Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-02 / 18. szám
mindaz, a mi ezekben a vallásokban jó és igaz, különös kinyilatkoztatás által tökéletesebben megvalósult és megtestesült. A misszió egyetlen egy intelligens barátjának a hitét sem rendítették meg azok a történetek — sokszor meseszerű elbeszélések — melyeket két-három hindu kiküldött a parlamentben elmesélt. Vivekananda és Gandhu képviselők az indiai keresztyénség ellen beszéltek és irtak s hálásnak kell lennünk irántok, mivel alaptalan kritikájukat Hume és Powers misszionáriusok a tények egész halmazával rögtön halomra döntötték. Vivekananda felszólalása a helyett, hogy a keresztyén hittérítés hitelét csökkentette volna, azt eredményezte, hogy misszionáriusaink megújult érdeklődéssel és erővel kutatják jelenlegi vallási állapotát azon népnek, melyet ő annyira magasztalt. Abból pedig csak előny származhatik, ha a hittérítés kérdését minden oldalról szellőztetjük. A századnak, egészben véve egy eseménye sem nevezetesebb, mint a keresztyén hitterjesztés fellendülése Amerikában és Európában, hol most már jóformán minden ker. nép komolyan veszi a Mester parancsát: Prédikáljátok az evangéliumot széles e világon. A hittérítések nagyszerű emlékeiben oly hős tettek tündökölnek, melyeket semmi kritika sem homályosíthat el. Csak hadd mondják meg Mozoomdar és mások a keresztyén világnak, hogy a külmisszió módszerbeli hibái hogyan javíthatók meg. Csak hadd sürgessenek Candlin és Hume urak tapintatosabb szellemet és modort a keresztyénség propagandája körül; csak tegyék az összehasonlító vallástudományt kötelező tantárgy gyá mindazoknak, a kik hittérítői pályára lépnek. Az eredmény csak jó lehet. Mint a »Churchman« mondja, »nehéz az embert megtéríteni, ha nem érti tisztán, mi az, a miből megtérnie kell. Világosság, tudás, rokonszenv szükséges minden térítési munkához, ily dolgokra pedig bőséges alkalom kínálkozik az oly tanulságos összejövetelből, mint a vallások parlamentje^ Lehet, hogy a keresztyénségnek kissé keletiessé kell lennie, mielőtt a Kelet műveltebb elméi általánosan elfogadnák. Angolból Maszák Viola. BELFÖLD. Mozzanatok a budapest-pesti ref. egyház életéből az 1894-ik év folytán. Az egyháztanács hivatalos jelentése alapján. Valamint az egyháztanács legelső sorban a valláserkölcsi érzületnek fejlesztését, nemesítését, az egyházunk iránti meleg érdeklődésnek, törbetlen ragaszkodásnak ápolását, erősítését tekinti feladatául: úgy egyházunk más tagjai is, kik e sorokat olvassák, legelőször is azon kérdésre óhajtanának feleletet nyerni, hogy a mai hitetlennek, vallástalannak kikiáltott korban, a mi budapesti reform, anyaegyházunk tagjai között az apáktól örökölt vallásos érzés és egyháziasság emelkedő félben van-e, avagy hanyatlóban ? Egy ily nagy város tömkelegében ki tudna e tárgyról tiszta képet festeni ? A nagy mozaik-képnek csak egyes kis darabjait mutathatjuk fel; de e darabocskák is megnyugtatólag hatnak a vallásosság iránt érdeklődő lelkekre; ezek is a felől teendenek tanúságot, hogy ha bár a fővárosi élet zavaros árja híveink közül többet-kevesebbet elsodor magával, de azért, mint Izraelben, a legnagyobb romlottság közepette is maradtak hét ezeren, kik nem hajtották meg térdeiket a bálvány előtt, úgy egyházunkban is vannak még mondhatjuk ezerek és ezerek, kik az újabb idők divatos bálványai előtt nem tömjéneznek, hanem az evangéliumok forrásaiból fakadó vallásosság Veszta tüzét, melyet még hitbuzgó apák és anyák gyújtottak fel, híven ápolják leikeikben. Erre mutat legalább azon körülmény, hogy a mely helyeken rendes istentiszteletek, avagy vallásos összejövetelek tartatnak, gyakrabban kell az illető helyiségek szűk volta, mint a résztvevők csekély száma miatt panaszkodnunk, nem is szólva a főbb ünnepekről, a melyeken két-három annyi helyiségre is szükség volna. Pedig — mint már mult évi jelentésünkben is elmondok — ma már^ a fővárosnak több pontján hirdettetik hitelveink szerint az evangelium. Jelesen Kálvin-téri templomunkban a rendes vasárnapi két istentiszteleten kívül minden második vasárnap külön istentisztelet van a középiskolai tanulók, ismét külön a helyőrségi reform, katonák számára. Budán, Zuglóban, Kőbányán minden vasárnap, Kispesten minden harmadik vasárnap rendes istentiszteletek — annak idején úrvacsoraosztással egybekötötten — tartatnak; ezenkívül az év első hónapjaiban minden második vasárnap este gimnáziumi épületünk nagy termében a budapesti ref. munkás, iparos osztály számára, az úgynevezett közművelődési egyletnek énekkel egybekötött vallás-erkölcsi irányú felolvasások tartatnak, az Erzsébetkőrúton bérelt házban, a hold-utcai skót iskolában a téli időszakban vasárnaponként esteli istentiszteletek, Budán a várban, a h.-lelkészi lakáson csütörtökön esténként vallásos estélyek tartattak. Tudjuk, hogy az ily vallásos összejöveteleknek meg van áldásos hatásuk, de a vallásos életnek valódi központjai mégis a templomok. Ezért az egyháztanácsnak, sőt általában a vallás érdekeit leikükön viselő egyháztagoknak főtörekvésük oda irányul, hogy a város különböző részein rendes templomok, imaházak emeltessenek. A Zuglóban már készen áll és nov. 11-én föl is avattatott a toronynyal ellátott csinos imaház és segédlelkészi lakás. Budán a Fazekas-téren hasonlóképen megindult az építkezés, az elmúlt évben az egész templom elkészült és tető alá került, csak a főtorony áll még befejezetlenül, de a folyó 1895-dik év nyarán bizton remélhetőleg befejeztetik, a főváros díszes épületei között is számot tevő Ízléses templom-egyház, csak belső berendezéséhez kell még nagyobb összeget előteremteni. Kőbányán és Kispesten is van már templomtelkünk, némi templomépítési összegünk s az előbbi helyen legfeljebb harmadfél év alatt hozzá kell kezdeni az építéshez. Az egyházunkban már előbb létesített vallásos és jótékonysági egyletek állanak fenn, minők a »Református ifjúsági egylet«, »Református közművelődési és temetkezési egylet«, »Lorántffy Zsuzsánna-egylet«, »Budai református nőegylet«, a »Nagypénteki társaság*, melyet a budai oldalon lakó hitrokonok az elhagyatott gyermekek megmentése, vagyis egy men- és árvaház létesítése céljából alapítottak, s e célra már egy telket is szereztek. A felekezetünkhöz tartozó növendékek vallásos oktatásáról az egyháztanács lehetőleg gondoskodott s a vállástanárok számát ismét szaporította úgy, hogy ez évben már a gimnáziumban működő vallástanárral, Kőbányán, a Zuglóban lelkészi teendőket is teljesítő segédlelkészekkel együtt tíz vallástanár és egy segéd hitoktató foglalkozik a székes főváros bel- és külterületén levő elemi, polgári és középiskolákba járó református vallású növendékek és ifjak vallásos oktatásával, kiknek vezetése alatt hetenként 212 órán 63 iskolába járó 2785 növendék és pedig 2266 népiskolai, 732 középiskolai növendék részesült vallásos oktatásban.