Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-18 / 16. szám

ki a következőket javasolta: Az ünnep isteni tisztelettel kezdődjék. Azután alkalmas terembe vonul a tanulóifjúság, a hol énekkel és szavalattal folytatják az ünnepet. Másnap a szabadban folytassák az ünneplést. A tanító vagy tanár vezesse az tanulóifjúságot valamely történelmileg nevezetes helyhez, esetleg a temetőbe és ott magyarázza meg a nap jelentőségét. Délután mulatság legyen, melyen a tanulók, szülők és polgárság vesz részt. Népies füzetek szerkesztenclők s a szerkesztő-bizottság tiszteletbeli elnökéül kérjük föl Jókai Mórt. — A gyűlés többek felszólalása után az előadó javaslatához hozzájárult s intézkedés végett kiadta az igazgató-bizottságnak. Második tárgy volt a tanítók képviseltetése a fegyelmi b Íróság okban. Az előadó, Kolacskovszky János (Eger) több tételbe összefoglalva azt javasolta, hogy a néptanítók fölött ítélkező fegyelmi bíróságba minden vármegyében egy vagy két tanító tanácskozási és szavazati joggal felruháztassék. Többek felszólalása után a bizottság az ügyet tanulmányozás és intézkedés végett az igazgató-tanácshoz tette át. Harmadik tárgy: Általános tanügyi programm készítése, melyet Csík János aradmegyei tanító adott elő. Javaslatának főbb pontjai: 1. a fizetés minimuma 600 frt legyen; 2. a nyugdíj-jogosultság 30 évi szolgálat; 3. szolgálati pragmatika állapíttassák meg; 4. a népoktatásügy államosíttassék; 5. a népiskolai törvény revideáltassék; 6. járási tanfelügyelőségek szerveztessenek; 7. tanítói oklevelet csak állami praeparandiák adhassanak stb. E radikális programmot a gyűlés elejtette, magát az eszmét azonban formulázás végett kiadták az igazgató-tanácsnak. Végül Nagy László javaslatára és formulázásában megállapították az V. egyetemes tanügyi gyűlés főbb tárgyait ; továbbá elhatározták, hogy a nyári nagygyűlést — meghívás folytán — Aradon fogják megtartani. II. Egyetemes tanügyi kongresszus. A Il-ik egyetemes tanügyi kongresszus szervezőbizottsága ápr. 11-én a városháza dísztermében dr. Heinrich Gusztáv egyetemi tanár elnöklete alatt népes ülést tartott. Három főtárgya volt az ülésnek, úgymint: a kongresszus szervezetének megállapítása, a kongresszus programmjának megbeszélése és a kongresszust rendező bizottság tisztikarának és bizottsági tagjainak megválasztása. Dr. Heinrich Gusztáv elnök megnyitó beszéde után Péterfy Sándor indítványára távirati üdvözletet küldtek a közoktatásügyi miniszternek. 1. A kongresszus szervezete ügyében Nagy László előterjesztette az országos tanügyi kongresszus tervezetét. Az előkészítő-bizottság javaslata a következő: Az országos szervező gyűlés kimondja, hogy 1896-ban Magyarország ezredéves ünnepe alkalmából Budapesten országos és egyetemes tanügyi kongresszus tartassék. A kongresszus felöleli a közoktatási szervezet minden ágát, valamint a neveléstudomány általános érdekű tételeit. A gyűlésnek — az egyesületek és testületek képviselőin kívül — tagja lehet minden magyar állampolgár, a ki két frt tagsági díjat lefizet. Az előkészítést a rendező-bizottság eszközli, mely leginkább fővárosiakból választandó s a maga tisztikara megválasztása után állandó irodát nyit és tart fönn; továbbá a kongresszusra vonatkozó közölni valók nyilvánosságra hozatala végett »Értesítőt* ad ki. A rendező-bizottság, mely magát 300 tagig kiegészítheti, a következő albizottságokat alakítja: a) elnöki, b) fogadó és elszállásoló, c) ünnepség-rendező, d) szerkesztő, e) pénzügyi bizottság. A rendező-bizottság a szakosztályi ülések tárgyait, valamint az összes ülések tárgyait és tanácskozási rendjét is az egyesületek és testületek által beküldött javaslatok alapján állapítja meg. A tanügyi kongresszus a következő főcsoportokra fog oszlani: 1. Neveléstan. 2. Népoktatás. 3. Középiskola. 4. Főiskolák. 5. Szakiskolák. 6. Művészi iskolák. 7. Emberbaráti intézetek. 8. Nőnevelés. 9. Iskolai felügyelet. Mind e főcsoportok több-kevesebb alcsoportokra oszolnak, A főiskolák főcsoportjában pl. ezek vannak felvéve: egyetemek. jogakadémiák, theologiai intézetek. E javaslatokat a szervező bizottság csekély módosításokkal elfogadta. 2. A kongresszus programmjára vonatkozólag dr. Beke Manó tartott érdekesés tartalmas felolvasást. Ebben hangsúlyozta, hogy a kongresszusnak általános érdekű tárgyakat kell a maga összes ülésein megvitatnia, míg a szakköröket érdeklő részletkérdések felett a szakosztályi ülések tanácskozzanak. A kongresszus összes ülései elé terjesztendő tárgyakul a következőket javasolja: A népoktatási törvény revíziója, a középiskolai törvény átalakítása, a nőnevelés kérdése, a nemzet oktatóinak egységes kiképzése, az iskolai felügyeletben az alkotmányosság és nagyobb szabadság érvényesülése, az adminisztráció egysége, a vallásügyi minisztérium elválasztása a közoktatásügytől stb. A szervező gyűlés az előadó javaslatait rövid vita után általánosságban elfogadta és a kérdések részletes formulázása végett az egész munkálatot kiadta a rendező bizottságnak. 3. Végül megválasztották a kongr. tiszti karát, a szakosztályi elnököket és a rendező bizottság tagjait, Elnök lett: Heinrich Gusztáv dr. Alelnökök: Hófer Károly, Lakits Vendel és Névy László. Főtitkár: Nagy László. Titkárok: Beke Manó, Kovács János dr. Jegyzők: Böngérfi János és Hortobágyi Antal. Szerkesztő: Szigetváry Iván dr. Pénztáros: Mauritz Rezső. Ellenőr: Gyulay Béla dr. A szakosztályi elnökök között, a kik egyszersmind a kongresszus alelnökei is lesznek, az elemi, közép- és főiskolai közoktatás számos kitűnősége foglal helyet. A főiskolák theologiai szakcsoportjának elnökei prot. részről Hörk József és Szöts Farkas theologiai tanárok lettek. A közel 300 tagból álló rendező bizottságba, kiknek a dolog természetéből folyólag túlnyomólag fővárosiaknak kellett lenniök, a prot. egyházi tanférfiak közül a következők választattak be: Bachát Dániel, Böhm Károly, Falvay Antal, Horváth Sándor, Józsa Pál, Kurz Sámuel. Laky Dániel, Luttenberger Ágost, Molnár Sándor, Papp Károly, Scholz Gusztáv, Szász Károly, Szőts Farkas és Vámossy Mihály. KÖNYVISMERTETÉS. *Temetés«. Halotti beszédek és imák. Irta Gulyás Lajos ev. ref. lelkipásztor. Kisújszállás. 1895. Kiadja Szekeres József. Bolti ára I frt 20 kr. 166 lap. Szerzőnek ez az első kötete, mit papi dolgozataiból kiadott, pedig a kik Gulyás Lajost ismerik, tudják, hogy egy egész könyvtárra való kézirat hever íróasztalában. Gulyás Lajos igazi hivatott papi jellem, kit tehetség, alapos készültség, belső hivatás, kiváló szónoki orgánum emelnek ki soraink közül. Már ifjú theologus korában tanári széket szántak neki kortársai s ez a remény valósulni kezdett, midőn exegeta tanárunk, a tudós Menyhárt betegsége idején egy fél éven át Gulyás adta