Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-25 / 17. szám

igazság erejével akar hatni*. — A vállalat öt-hat íves füzetekben minden hónap 20-án jelenik meg; I-ső kötete a Vl-ik füzettel május hóban végződik be. Előfizetési ára a két kötetes egész évfolyamra 4 frt 50 kr., az I-ső kötetre külön 2 frt 50 kr., a Il-ik kötetre 2 frt, füzetenként egy hónapra 50 kr. Az előfizetési pénzek Sopronba a szerkesztőhöz küldendők. ** Mi az Isten? Rövid válasz a hozzám intézett kérdésre. Irta dr. FrederiJc Jenő. Budapest, 1895. Légrády testvérek nyomása. Nagy 8-adrét, 34 lap. — Ebben az érdekes tanulmányban szerző természetbölcseleti alapon, de theistikus szellemben taglalja az Isten eszméjét. Fejtegetése eredményeit ebbe a két tételbe foglalja össze: »a) Belérzelmünk erkölcsi nyilatkozatai és ösztönies támaszai értelmében az Isten, mint mindennek fölötte álló, csak is jót és hasznosat érvényesítő, kedélyünket közvetetlen módon befolyásoló és folytonosan szabályozó Ősha talom létezik, b) Míg külérzéki ismeretforrásaink és a tudomány külső segédeszközei csak az anyag és ennek egyes külérzékileg szemlélhető tulajdonságainak (sajátságainak és erőinek) létezését bizonyítják«. Ezért szerző szerint Isten »minden képzelhető hatalomnak nagyhatalma, a világ Ura; a lények alkotója, a szivék lelkesítője és az agyak szellemesítője; minden képesség és tehetség egyedüli kiosztója; a szervezeti haladás és folytonos művelődés örökös serkentője; minden erélynek világi erélye és az összes vallások isteneinek nagy Istene«. — Tanulságos olvasmány. ** Augustinus megtérése Boissier G. után franciából fordította Dézsi Lajos. Budapest, 1895., 24 lap, nagy 8-adrét. — Augustinus megtérése az egyháztörténet egyik kimagasló eseménye, mely a megtérések történetében jelentőségre nézve mindjárt a Pál és a Luther megtérése után következik, lélektani érdekesség tekintetében talán még felül is múlja azokat. E kis füzetben ez a jelentős, érdekes és tanulságos lelki történet van finom psychologiával, választékos nyelven leírva. Boissier e szép munkáját a fiatal Dézsi Lajos sikerült fordításban mutatja be magyar közönségünknek. ** A Szalay Baróti-féle Magyar Nemzet Történetéből megjelent a 12. füzet, melyben IV. Béla uralkodása van elbeszélve. Ezt a füzetet is szép illusztrációk díszítik s különösen szép a füzet két műmelléklete: A pécsi ó-keresztyén sírkamra falfestménye színes lenyomatban és a pannonhalmi apátság kiváltságlevele hasonmásban és magyar fordításban. A szövegbe pedig a következő illusztrációk vannak nyomva: Kezdő >B« betű IV. Béla király 1243-iki okleveléről. Mongol tábor. A mohi puszta. A mohi csatatér. Magyar királyi sátor. IV. Béla király arany bullája. Klissa vára. II. Frigyes császár pecsétje. Trau vára. IV. Béla király ezüst pénze. — Az értékes munka 30 kros füzetekben minden hónap 1-én és 15-én jelenik meg. Megrendelések Lampel R. könyvkereskedésébe (Budapest, Andrássy-út 21.) intézendők. ** Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története című nagy illusztrált munkából most jelent meg a 34-ik füzet, a melyben Gracza György Dakó-Románia tervrajzát, s az ezzel kapcsolatos mozgalmakat ismerteti igen érdekesen: A füzet egykorú képei a következők: Pétervárad 1848-ban. Nugent osztrák tábornok. Pest város látképe és nevezetesebb épületei 1848/49-ben. Jankú mint csendes őrült. Zsófia főhercegasszony. Ruda látóképe és nevezetesebb épületei 1848/49-ben Susán János osztrák tábornok. Jablonowszky Félix osztrák tábornok, Az oláhok rémtetteiből. II. Az oláhok rémtetteiből. Báró Walden Lajos osztrák tábornok. — E helyütt említjük meg, hogy a második kötet május végén jelenik meg, a nagybecsű mű harmadik és egyúttal befejező kötete pedig őszkor hagyja el a sajtót. ** Arany János »Toldi«-ja. Tanulmány, írta Székely Aladár. Budapest, 1895. Kiadja a Franklin-társulat, 129 1., ára 80 kr. — A Toldi-trilogia első részének széptani elemzése, melyben a szerző szakavatottsággal taglalja »Toldi« tartalmát, szerkezetét, jellemeit, költői sajátságait, nyelvezeti kincseit. Nagy tárgyszeretettel és zamatos magyarsággal írt értékes tanulmány. ** »Ébresztő.« Jeleztük, hogy ily címmel egy ref. néplap indul meg Nagyváradon. A lap első száma Tóth, József s. lelkész szerkesztésében e hó 7-én csakugyan megjelent. Tartalma népnek való protestáns szellemű és elég érdekes. Beosztása csaknem az, a mely úgylátszik, példányképül választott elődjeé, a »Kis Tükör«-é. Egy vezércikk, tárca, bibliai képek, (a Kis Tükörben Életnek kenyere), költemények, egyházi hírek, Szikla Péter és Pápistás Gerzson beszélgetései a Vitéz János és Málé Mátyás beszélgetései mintájára. A Kis Tükör eme beszélgetésekkel egész új irodalmi genret teremtett. Ebben a modorban írta meg Pap Albert is »Dőre Márton és Józan Áron beszélgetései* című kelendő népies röpiratát. Kép nincs benne, sem országgyűlés, sem hazai és külföldi tudósítások. Az Ébresztő vezércikkében a szerkesztő mondja el, hogy mi indította őt lapja alapítására és mi annak a célja. Ez elég jól van körvonalozva. De e közben heves kirohanást intéz az evangelizáció túlzásai ellen, a mit azért nem tudunk sem érteni, sem helyeselni, mert nálunk ínég csak a megkezdéséről van szó az evangelizációnak, nemhogy már annak túlzásai ellen kellene küzdenünk. Örülünk különben, hogy az Ébresztő a józan evangelizáció hívének vallja magát. Ajánljuk is a hitrokonok pártoló figyelmébe. Kéthetes megjelenését most is. mint jelzésekor, keveseljük, híreiből pedig úgy látjuk, hogy e lapocskának csak provinciális jelleget és jelentőséget tulajdoníthatunk. Többre tán nem is törekszik. Mint ilyen ott a fenyegetett őrhelyen miszsziót teljesít. — A két hetenként nyolc oldalon megjelenő lap ára egész évre l frt 60 kr. EGYHÁZ. Egyházi aranykönyv. Özvegy Szulovinyi Mórné szül. Dörfier Teréz élete 67-ik évében Nagy-Szombatban elhunyt. Egy előkelő kereskedőnek volt a neje, kivel 44 évig példás házas életet élt. D,e élete nagy mepróbáltatásoknak is ki volt téve. Elvesztette mind a két gyermekét, majd vagyonának egy részét s végre férjét. És e csapások alatt évről-évre nőtt a hite és embertársai iránti szeretete. Nagyszombatban nőegyesületet alapított és példátlan jótékonyságot fejtett ki. Összes vagyonát, mintegy 180 ezer forint értékben »Szulovinyi Mór és Teréz alapítvány« név alatt végrendeletileg a nagyszombati evang. egyháznak adományozta. Nagyszerű az alapítvány már magában véve is, de megsokszorosodik értéke az által, hogy az alapítványt