Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-18 / 16. szám
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség1 : IX. kerület, Pipa-utca tlS. szám, hová a kéziratok cimzendök. Ki adó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr / egész évre : 9 frt. Egyes szám ára 20 kr. A magyar reformátusok veszedelme és ennek okai. I. Ha az erdélyi ev. ref. egyházkerületnek jeles történelmi közleményeket is tartalmazó névtárait olvasgatom, fájdalmas érzés fogja el szivemet, látva, hogy ezen orthodoxnak nevezett hajdan hatalmas fejedelmi egyház, I. Apafi Mihály fejedelemnek 1690-ben történt elhunyta után a XVIII. évszázadban s a folyó XIX. évszázad első felében, az egykor népes s az egész országban előkelő gyulafehérvári ref. gyülekezettel együtt mennyire alászállott. Utolsó tényleges ref. fejedelmének halálával letűnt az erdélyi ref. magyarság aranykora, s a Habsburg dynastia nagyfejedelmeinek uralkodása alatt azonnal megindult s az egész XVIII. évszázadban meg nem szűnt az akkor még csekély számú római katholikusoknak s az ezekhez felemelt görög katholikusoknak a ref. többség ellenében feltűnő dédelgetése, az addig leghatalmasabb ref. státusnak lealacsonyítása, püspökeinek az országos kormányszékből kiszorítása, s helyökbe a visszaállított r. kath. püspökök beültetése, az ország legfőbb méltóságainak és hivatalainak a leopoldi diplomában biztosított négyes vallásbeli egyenjogúsághoz képest hitfelekezetek szerint törtónt kijelölések mellett is leginkább hitbuzgó római katholikusokkal betöltése, a reformáció előtt fennállott régi templomoknak viszszafoglalása, a ref. egyházakat, lelkészeket ós tanítókat fejedelmi adományozások alapján iilető dézsmabeli és egyéb javadalmaknak, valamint a ref. főiskolák fejedelmi alapítványainak, sőt még a ref. fejedelmek bőkezűsége mellett egyes buzgó hitfelek adakozásából is létesült főiskolai épületeknek is elvonása, a vegyes házasságokból született gyermekeknek a r. kath. hitre, gyakran erőszakos módon törtónt áttérítóse ós a mi legsajnosabb, a ref. magyarságnak eloláhosodása, mely magával hozta a sűrű ref. egyházaknak híveikkel együttes gyászos pusztulását, úgy hogy jelenleg az erdélyi ev. ref. egyházkerületnek 493 anya- és 35 társegyháza mellett 136 gyenge népességű leányegyháza s 495, tehát roppant számú, úgynevezett cliasporája vagyis szórványa van, s a mi valóban elszomorító, az anyaegyházak közt is találkoznak többen, melyek már 100 lelket se számlálnak, a diasporákban pedig rendszerint csak 6—8—10—20 főre megy a teméntelen oláhság között lézengő magyar reformátusok száma; peclig a mostani gyenge népességű leányegyházak közül a legtöbbek a XVII. évszázad elején még templomokkal, tornyokkal és iskolákkal ellátott virágzó anyaegyházak, a diasporák peclig nagy részt templomokkal, sőt tornyokkal is bíró elég népes leányegyházak voltak, miről írásbeli adatok hiányában jelenleg az omladozó, sok helyt már romokban heverő puszta templomok és tornyok tesznek élő tanúbizonyságot. A régi magyar vármegyékben ós vidékekben a jövevény görög katholikus és görög keleti vallású oláhság a törzsökös magyar reformátusság mellett bámulatosan elhatalmasodott s az utóbbinak számát mindenütt nagy mérvben leapasztotta, s még folyvást apasztja, sőt mellőzve a régi Aranyosszéknek még a XVI. évszázadban ref. vallásúak elhagyásával görög hitre tért, de magyar nyelvöket mind ez ideig megtartó községeit, s a néphagyomány szerint szintén ref. székelyekből eloláhosodott havasi vadmócokat, az oláh elem még a királyföldi szászságba s a tömör székelysógbe is behatolt, s nemcsak a határszóleken, hanem a szász- és székelyföld belsejében s Erdély legnagyobb városaiban is, mind a reformátusok, mind a r, katholikusok, unitáriusok ós szász evangélikusok között népes egyházakat alapított, melyeket folyvást tovább terjeszkedve évenkint szaporít. Egyedül a régi Csikszék az a székelyek