Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-02 / 18. szám

kozásuk, teljességgel nem alkalmasak sem arra, hogy az illető párttaktikusok politikai hitelét emeljék, sem arra, hogy a protestáns köröket az ő elveiktől eltántorítsák. Crescit suh pondere palma. Minél többet szidnak és rágalmaznak bennünket a nyílt és titkos klerikális urak, annál kevesebb hitelt ad szavuknak az elfogulatlan közvélemény, s annál nagyobb összetartásra és annál kitartóbb munkára érezzük magunkat ösztönözve és kötelezve mi, kiket sárral dobálnak és méltatlanul rágalmaznak. Oszlopos egyházi férfiaink pedig, lelkészek úgy mint világiak, csak folytassák, sőt tegyék általánossá azt a jó szokást, hogy egyházi ügyeinket-bajaínkat szellőztessék, tegyék bizalmas eszmecsere tárgyává minden egyházkerületi és egyházmegyei gyűlés alkalmával. Tegyenek ne csak a gyűlés közben és fehér asztalnál eszméitető, irányzó, tájékoztató nyilatkozatokat, hanem tartsanak minden egyházmegyei és egyházkerületi gyűlés előtt rendszeres egyházi értekezleteket, melyeken a folyton szaporodó teendők felől hallassák rendszeresen és ne csupán ötletszerűleg a magok eszméitető és irányzó szavaikat és tanácsaikat, így és ekkor formálódik ki a napjainkban annyira szükséges erőteljes és egészséges egyházi közvélemény, az egyházat szolgáló egyéneket lelkesítő és öntudatos munkára serkentő egyházi közszellem. Se. F. Jókai Mór hitvallása. Jókai Mórhoz, mint a »Nemzet* április 27-iki számában olvassuk, a napokban következő tartalmú levél rékezett: L. J. Chr. Baranya-Vaszar, 1895. IV/23. N. e. S. A. Igen tisztelt uram! Valami benső sugallat azt mondja, hogy írjak, s én írok. A kísérletet megteszem, a siker Istené. És miért ne engednék e sugallatnak. Térjen át a katholikus hitre. Ugv-e? Furcsa dolog, »a lőcsei fehér asszony* írójának, az őszülő költőnek még miséről beszélni. A hogy veszszük. Omnia munda mundis. — Az »Egy az Isten* írója, a mit eddig kutatni látszott, miért ne lehetne az előtte igazán világos, katholikus fényben. No persze vitázni nem kell. In essentialibus unitas. S utóvégre a »Várnai csata« írójával egy zászló alatt küzdeni az emberiség javáért, magában véve elég argumentum. S a ki eddig annyi babért nyert már, miért ne várhatna reá egy újabb, előtte eddig fel nem tárt. csak tán sejtett birodalom kincses hazának > Glória* fénye *Appropinquate Deo et appropinquabit vobis*. S vájjon ki ne bámulná, vagy ugyan ki akadályozhatná az üstökös ragyogó pályáját? Mentől jobban közeledik hozzánk, antul ragyogóbb a fénye s antul inkább csodáljuk. Őszinte tisztelettel Szabó Gyula, gyakornok. Ha kedve tartja legalább ennyit írjon: »Levelét megkaptam*. A mire Jókai Mór ezt válaszolta: Tisztelt uram! Nyitott ajtón méltóztatik zörgetni. Az én hitvallásom ugyanaz, a mi a római és a görög katholikusoké s abban ez áll: hiszek egy közönséges keresztyén anyaszentegyházat.: (latin Credóban) »Credo in unam ecclesiam catholicam*. A »katholikus* jelző semmi egyebet nem jelent, mint azt, hogy »közönséges«, a mint hogy Krisztus és az apostolok a keresztyén (a mi így van írva magyarul: quoniam derivatur non a »Cruce* — kereszt, sed a »Christiana«) tehát a keresztyén vallást, felséges és szent alapítói minden nemzet, minden ország, minden népfaj számára alkották meg, közönségesen. Ezért is a protestánsok szónokai és írói mindenha tiltakoztak az >akatholikus« elnevezés ellen. Mi jövendő hazánkat ugyanott keressük, a hol minden keresztyének: az égben, ugyanazon Szent-Háromság fényében, ugyanazon szenteknek boldogságában; de ha földi hazák között kell választani, azt nem keressük sem Rómában, sem Görögországban, hanem itthon Magyarországon. Dicsértessék — és követtessék — a Jézus Krisztus. Jókai Mór. RÉGISÉGEK. Az evang. protestánsok 1821. körüli állapotja.* Második szakasz. Az evangélikusok instantiája, jegyzésekkel. »A megújított vallási törvény az 1791-iki XXVI. articulusban mihelyt megerősíttetett, a klérus egy része világi kísérőivel együtt protestált az ellen. Kérdés: honnan vette a szabadságot a király és az ország statusai által megállított és bevett törvény ellen való protestatióra ? — A ki ezt cselekszi nem kél-e ki a status {állam) ellen ? A törvényhozás ideje alatt szabad ez ellen voksolni; de mihelyt a király és az ország megerősítette, büntetést érdemlő vétkes engedetlenség ellene (a törvény ellen) protestálni*. És a klérus bízva abban, hogy hatalmasabb az ország többi statusinál, megmerte ezt cselekedni; sőt a dicasteriumok felett való hatalmánál és befolyásánál fogva kivitte, hogy a királyi engedélylyel összehívott és kathol. vall. királyi biztos jelenlétében hozott zsinati végzéseket illetőleg, az esztergomi érseket kelle meghallgatni! 30 esz* Ehhez a közleményhez Révész K. munkatársunktól a következő megjegyzést kaptuk : Berzeviczy Gergely életét lásd 1. Balogh Ferenc: A magyar prot. egyháztörténet irodalma (Debrecen, 1879.) 50. lap. 2. Uj Magyar Athenás (Budapest, 1877.) 493. lap. 3. Szinnyei József Magyar írók stb. I. k. 983 1. 4• Pallas Nagy Lexikona H. k. 187. lap. Azon munkája, melynek kivonatos ismertetését H. K. K. a mult számban a kezébe akadt kéziratos magyar fordítástól megkezdte. eredetileg nemeiül jelent meg és pedig 1803-ban Göttingában névtelenül, azután névvel ily cím alatt: »Nachrichten über den jetzigen Zustand der Evangelischen in Ungarn, von Gregor von Berzeviczy, Leipzig, 1822. in Gomission der Kummer'schen Buchhandlung«. 8-adrét, címlevél és 1—205 lap. Második kiadása ugyancsak német nyelven, mint a »Beitrage zur Geschichte des Protestantismus* című sorozat második (és utolsó) füzete jelent meg: ^Nachrichten über den Zustand der Evangelischen in Ungarn von G. v. B. Zweite Auflage. Leipzig, Verlag von Ottó Wigand 1860*. 8-adrét, 138 lap. Kéziratos magyar fordítása is megvan könyvtáramban, fordította Lukáts István, szoboszlai prédikátor, leírta (igen szépen és tisztán) Józsa János prédikátor Tisza-Roffon 1828. júl. 29. napjain, (8-adrét, 170 lap.) Az a fordítás, melyet H. K. K. ismertet, — úgy látom — nem a Lukátsé, mert ez utóbbinak legelső sorai így hangzanak : »Első szakasz, Históriai előterjesztés. Az emberi nemzet sokféle vallásbeli systemiai között, milyenek a Fóhi, Bráma, Fetisch, Confutius, Láma, Zoroaster, Odin, Moses, Muhammed Systemái, a keresztyén vallás nemcsak a hitelt, de a vizsgálódást is leginkább megérdemli*. Révész Kálmán.