Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-10 / 2. szám

I. A fogadalom hat pontot foglal magában és így hangzik: Fogadást teszek az én Uramnak a Jézus Krisztusnak, hogy az Ő erejében vetett bizalmánál fogva 1. komolyan törekszem mindenkoron azt cselekedni, a mi az én Uram és Üdvözítőm előtt kedves és hogy általában mindvégig oly ker. életet akarok élni, a mint csak tehetem legjobb belátásom és lelkiismeretem szerint. 2. Életszabályul tekintem mindennap olvasni az Isten igéjét és imádkozni, az egyházat, melynek tagja vagyok, tehetségem szerint támogatni és az isteni tiszteletet rendesen meglátogatni. 3. Az egyesülettel szemben vállalt kötelezettségeknek, mint tényleges tag lelkiismeretesen eleget teszek. 4. Az egyesület imaórái összejöveteleire eljárok és azokon nemcsak énekléssel, hanem más módon is tevőlegesen részt veszek. 5. A rendes isteni tisztelettől és egyesületünk imaórai összejöveteleiről csak az esetben maradnék el, ha okaim alapján nyugodt lelkiismerettel igazolhatnám Isten előtt távolmaradásomat. 6. Ha a havi (consecratiói) összejövetelen semmiképen sem lehetnék személyesen jelen, igyekezni fogok egy bibliai mondást beküldeni oly célból, hogy azt nevem szólításakor felolvassák. Ezzel áttérhetünk: II. A havi (consecratiói) összejövetelekre, a melyek következőleg tartatnak. Először van ének, ima, rövid beszéd, ima, ének, azután következik a tagok neveinek felolvasása. Kiki oly sorrendben, a mint szólítják feláll s Krisztus iránti hűségéről az által tesz bizonyságot, hogy vagy azt feleli röviden »igen« (t. i. újból fogadást teszek egy hónapra) vagy bibliai locust, énekverset, vagy rövid fohászt mond. Szószaporítás, művészieskedés a beszédben távol van a tagoktól. A lehető legegyszerűbben megy végbe az egész. A ki nem tudja vagy nem akarja már megtartani a fogadalmat, az a havi összejövetelen bejelenti kilépését, vagy azt jelenti be, hogy visszalép az egyesület ú. n. barátai közé. III. Az imaórai összejövetelek alap-igéje és tárgya mindenhol közös és a különböző nyelveken már előre ki szokták nyomatni az egész esztendőre. A bibliai olvasó tábláktól abban térnek el »thematáink«, hogy a hétköznapok tárgya a következő vasárnapon tartandó imaórai összejövetel tárgyára vonatkozik, vagv úgyis mondhatjuk, hogy annak mind meg annyi részét képezi a hétköznapok tárgya.* És ez a berendezés célszerűnek bizonyult, részint mert a tagok érdeklődéssel olvassák a kijelölt részt, részint, mert úgy mindenki készülhet a jövő vasárnapra, hogy — ha netalán szeretne — hozzá tudjon szólni a tárgyhoz. Nem kisebb jelentőséggel bír végül IV. a bizottsági munkásság. A bizottságok alkotásánál az a vezérgondolat, adjunk az egyesületi tagoknak meghatározott feladatot, munkát, működési kört. A mellékügyekben teljes szabadság van. Mindenki úgy jár el a saját működési körén belül, a mint jónak látja, de egyszer havonként jelentést tesznek a bizottságok, munkásságuk eredményé* Pl. 1894. szeptember 10-től 16-ig terjedő héten általános tárgy: az emberi szív vágyódása. Hétfő: vágyódás biztonság után Zsolt. 91, 1 — 16. Kedd: » igazság » » 9U, 7—17. Szerda: > gazdagság » > 37, 16—40. Csütörtök: » hatalom » » 73, 1—28. Péntek: » öröm » Jez, 31, 10—17. Szombat: » szeretet » Róm. 13, 8—14. Vasárnap: Az imaórai összejövetelek tárgya: Hogy nyugtatható meg az emberi szó vágyódása ? Ézsaiás 55, 1—13. ről. A bizottságok száma a helyi viszonyoktól függ s 3, 10 és 11-ig terjedhet. De három bizottságnak legalább is kell lenni egy jól szervezett egyletben és pedig, kell hogy legyen egy ú. n. tagsági bizottság (Lookent-Commitee). Ennek feladata az új tagok felvételéről gondoskodni, a miért mindenekelőtt a felől kell megbizonyosodnia, hogy az, a ki most belépni szándékszik az egyesületbe, komolyan veszi-e a Krisztus követését. A második nélkülözhetetlen bizottság az imaórai összejövetelek rendezésével van megbízva. Kiszemeli előre a vezetőket, az énekeket s felügyel arra, hogy az imaórák pontosan megkezdődjenek és bevégződjenek. A harmadik bizottságnak feladata, az új tagok bemutatása s általános szórakoztatás, kedélyes beszélgetés, alkalmas társasjátékok stb. által. Hogy a többi bizottságok közül is említsek még egyet, kettőt, ilyen pld. a vasárnapi iskolai, a missziói, a zenebizottság stb. A bizottságok vezetői legtöbbnyire 1.8—25 évesek. Mind ezekből látni, hogy az Endeavor egyesület tagjai nem vállalnak magukra holmi csekélységet. És ahhoz, hogy valaki ily fogalmat tegyen, már hiterőre van szüksége. Miután azonban a fiatalságnál az sokszor nincsen meg kellő mértékben, szeretné ugyan a jót, szeretne ugyan az egyesület tagja lenni, de még túlszigorúnak tartja magára nézve a fogadalmat, azért két csoportra oszlanak a tagok. Az egyik csoportba tartoznak az ú. n. barátai az egyesületnek, a kik Ígéretet tesznek, hogy a mikor csak lehet, eljárnak az imaórai összejövetelekre s hogy tehetségük szerint előmozdítják az egyesület érdekeit. Az egyesület barátai, ha akarnak, idővel átléphetnek a másik csoportba, a tényleges (rendes) tagok csoportjába. Ezekre mindaz vonatkozik, a mit az imént elmondottam. Kezdetnek elég, ha a tényleges tagok száma három vagy öt, mert a mint mindenfelé mutatja a tapasztalat, gyorsan szaporodnak. Három ezer tagból álló gyülekezetemben az évek folyamán hét ilyen egyesület alakult. Némelyik egyesületben a százat is meghaladja a tagok száma. Nálunk Amerikában, hol egészen mások a viszonyok, mint Németországban, célszerűbbnek látták, hogy az egyesületben az ifjak és leányok együtt legyenek. Franciaországban és Spanyolországban a tőlünk lényegesen eltérő viszonyok és gondolkodásmódnak megfelelőleg külön-külön egyesületekben vannak az ifjak is, a leányok is. Ily formán minden nemzet, ha elfogadja az Endeavor egyesületek szervezetét (fogadalom, havi összejövetelek, imaórák, bizottsági munkásság) változtathat a mellékdolgokon, a mennyit csak akar. Ma reggel Monod párisi lelkésztől kaptam levelet, a melyben többek között azt írja: »Szerencsésnek tartom magam, hogy közel egy éve új szervezetet adhattam egyházi munkásságomnak. Egyszerűségéről és hatásos voltáról mindenki meg van győződve. A hivatalos főzsinat s az egyes helyi zsinatok a gyülekezeteknek melegen ajánlják a »Christian Endeavor« egyesületet; több helyen alakítottak is már ilyent a lelkész vezetése alatt, a vidéki és parokhia viszonyainak megfelelő módosításokkal. Az egyesület jótékony hatása nagyon is érezhető. Egyházamat mintha új tavaszi szellő lengné át egy idő óta. Szeretem az egyesület szellemét, mint a benne nyilvánuló praktikus gondolkodásmódot, szilárd alapját, mint könnyen változtatható természetét, szeretem benne az egységet, mint a különféleséget, de főkép szeretem, hogy az egyesület alkalmat nyújt az egyháztagoknak Isten igéjének jobb megismerésére és megértésére«.