Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-23 / 21. szám

letes tárgyalás alkalmával az előadók előterjesztései vita nélkül helyben hagyattak. Majd az idő előrehaladván, a részletes tárgyalás folytatása következő gyűlésre halasztatott. A gyűlés után díszebéd volt, melyen megjelentek a város notabilitásai s melyen számos felköszöntőt mon­dottak. A díszebéd végeztével a város nevezetességeinek a bemutatása következett. Délután 6 órakor Guttemberg Pál kézügyességi tanár tartott felolvasást a Csokonai-kör fel­kérése folytán a városház dísztermében. Felolvasásának tárgya az úgynevezett »university etension* volt. A fel­olvasó a tudományoknak a népközött való terjesztésére azt ajánlja, hogy a ref. theol. akadémiákon szokásos legá­ciókat az egyetem többi fakultásaira is ki kellene ter­jeszteni és valamint a ref. theologusok ezúton a vallás szent igazságait, úgy hirdetnék a többi fakultások követei is, az illető tudománynak vívmányait, hogy ez által a nép a tudományos ismeretben is gyarapodván, az újabbkori veszedelmes áramlatok terjesztése megakadályoztatnék. A nagy érdekű felolvasás után a kongresszus első napját a nagy erdőn rendezett majális fejezte be. Második nap délelőtt a kollégium nagyhírű könyv­tárát tekintette meg az ifjúság. Délben 12 órakor matinéé volt, melyen az ifjúságon kívül részt vett a város elő­kelősége is teljes számban. Délután három órakor kezdődött a kongresszus 11-ik ülése, melyen első sorban az üdvözlő táviratokat jelentette be az elnök, ú. m. Wlassics Gyula kultuszminiszterét, mely válasz volt a diákkongresszus üdvözlő sürgönyére, továbbá a pozsonyi jogakadémia és a kolozsvári unitá­rius theol. üdvözlő táviratait. Ezután megkezdődött a rész­letes tárgyalás folytatása, melynek során az előadói hatá­rozati javaslatokat nagy részt vita nélkül elfogadták. Az egyetemi lapok ügyét, melyet Horváth Lipót annak szer­kesztője adott elő, szintén vita nélkül elfogadták, úgyszin­tén a testületi jogok megszerzésére s a deák consulatus ügyre vonatkozó előadói határozati javaslatot is. Majd az idő előrehaladván, a többi tárgyak a következő napra halasztattak. Este társas vacsora volt a nagyerdei vigadóban, hol a főiskola részéről Csiky Lajos theol. dékán jelent meg. Másnap. 16-án reggel öt órakor külön vonaton a Hortobágyra indultak a kongresszus tagjai, hova a főiskola részéről ugyancsak Csiky Lajos theol. dékán kisérte az ifjúságot. Itt a vasúti állomásnál Király Gyula városi ta­nácsos üdvözölte a kongresszus tagjait, mire Martos Ferenc válaszolt. Majd villásreggeli után megkezdődött a Horto­bágy bemutatása: ménesek, gulyák stb. megtekintése. Délben magyar ebéd a hires hortobágyi kőhíd alatt. Dél­után négy órakor külön vonaton indult az ifjúság vissza Debrecenbe, hol hét órakor folytatta a kongresszus a még hátralevő ügyek tárgyalását. A napirend előtt bemutatta elnök dr. Kovács Ödön halálhírét hozó táviratot, mely az egész kongresszusra nézve lesujtólag hatott. Elfogadták a 25. §. módosítása iránti kérvénynek a képviselőházhoz való benyújtását. Majd az egyetemi élet kiterjesztésének ügye kerülvén tárgyalás alá, ennek kapcsán elfogadta a kongresszus Krenner Miklós indítványát, mely szerint intéz­tessék kérvény a központi bizottság által a tandíjak eltör­lése irányában. A mensa akademikákról szóló jelentés tudomásul vétetett, a szavazati számarányok megállapítása pedig — tekintettel a testületi jogok iránti kérvényezésre — a jövő kongresszusra halasztatott. A jövő évi rendes kongresszus Kecskeméten fog megtartatni, mely alkalommal a kongresszus tagjai Puszta­szerre is kirándulnak, hogy az ott gyűjtés által emelendő emlékoszlop leleplezési ünnepélyen jelen legyenek. Majd az indítványok letárgyalása után Dóczi Emil a debreceni szakosztály elnöke mondott köszönetet a ta­goknak megjelenésükért, viszont Martos Ferenc elnök a debrecenieknek a szives fogadtatásért. Ezeknek megtörténte után a debreceni diákkongresszus véget ért. Köszönet Debrecen városának, köszönet a debreceni főiskola ifjúságának azon kitüntető és ritka vendégszere­tetért. melylyel feledhetetlenné tették a kongresszus tag­jainak az ott töltött napokat. Sz. J. KÜLFÖLD. A brit és külföldi bibliaterjesztő-társaság. (A 90-ik évi jelentés alapján.) III. Utoljára hagytuk az osztrák-magyar agenciát, hogy mintegy kiemelve a többi közül, közelebbről tekinthessük az ebben végzett munkát, s a jelentés által felmutatott tükörben a míg egyrészről szép vonásainkban gyönyör­ködhetünk, meglássuk a még nagy számmal mutatkozó fogyatkozásokat is. Nem árt ebbe a tükörbe, legalább évenként egyszer beletekintenünk; csak azután .Jakab apostol szerint ahhoz az emberhez ne lennénk hasonla­tosak, a ki megtekinti az ő természet szerint való ábrá­zatát a tükörben és miután megtekintette, elment és azon­nal ejfelejtkezett róla, hogy minemű vala. Az osztrák-magyar agencia külsőképen igen válto­zatos képet nyújt. Különböző nemzetiségű s nyelvű népek vannak benne összeverődve, melyek, mint a kaleidoskop képek váltakoznak előttünk, a mint a jelentés lapjain végig tekintünk. Magyarok, németek, szlávok, románok hullám­zanak itt fel s alá, s mindeneknek szivén, mint egy orvos­nak, ott nyugosznak a társaságnak minden kis mozdulást észrevevő ujjai, kémlelve annak a szívnek a dobogását, vájjon gyengül-e a halálnak fojtogató kezei alatt, vagy a visszatérő életerőnek lüktetése érzik-e abban. S hála legyen az Istennek, a szivek dobogása évről­évre erősödik; az élet kezd lassanként visszatérni a régóta szélütött tagokba s a mint e tagok egy-egy kis mozdulást tesznek itt vagy amott, mintegy új tenyészet támad a multak romjain. A mult sötét képei nem tűntek ugyan el s a tár­sadalmi nyomor mellett ott szerepelnek, mint a haladás átkos ellenségei: a közöny s a hitetlenség is; de az evan­géliumi életnek tavaszi szellője már lengedezni kezd s új rügyeket fakaszt a vallásos s egyházi életnek már-már kiszáradásnak indult ágain. Az egyházak érzik, hogy meg kell mozdulniok, ha élni akarnak, mert a mozdulatlan tespedés a halál előfutára. Itt is, ott is mozgalom és tevé­kenység indul meg, hogy életet vigyenek az evangelium ereje által a holt formákba s kivigyék isten igéjének hatal­mát a templomokon kívül is, ki a mindennapi életbe, a családokba, humanistikus intézményekbe, hogy ez isteni erő által, mint kovász által hozzanak létre új s tökélete­sebb életet magában a társadalomban is. Az Isten igéjé­nek szeretete lassanként kezdi hatalmába keríteni a sziveket s a befogadott nemes magvak már feszegetik a lelkek nehéz kérgét, hogy áttörve s Istennek segedelme által fel­növekedve, gazdag gyümölcsöket hozhassanak a nemzetek boldogságára. Alig pár, legnagyobb részben katholikus tartomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom