Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-23 / 21. szám

kivételével, az egész osztrák magyar agencia előhaladást, a megindult keresztyéni életnek mind erőteljesebb nyilvánulásait mutatja fel, s ha az agencia egyik-másik részében kevesebb volt is a forgalom az előző événél, más részekben azonban örvendetesen emelkedett s az átlagos eredmény alig valami kicsinynyel marad alól, mint volt 1893-ban. A hátramaradt részek : Galicia, az Adriai-tenger melléke, Orosz-Lengyelország, hol a forgalom csökkenésében igen szomori'i szerepet játszanak Róma papjai, kik minden tőlük kitelhető módon akadályozzák a társaságot nemes munkájában. S mint a jelentés szomorúan konstatálja, a papi fanatizálás nem hogy alább hagyna, de évről-évre fokozódik s Róma e sötét lelkű szolgái meg nem szűnnek az evangelium világának elfojtogatásában. Az előrehaladok közt szerepel Ausztria, Csehország, Bosznia és Hercegovina, Románia s mindenek felett szeretett hazánk: Magyarország, a mely utóbbiról, mintegy önmagának hízelegve ezt mondja a jelentés: »Magyarországot a mi »kedves földünk«-nek neveztük s nem is ok nélkül«. Az egész agenciában 50 kolportör volt alkalmazásban s az évi forgalom 156,'208 példányt mutat föl, a melyből Magyarországon és Szlavóniában 65,415, Csehországra 24,110, Alsó- és Felső-Ausztriára: Bécsre 15,573, Orosz-Lengyelországra 13,080, Galíciára 12,659 és Romániára 11,198 példány esik. Nyelvi tekintetben szintén érdekes a forgalom. Magyar nyelvű biblia eladatott több mint 35,000 példány s csaknem ugyanannyi német nyelven; cseh mintegy 28.000, román mintegy 12,000, zsidó 11.000, szerb 7000, lengyel 6600. orosz és horvát 4—4000 példány s kisebb-nagyobb számú példányok ezeken kívül még vagy 15-féle nyelven. S ezek után tekintsük saját hazánkat. »Magyarország — mondja a jelentés — sok tekintetben igen érdekes a bibliaterjesztő-társaságra nézve s az elért eredmény igen bátorító*. Bár külső, kedvezőtlen körülmények merültek fel az ország több részében, járványok, szegénység s természeti csapások: a forgalom mégsem csökkent, sőt oly magasságra emelkedett, a mint még eddig sohasem. Míg 1893-ban a tulajdonképeni Magyarországon az eladott példányok száma 57,928 volt, e szám 1894-ben 59.609-re emelkedett. S ez az évről-évre emelkedés örvendetes jele annak, hogy az evangelium ereje kezd élni és hatni mi bennünk is. Hazánkra vonatkozólag a Jelentés nyomatékosan kiemeli, hogy az egyházpolitikai reformok minden téren erős pápista reakciót támasztottak, a mi sok társadalmi és politikai bajt idéz elő; de azt is hangsúlyozza, hogy ezek a reakcionárius törekvések teljességgel nem akadályozzák az evangeliumi keresztyén munka előhaladását, sőt az ezek által támasztott ellenmozgalmak örvendetesen eszméitető, ébresztő hatással látszanak lenni a protestáns egyházakra is. A Jelentés a dolog természeténél fogva ezeket a hatásokat bővebben nem részletezi, s csak annyit jegyez meg. hogy immár Magyarországban is különféle kísérletek tétetnek a vallás-erkölcsi és egyházi élet evangeliumi megújítására s hogy az egészségesebb keresztyén élet és tevékenység évről-évre fokozódik; de hozzáteszi azt is, hogy ez a társadalmi úton való hitébresztés és hiterősbítés, fájdalom, még aránylag szűk körben mozog és csak szórványosnak mondható. S ez ébredés örvendetes jeleiül fölemlíti a vasárnapi iskolákat, a vallásos felolvasásokat, a keresztyén egyesületek szervezését, a vallásos iratok terjesztését s több ilyen belmissziói és egyháztársadalmi galmat. A Jelentés, mikor a lendülni kezdő belmissziót hazánkban is a szentírás szeretetével és terjesztésével hozza szerves kapcsolatba, újabb példával erősíti s fontos tanulságként kiérezteti azt a régi tapasztalatot, hogy Isten igéje csak áldást terjeszt és életet újít. A bibliával helyesen foglalkozó lélek előtt az a magasabb, az a tökéletesebb lélek és élet nyilatkozik meg nagy erővel, melyből a ki bittel táplálkozik, maga is romolhatatlan lelket, életet és erőt merít e világ kísértetei ellen. Csak ezzel a lélekkel és erővel felfegyverkezve vívhatjuk meg sikeresen a ránk váró nehéz harcot, mind a fanatikus vakhit, mind a sorvasztó hitközöny, mind az egyházbontó szektaság ellen. Ezért a nt. szerkesztőség engedelmével mi egy kissé markírozni kívánjuk a Társaság Jelentése által csak általánosságban odavetett vonásokat, s egy következő cikkben mintegy kiszínezését a Jelentésben vázolt képnek, néhány részletesebb és színesebb vonást akarunk felmutatni a hazánkban megindult belmissziói és egyháztársadalmi mozgalmakról.* Hamar István. IRODALOM. ** A Protestáns Szemle 5-ik füzetének a tartalma: I. Értekezések és tanulmányok: 1. A magyar protestáns egyházak vagyonjogi viszonyai az 1790/91. XXVI. t.-c.-ig. Pokoly József. 2. A chicagói vallás-kongresszus. B. L. 3. A halhatatlansági eszme története. Paulik János. II. Irodalmi szemle: a) Hazai irodalom, b) Külföldi irodalom. III. Társasági ügyek: 1. Az 1895. áprilisi 4-iki választmányi gyűlés jegyzőkönyve. 2. Az 1895. április 5-iki közgyűlés jegyzőkönyve. 3. Pénztári kimutatás és költségvetés. ** A Hajnal című belmissziói folyóirat Szabó Aladár szerkesztésében következő tartalommal jelent meg. A fődolog (hogy mindenki égjen, forrjon, tegyen a Krisztusért). Szabó Aladártól. Az üdv hadseregének socialis munkája. Kovács Lászlótól. Mutatvány Drummond művéből. Prédikáció - vázlatok. Csizmadia Lajostól. Speculum veritatis. Apróságok. Missziói mozgalmak. Irodalom. Biblia-olvasó kalauz. ** »Svájc árvaházai«. Irta Brocskó Lajos, a budapesti protestáns orsz. árvaház igazgatója. 1895 A debreceni »Csokonai« nyomda és kiadó r. t. nyomása. Ára egy korona. Jövedelme a prot. orsz. árvaház javára fordíttatik. Kapható a szerzőnél (Budapesten, VII. ker., Szegényháztér 1. sz.) —• Az első magyar munka, a mely rendszeresen foglalkozik az árvák nevelésével. A munka két részből áll. Az első ismerteti a svájci árvaházakat, a második pedig tárgyalja az árvaházi nevelést, ajánlván egy új árvaházi nevelési rendszert is: a csoportrendszert. A tanulságos munkára még visszatérünk. Addig is azonban felhívjuk rá mind a belmisszió ügyének, mind közelebbről a mi budapesti árvaházunk barátainak a pártoló figyelmét. ** Rabbi Jesua. Historisches Trauerspiel von Ottó Krause. 1895. Budapest-Lipcse, Kókai Lajos kiadása, szerző tulajdona. 205 lap, ára ? . . — Érdekes, de elhibázott kísérlet, mint minden eddigi társa, mely szomorújáték alakjában próbálta feldolgozni Jézus Krisztus életét. A tragédia főalakja az »ember« Jézus, kit Krause nagy idealistának, * Örömmel veszszük mi is, s bizonyára olvasóink is. Szerk. 42*