Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-23 / 21. szám

összes kiadásunk volt 13,390 frt 17 kr, 1894-ben a se­gélyezéseken kívül 21,9f Jl frt 1 kr., ezen a címen tehát tíz év alatt kiadásaink szaporodtak 8600 frt 84 krral, mihez ha az 1894-ben segélyekre kiadott 1462 frt 50 krt hozzáadjuk, kiadásaink tíz év alatt 10,063 frt 34 krral emelkedtek, a mi egylelünk folytonos terjeszkedésének legélénkebb tanújele. 1884-ben egy árva került 169 frtba, 1894-ben 213 frt 50 krba. vagyis 44 frt 50 krral többe, mint 1884-ben, a mi egyrészt az élelmiszerek drágaságá­nak, de másrészt a jobb élelmezésnek, jobb nevelésnek, a nevelő személyzet tetemes szaporításának és ezek fize­tésemelésének tulajdonítható. Hogy milyen arányban emelkedtek költségeink az egyes kiadási tételeknél, annak tanulságára szolgáljon a következő összeállítás: 188 { 1894. Az árvaházi személyzet költsége volt . 1520 3847 Vegyes költségek 712 1535 Élelmezés 6189 8483 Ruházat 2031 2894 Fűtés 300 409 Iskolai kiadás 156 705 Tisztaság, egészség 966 1283 Épületfentartás 578 1240 Egyletünk fennállását es I elvirágzását jótékony em­berbarátok nagylelkű adományainak köszönhetjük. Néhai Zámory Kálmán úr 50 ezer frtos alapítványa még nem került kifizetés alá. mivel végrendeletét a boldogult ro­konainak egy része által perrel támadta meg. Folyó évi költségelőirányzatunk jelentésünk külön mellékletét képezi, melynek jóváhagyását kérjük. E szerint bevételeink . " ' 23,070 frtot kiadásaink 23,220 frtot tennének és így 150 frt hiány mutatkozik. Jövedelmeink fokozása céljából elhatároztuk, hogy a néhai dr. Wagner János alapítványhoz tartozó Hunyady­tér 11. sz. alatti ház telkének üresen álló hátulsó részét kiépítjük, mi által jelenleg üresen álló ezen telkünk is jövedelmezővé válna és az épületbe fektetendő tőke egy­letünk részére a mai elhelyezésnél magasabb kamatozást biztosítana. Az építkezés mintegy 35.000 frt tőkét igé­nyelne, a melyet a Wagner János alapot képező érték­papírok megfelelő mennyiségének eladása által fedeznénk. Árvaházunk megváltása iránt I3udapest székes-főváros tanácsával tárgyalásokat folytatunk, a mely azonban mindez ideig eredményre nem vezetett, reményünk van azonban, hogy előbb-utóbb eredményre fog vezetni. Ennek folytán mindinkább a megvalósulás stádiumába megy tehát át egy új árvaház építésének kérdése. Feltartóztathatlanul utal bennünket erre azon körülmény, hogy árváink sza­porodó létszámának befogadására jelenlegi árvaházunk nem elég nagy. Erre való tekintettel a Városmajorban fekvő s a budai 358. sz. tjkvben 7040. hrsz. a. felvett, 4'753 /1 0 •öl kiterjedésű telket Varásdy Lipót és nejétől 29,500 frton, az ezzel szomszédos, de előnyösebb fekvésű s 13257 /,o Döl kiterjedésű telket Dölenkénti 13 frton, vagyis 17,234 frt 10 krért Dubraviczky Elektől megvettük s most arra kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy a hozzá­járulásától feltételezetten kötött adásvételi szerződéseket jóváhagyni méltóztassék. Mindezek után azzal a buzgó fohászszal fordulunk a Mindenhatóhoz: tartsa meg könyörülő szeretetében ezen­túl is kisded nyáját, a mi árváinkat; nyissa meg részükre az emberi jótékonyság forrásait, nekünk pedig adjon erőt fáradozásainkhoz, segítsen meg ezentúl is törekvéseinkben s áldja meg munkálkodásunkat. BELFÖLD. A debreceni diák-kongresszus. A magyar diákszövetség f. hó 14., 15. és 16. napjain tartotta meg Debrecenben ez évi országos kongresszusát. Debrecen ez alkalommal is fényesen igazolta vendégsze­retetének országos hirét a haza minden részéből össze­sereglett főiskolai kiküldöttekkel szemben. Az első küldöttség, a kolozsvári egyetemé, 12-én délután érkezett s megérkezése után a honvédemlékhez, majd a Csokonai szoborhoz vonult. Az elsőnél Kolozsváry Bálint, az utóbbinál Krenner Miklós tartott szép beszédet, megkoszorúzván a két emléket, a kolozsvári egyetemi ifjúság nevében. A küldöttek nagy része 13-án d. u. ér­kezett meg. Este 7 órakor előértekezlet volt, mely után ismerkedési estélyre gyűltek össze a kongresszus tagjai. Másnap, 14-én d e. 3 /2 9 órakor kezdődött a kon­gresszus, ünnepélyes istentisztelettel a főiskolai oratórium­ban. A főiskolai énekkar szép éneke után dr. Erdős József theol. tanár mondott gyönyörű imát, áldást kérve a kon­gresszus tanácskozásaira. A megható ima után, az imaterem közkarzatát teljesen elfoglaló vegyeskar énekelte orgona­kiséret mellett a XLVI. zsoltárt. (Az Isten a mi remény­ségünk.) Hallva a szép zsoltárt, melyet a hatalmas énekkar ritka szabatossággal adott elő, csak fokozódott a buzgó­ság, melyet a magasan szárnyaló ima lelkünkben fel­ébresztett. Az oratóriumból a díszterembe vonultak át a kon­gresszus tagjai, a hol kezdetét vette a kongresszus első gyűlése. A gyűlésen megjelentek a város notabilitásai kö­zül : Kiss Áron püspök. Simonffy Imre kir. tan. polgár­mester, Puky Gyula királyi tábl. elnök, dr. Öreg János rektor-professzor, Tóth Sámuel, Balogh Ferenc, dr. Erdős József, Csiky Lajos stb. tanárok. A budapesti egyetemi kör kiküldöttei Martos Ferenccel élükön 15 taggal; a kórházegylet részéről: Bottlik József; továbbá a budapesti műegyetem, a budapesti ref. theol. akadémia, a kolozsvári egyetemi kör, a magyar-óvári gazdasági akadémia, a nagy-enyedi ref. theol. akadémia, a debreceni ref. theol. akadémia, eperjesi ág. ev. theol. akadémia, az eperjesi, kecskeméti, nagyváradi, sárospataki, m.-szigeti és debreceni jogakadémiák, a selmeci erdészeti és bányászati akadémia stb. küldöttségei. A gyűlés a kongresszus üdvözlésével kezdődött. Simonffy Imre, a kongresszus egyik védnöke Debrecen város részéről, dr. Öreg János, a kongresszus másik véd­nöke a főiskola részéről üdvözölték szép szavakban a kongresszust. Martos Ferenc elnöki megnyitója után megkezdődött a tanácskozás. Első tárgy: az 1896. évi nemzetközi diák­kongresszus ügye volt, melyet általánosságban Niamessny Mihály, a központ megbízottja ismertetett. A tárgyhoz Krenner Miklós, a kolozsvári küldöttség megbízottja szólt, nagyszabású beszédben mutatván rá amaz akadályokra, melyek egy nemzetközi diákkongresszus teljes sikerét két­ségessé teszik; s ezáltal a külföldi egyetemek ifjúságának a magyar ifjúságról rosszakaratú információk alapján alko­tott téves nézetei nemhogy megcáfoltatnának, hanem meg­erősítést nyernének. Indítványozza tehát, hogy a nemzetközi diákkongresszus kérdése vétessék le a napirendről. A kon­gresszus azonban tekintve, hogy már a mult évben Kolozs­váron elfogadta elvben a nemzetközi diákkongresszust, s hogy e részben már a külföldi egyetemek meghívásban is részesültek: a kongresszus megtartását határozta el. A rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom