Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-02 / 18. szám

kozásuk, teljességgel nem alkalmasak sem arra, hogy az illető párttaktikusok politikai hitelét emeljék, sem arra, hogy a protestáns köröket az ő elveiktől eltántorítsák. Crescit suh pondere palma. Minél többet szidnak és rá­galmaznak bennünket a nyílt és titkos klerikális urak, annál kevesebb hitelt ad szavuknak az elfogulatlan köz­vélemény, s annál nagyobb összetartásra és annál kitar­tóbb munkára érezzük magunkat ösztönözve és kötelezve mi, kiket sárral dobálnak és méltatlanul rágalmaznak. Oszlopos egyházi férfiaink pedig, lelkészek úgy mint világiak, csak folytassák, sőt tegyék általánossá azt a jó szokást, hogy egyházi ügyeinket-bajaínkat szellőztessék, tegyék bizalmas eszmecsere tárgyává minden egyházke­rületi és egyházmegyei gyűlés alkalmával. Tegyenek ne csak a gyűlés közben és fehér asztalnál eszméitető, irányzó, tájékoztató nyilatkozatokat, hanem tartsanak minden egy­házmegyei és egyházkerületi gyűlés előtt rendszeres egy­házi értekezleteket, melyeken a folyton szaporodó teendők felől hallassák rendszeresen és ne csupán ötletszerűleg a magok eszméitető és irányzó szavaikat és tanácsaikat, így és ekkor formálódik ki a napjainkban annyira szük­séges erőteljes és egészséges egyházi közvélemény, az egyházat szolgáló egyéneket lelkesítő és öntudatos mun­kára serkentő egyházi közszellem. Se. F. Jókai Mór hitvallása. Jókai Mórhoz, mint a »Nemzet* április 27-iki szá­mában olvassuk, a napokban következő tartalmú levél rékezett: L. J. Chr. Baranya-Vaszar, 1895. IV/23. N. e. S. A. Igen tisztelt uram! Valami benső sugallat azt mondja, hogy írjak, s én írok. A kísérletet megteszem, a siker Istené. És miért ne engednék e sugallatnak. Térjen át a katho­likus hitre. Ugv-e? Furcsa dolog, »a lőcsei fehér asszony* írójának, az őszülő költőnek még miséről beszélni. A hogy veszszük. Omnia munda mundis. — Az »Egy az Isten* írója, a mit eddig kutatni látszott, miért ne le­hetne az előtte igazán világos, katholikus fényben. No persze vitázni nem kell. In essentialibus unitas. S utóvégre a »Várnai csata« írójával egy zászló alatt küzdeni az emberiség javáért, magában véve elég argu­mentum. S a ki eddig annyi babért nyert már, miért ne várhatna reá egy újabb, előtte eddig fel nem tárt. csak tán sejtett birodalom kincses hazának > Glória* fénye *Appropinquate Deo et appropinquabit vobis*. S vájjon ki ne bámulná, vagy ugyan ki akadá­lyozhatná az üstökös ragyogó pályáját? Mentől jobban közeledik hozzánk, antul ragyogóbb a fénye s antul in­kább csodáljuk. Őszinte tisztelettel Szabó Gyula, gyakornok. Ha kedve tartja legalább ennyit írjon: »Levelét megkaptam*. A mire Jókai Mór ezt válaszolta: Tisztelt uram! Nyitott ajtón méltóztatik zörgetni. Az én hitval­lásom ugyanaz, a mi a római és a görög katholikusoké s abban ez áll: hiszek egy közönséges keresztyén anya­szentegyházat.: (latin Credóban) »Credo in unam eccle­siam catholicam*. A »katholikus* jelző semmi egyebet nem jelent, mint azt, hogy »közönséges«, a mint hogy Krisztus és az apostolok a keresztyén (a mi így van írva magyarul: quoniam derivatur non a »Cruce* — kereszt, sed a »Christiana«) tehát a keresztyén vallást, felséges és szent alapítói minden nemzet, minden ország, minden népfaj számára alkották meg, közönségesen. Ezért is a protestánsok szónokai és írói mindenha tiltakoztak az >akatholikus« elnevezés ellen. Mi jövendő hazánkat ugyanott keressük, a hol minden keresztyének: az égben, ugyanazon Szent-Háromság fényében, ugyanazon szen­teknek boldogságában; de ha földi hazák között kell választani, azt nem keressük sem Rómában, sem Görög­országban, hanem itthon Magyarországon. Dicsértessék — és követtessék — a Jézus Krisztus. Jókai Mór. RÉGISÉGEK. Az evang. protestánsok 1821. körüli állapotja.* Második szakasz. Az evangélikusok instantiája, jegyzésekkel. »A megújított vallási törvény az 1791-iki XXVI. articulusban mihelyt megerősíttetett, a klérus egy része világi kísérőivel együtt protestált az ellen. Kérdés: honnan vette a szabadságot a király és az ország statusai által megállított és bevett törvény ellen való protestatióra ? — A ki ezt cselekszi nem kél-e ki a status {állam) ellen ? A törvényhozás ideje alatt szabad ez ellen voksolni; de mihelyt a király és az ország megerősítette, büntetést ér­demlő vétkes engedetlenség ellene (a törvény ellen) pro­testálni*. És a klérus bízva abban, hogy hatalmasabb az or­szág többi statusinál, megmerte ezt cselekedni; sőt a dicasteriumok felett való hatalmánál és befolyásánál fogva kivitte, hogy a királyi engedélylyel összehívott és kathol. vall. királyi biztos jelenlétében hozott zsinati végzéseket illetőleg, az esztergomi érseket kelle meghallgatni! 30 esz­* Ehhez a közleményhez Révész K. munkatársunktól a követ­kező megjegyzést kaptuk : Berzeviczy Gergely életét lásd 1. Balogh Ferenc: A magyar prot. egyháztörténet irodalma (Debrecen, 1879.) 50. lap. 2. Uj Magyar Athenás (Budapest, 1877.) 493. lap. 3. Szinnyei József Magyar írók stb. I. k. 983 1. 4• Pallas Nagy Lexikona H. k. 187. lap. Azon munkája, melynek kivonatos ismertetését H. K. K. a mult számban a kezébe akadt kéziratos magyar fordítástól meg­kezdte. eredetileg nemeiül jelent meg és pedig 1803-ban Göttingá­ban névtelenül, azután névvel ily cím alatt: »Nachrichten über den jetzigen Zustand der Evangelischen in Ungarn, von Gregor von Berzeviczy, Leipzig, 1822. in Gomission der Kummer'schen Buch­handlung«. 8-adrét, címlevél és 1—205 lap. Második kiadása ugyan­csak német nyelven, mint a »Beitrage zur Geschichte des Protes­tantismus* című sorozat második (és utolsó) füzete jelent meg: ^Nachrichten über den Zustand der Evangelischen in Ungarn von G. v. B. Zweite Auflage. Leipzig, Verlag von Ottó Wigand 1860*. 8-adrét, 138 lap. Kéziratos magyar fordítása is megvan könyvtáram­ban, fordította Lukáts István, szoboszlai prédikátor, leírta (igen szépen és tisztán) Józsa János prédikátor Tisza-Roffon 1828. júl. 29. napjain, (8-adrét, 170 lap.) Az a fordítás, melyet H. K. K. ismertet, — úgy látom — nem a Lukátsé, mert ez utóbbinak legelső sorai így hangzanak : »Első szakasz, Históriai előterjesztés. Az emberi nemzet sokféle vallásbeli systemiai között, milyenek a Fóhi, Bráma, Fetisch, Confutius, Láma, Zoroaster, Odin, Moses, Muhammed Sys­temái, a keresztyén vallás nemcsak a hitelt, de a vizsgálódást is leginkább megérdemli*. Révész Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom