Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-25 / 17. szám

ép oly egyház kapta, a mely a kis Rómának nevezett városban annyira ki van téve az ellenséges áramlatnak. Ezenkívül hagyott a pozsonyi ev. diakonissza intézetnek 3000 frtot s az ev. egyetemes gyámintézetnek 1000 forin­tot. A nagyszombati Tábitha emléke áldásban fog élni e hazában! Konfirmációi oktatás Budapesten. A budapesti ref. egyházban a 12-ik évet betöltött gyermekek konfir­mációi oktatását a húsvét utáni napokban kezdték meg a Lónyai-utcai főgimnáziumban. A rendes oktatás, melyet Szász Károly püspök végez, mindennap délután 5 órakor van. Az előkészülés tart áldozó-csütörtök utáni szombatig, a mikor a Kálvin-téri templomban az egyház elöljárói előtt nyilvános vizsgálatot tartanak. A konfirmáció ün­nepe másnap, vasárnap délelőtt lesz, mely alkalommal minden gyermek bibliát kap, továbbá följogosítják őket az úrvacsorával való élésre, melyet számukra pünkösdkor ki is osztanak. Az országos lelkészi gyámintézet ügyében kész­séggel adunk helyet a következő felvilágosító észrevételnek: Tisztelt barátom! A lelkészi özvegy-árva gyámintézet tár­gyalása alkalmával Mocsáry Lajos úr felszólalása után én védelmeztem volt az egyenlőség alapját. Azonban becses lapod tudósítója igen gyönge érvet ad számba, midőn azt írja: »ha rajta állana, még többet adna a szegény pap özvegyének; a jobbmódú lelkész özvegyének úgy is több marad«. Az én érvem nem ez volt. A dolog eleitől fogva úgy állott ebben a kérdésben, hogy a testvériségre való hivatkozás nem mutatkozott elégségesnek az ügy eldöntésére. Látszik, hogy Mocsáry úr azt még az utolsó időben is gyönge alapnak tekintette; de ő kívüle is lehet­nek még sokan, a kik az igazságot, vagy jogosságot inkább keresik, mint a testvériséget. Nos, hát hogy e részben minden kétség eloszoljék, én azt igyekeztem kimutatni s ezzel adtam fordulatot már a bizottságban az ügynek, hogy tulajdonképen nem történik semmi áldozat a jobb­módú lelkészek részéről a szegényebbek javára, mert a közalap adományai a szegényebbek javára esvén, ezek egyenlő színvonalra állítják a lelkészeket. Ezen az ala­pon állítottam azt, hogy bizonyos idő múlva, még több jutna a szegény papok özvegyének, ha a befizetések és közalapi adományok külön kezeltetnének, a mint azt Mocsáry úr javasolta, a minthogy ezen állításomat később Tisza István úr számtanilag is igazolta, kimutatva, hogy mintegy 15 évig több illetné ugyan a jobbmódú lelké­szek özvegyeit, de már 15 év után fokonként a szegé­nyebb lelkész-özvegyek javára billenne le a mérleg. Ez hát mathematika és nem jóakarat, vagy tetszés kérdése. Csak ezt akartam veled közleni, hogy a kik még ma is abban a hitben vannak, hogy a testvériség < Ive lett volna a döntő, ne vitassák tovább ezt a kérdést, mert szám­tani alapon is megtudtuk találni az egyenlőséget. Szives üdvözlettel Fejes István. A protestáns országos árvaház igazgató választ­mánya április 19-én ülést tartott, melyen dr. Kovácsy Sándor elnöklete alatt jelen voltak dr. Wagner Géza al­elnök, Beliczay Béla, dr. Gsengey Gyula, Kenessey Béla, br. Kochmeister Frigyes, dr. Koller Gyula, Szilassy Aladár, Szőts Farkas és dr. Zsigmondy Jenő választmányi tagok, Brocskó Lajos igazgató. Elnök bejelentette, hogy egy ame­rikai angol nő, özv. Bisehoff Saunders Henriette a minap meglátogatván árvaházunkat, az intézet részére Michaelis Izidor kőszegi lelkész útján 25 frt adományt küldött. Ezután elhatároztatott, hogy az intézet tulajdonát képező Wagner-alaphoz tartozó Hunvady-téri házas telek beépí­tetlen része mintegy 35 ezer frttal kiépíttessék, mihez a közgyűlés jóváhagyása ki fog kéretni. Majd az iránt tör­tént megállapodás, hogy miután a mostani árvaház szűk s átvétele iránt a székes fővárossal tárgyalás van folya­matban s a budai Városmajor utcában egy nagy kiter­jedésű, mintegy 500 • öl terület elég jutányos megvá­sárlására jó alkalom kínálkozik : a választmány a közgyű­lés utólagos jóváhagyásának fentartásával a telket vegye meg. Az egészséges helyen, lóvasút és nemsokára villamos vasút mentén fekvő telek ára 46,500 frt. Végül elhatá­roztatott, hogy a folyó évi közgyűlés április 29-kén fog megtartatni, a melyen bemutatandó évi jelentés szövege megállapíttatott és kinyomatása elhatároztatott. A hold-utcai vallásos összejövetelek Budapes­ten húsvét vasárnapján, a mikor délelőtt 10 órakor Szabó Aladár úrvacsorával összekötött isteni tiszteletet tartott, erre az időszakra véget értek s szűkebb körű bibliamagva­rázati összejövetelekké alakulnak át, melyeket szintén Szabó Aladár fog vezetni. Az összejövetelek a farsangi időszak kivételével az egész tél folyamán minden vasárnap megtartattak s a fővárosban annyira szükséges estéli isteni tiszteletet pótolták a gyülekezet egy részénél. El is jártak szorgalmasan azon a vidéken lakó egyháztagok. Nagy­pénteken az ünnepre való tekintetből rendkívüli össze­jövetel volt, mely alkalommal dr. Keeslceméthy István nagyenyedi theol. tanár tartotta az alkalmi beszédet, ki a míg budapesti lakos volt, szintén egyik buzgó prédiká­tora volt a hold-utcai vallásos estélyeknek. Érdekes moz­zanata volt ezeknek az estélyeknek a virágvasárnapi, a mikor az estélyek látogatói Kenessey Béla theol. tanárt, ki Szabó Aladár mellett szintén egyik állandó igehirdető volt a hold-utcai imateremben, abból az alkalomból, hogy Kolozsvárra menetele miatt utolszor prédikált, egy gyö­nyörű dísz-bibliával lepték meg. A bibliát, melybe a láto­gatók sajátkezűleg írták be neveiket, az összegyűltek ne­vében Szabadi Béla adta át Kenessevnek csinos beszéd kíséretében. Az Isten igéjének élő szavát adta nekünk — mondá többek között Szabadi — mi az Isten igéjének könyvét adjuk nt. úrnak, hogy abból merítsen tovább is erőt a lelkek táplálására. Kenessey pedig meghatottan és annál nagyobb hatással prédikálta az igét ez »alkalmatos időben*. A Tabitha-egyesület Budapesten április közepén fejezte be szokásos munka-évét. Az idei zord télen ugyan­csak sok gondja-dolga akadt a testi és lelki nyomor enyhí­tése körül, melyet zajtalanul, de annál áldásosabban végez. Az egyesület igazgató választmánya, Tisza Kálmánné véd­nöknővel és Haberern Jonathanné elnöknővel az élén engedélyt kért és nyert a budapesti prot. egyházaktól, hogy virágvasárnapján a Tabitha-egyesület részére gyűj­tést rendezzenek. A gyűjtés 800 frton felül jövedelmezett, a mivel szintén több éhezőnek lehet kenyeret és ruhátlan­nak lehet ruhát eszközölni. A napokban elhunyt Elischer

Next

/
Oldalképek
Tartalom