmesterei alkalmaztassanak. Ajánlja, hogy az inter­nátust az első magyar kultuszminiszternek, Eötvös József bárónak nevéről nevezzék el. Klamarik arra helyez nagy súlyt, hogy az internátus igazgatóját jól megválaszszák. Heinrich Gusztáv elhibázott dolognak tartaná, hogy az internátusnak a szervezendő kurzusokkal iskolaszerű jel­leget adjanak. Nem tartja szükségesnek azt sem, hogy előzetesen szabályzatot dolgozzanak ki, holott Kármán épen ezt vallja szükségesnek. Fináczy a jelenlegi tanár­képző intézet eltörlése mellett szól; helyette az internátus és a gyakorló főgimnázium legyenek a tanárképzés orga­numai. Erödi figyelembe ajánlja a modern nyelvek taní­tását franciaországi fiatal tanárjelöltek alkalmazásával. Több felszólalás után a részletes szabályzat kidolgozását a mi­niszter szűkebb bizottságra bízza, melynek tagjaiul Beöthyt, Heinrichot, Kármánt és Leöveyt kérte föl. A szabályzat két részből fog a miniszter kijelentése szerint állani. Egyik része az internátusnak ideiglenes szervezetével fog foglal­kozni, melyben azt már a jövő iskolai évben megnyitják, a másik rész a végleges szervezet főelveit fogja tartal­mazni. Kijelenti továbbá a miniszter, hogy a szeptemberben megnyíló internátus tagjait részint olyan ifjakból fogja kiválogatni, kik már az egyetemen tanultak, részint pedig az egyetemre csak a jövő iskolai évben lépő és ezekre vonotkozólag a szükséges utasításokat a tankerületi fő­igazgatóknak azonnal kiadja. A középiskolai tornatanítók fizetése. A közok­tatásügyi miniszter így állapította meg a középiskolai tanárok javadalmazását. A nyolcosztályú középiskolákban működő önálló rendes tornatanítók a X. fizetési osztályba soroztainak. 800, 900, 1000 frt fizetéssel, megfelelő lak­pénzzel és 100 frt ötödéves pótlékkal. A nem teljes közép­iskolák, vagy nem teljes heti óraszámmal működő (rend­kívüli) tornaianítók, mint óraadók a vidéken egy heti óra után 44 frt. a fővárosban 50 forint jutalomdíjat húznak. Ez utóbbi jutalmazási kulcs érvényes a tornatanítás he­lyettesítésénél, vagy a párhuzamos osztályokkal származó óratöbbleteknél is. Kerületi tornaversenyek. Besztercebányán május 27-én tartatott meg a kerületi tornaverseny, melyben a budapesti tanulók is részt vettek. Budapesti ref. főgimná­ziumunkból Yámossy Mihály igazgató és Porzsolt torna­tanár vezetése alatt 42 tanuló utazott föl a versenyre Besztercebányára. Debrecenben május 28-án tartatott meg a kerületi tornaverseny. Középiskolai tanári kézi- és segédkönyvek. Középiskolai tanáraink s különösen tanárjelöltjeink tanul­mányaiknál eddigelé a legtöbb szakban külföldi tudomá­nyos müvekre szorultak, melyek hazai viszonyainkra nincsenek tekintettel. A közoktatásügyi miniszter most elhatározta oly művek készíttetését, melyek irodalmunknak ezt az érzékeny hiányát lesznek hivatva pótolni. Számba véve a középiskolai tudományszakokat, körülbelül 15 ily kézi- és segédkönyvre van szükségünk, melyeket fokozatos egymásutánban 6—7 év alatt el lehet készíteni. A müvek elkészítésével oly kiváló tudósainkat fogják megbízni, kik középiskolai tanáraink szükségletét közelebbről ismerik. A középiskolai tanterv revíziója tárgyában ki­küldött szakbizottság május 14-iki ülésében a nemzeti követelményeket tárgyalták. Fehér Ipoly elnök beható tár­gyalás után konstatálja, hogy, ámbár a mi tantervünkben, a mint azt a külföldi szakférfiak is elismerték, a nemzeti elemek képezik a tanítás centrumát és e tekintetben külö­nösen a múlthoz képest igen jelentékeny haladást tanúsít, mindazonáltal a nemzeti karakter egyes pontokban még jobban kidomborítható. Kívánatos, hogy főleg a magyar történelmi tanítással a világtörténelem szervesebb kapcso­latba hozassék s a világtörténelem legfőbb momentumai a magyar történelemre való hatásában és vonatkozásában tárgyalandók. A magyar irodalmi oktatásban is erőseb­ben érvényesíthető a nemzeti szempont, de nem szükséges e célból magát az irodalomtörténeti összefoglaló ismerte­tést fejleszteni, hanem az irodalmi olvasottságra, a magyar remekírók alapos megismertetésére nagyobb súly helye­zendő. A földrajz tanításával nem foglalkozott elég beha­tóan a bizottság, de kívánatosnak tartja, hogy az alsó osztályban Magyarország földrajza legyen a tanítás fő­része, a többi csak mellékesen tárgyaltassék, továbbá a többi országokban is mindenütt a magyar geográfiái viszo­nyokkal való összehasonlítás szerepeljen és a felső osztá­lyoknál hazánk politikai földrajzára nagyobb súly helyez­tessék. Egyébként pedig szükségesnek tartja a bizottság, hogy minden tantárgy a honismeret, fejlesztésének szolgá­latába álljon, minden tantárgy használja fél ama nem­zeti elemeket, melyek körébe tartoznak. — A május 16-iki ülésben a görög nyelv helyett megszabott tárgyak tanter­véről volt szó. Bár a bizottság úgy találja, hogy az 1890. évi XXX. t.-c. némely rendelkezése tényleg nehézségeket gördít a tanítás elé, mindazonáltal a bizottság a lörvény keretén belül is, a tantervnek megfelelő módosításától javulást vár. Különösen szükségesnek találja, hogy az irodalmi képzésben az ismeretek egysége a lehetőségig biztosíttassék, a görög-pótló irodalmi tantárgy görög elemei kiváló figyelemben részesüljenek. A kompenzációnak rajzi részére nézve felvetett kérdésre a bizottság igenlően vá­laszol s kívánatosnak tartja, hogy az ötödik és hatodik­osztályban mutatkozó hézaga az ábrázoló geometriai ta­nításnak. ha lehetséges, megszüntettessék. A bizottság ezzel befejezvén a maga részéről az általános elvi tanácskozá­sokat, az elnök szívélyesen megköszönte a tagoknak öt ülésen keresztül tanúsított buzgóságát, az eszmecsere több pontjait újból összegezi, a további teendők menetét jelzi s az ülést berekeszti, mire Szász Károly tolmácsolja a bizottság tagjainak köszönetét az ülések tapintatos veze­téseért. Új iskola Létán. A nagylétai ev. ref. egyházta­nács és egyházközségi közgyűlés szép tanújelét adta kul­turális .törekvéseinek. Elhatározták ugyanis, hogy iskolát építenek s e célra egyhangúlag szavaztak meg 4000 frtot. Az iskola létesítésére szükséges összeget kivetés útján fogják október l-ig befizetni az egyház tagjai. GYÁSZ ROVAT. f Simkó Frigyes balassa-gyarmati evang. lelkész, nógrádi alesperes 65 éves korában Balassagyarmaton hirtelen elhunyt. Buzgó lelkipásztor, jó hazafi, népszerű, társaságkedvelő ember volt. Nagy részvéttel temették el. Béke hamvaira. f KŐrösi Sándor országgyűlési képviselő, volt jog­tanár Budapesten 71 éves korában elhunyt. Érdekes egyéni­ségét rokonszenv övezte a képviselőházban és közbecsülés környezte a társadalomban. Kecskeméten született és ta­nult, hol ügyvédi oklevelet is szerzett 1848-ban. A sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom