Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-07 / 10. szám

Végül megrendeli a miniszter a tanfelügyelőknek, hogy írják össze a lelkész-tanítói állásokat, tegyenek jelentést arról, hogy van-e a lelkész-tanítóknak oklevelök, bírják-e a magyar nyelvet, meghagyván a tanfelügyelőknek, hogy a lelkész-tanítókat müködésökben ne gátolják s róluk se az egyházi hatóságnak, se a közigazgatási bizottságnak jelentést ne tegyenek. — A fontos intézkedésre jövőre még visszatérünk. A közoktatási tanács reformja. Wlassics Gyula közoktatási miniszter a közoktatási tanács reformja ügyében. hir szerint, szakértekezlet megtartását határozta el, melyre gróf Csákv Albin, dr. Berzeviczy Albert, dr. Pulszky Ágost, báró Eötvös Loránd, Fehér Ipoly, Szász Károly, dr. Heinrich Gusztáv, dr. Lánczy Gyula, dr. Beöthy Zsolt, dr. Pasteiner Gyula, dr. Kovács Gyula, dr. Pauer Imre. dr. König Gyula, dr. Erődi Béla, dr. Hóman Ottó, dr. Verédv Károly, dr. Schvarcz Gyula, dr. Kármán Mór, dr. Bokor József, Bánó József, Kovács Albert, Pap Géza, Sréter Alfréd, Okolicsányi László, Hock János, dr. Alexander Bernát, Suppan Vilmos, dr. Hegedűs Károly, Böhm Károly és Sebestyén Gyula hivattak meg. Előzetesen a következő kérdőpontok megvilágítása vétetett célba: 1. Mi a feladata az országos közoktatási tanács intézményének, tekintve tanügyünk összeségét? 2. Megfelel-e a tanács mai szervezete feladatának s ha nem. hol rejlenek a baj okai, a szervezet alapelveiben vagy részleteiben? Milyen jelenségekben nyilvánultak a szervezet hibái, figyelemmel mind a közoktatási kormányzat, mind az iskola igényeire? 3. Mily irányban kell haladnia a reformnak a) a tanács hatásköre és felelőssége, b) teendőinek minősége, c) tagjainak összeállítása és d) működésének gyakorlati szabályozása tekintetében? Azonban ezen kérdéseken kívül is mindenki szabadon nyilváníthatja véleményét. Az értekezlet helye és napja később lesz meghatározva. A tanfelügyelet hatályosabbá tétele érdekében a közoktatásügyi miniszter körlevélben két kérdést intézett a tankerületi főigazgatókhoz és a tanfelügyelőkhöz. Kijelenti ebben, hogy a főigazgatók és tanfelügyelők irodai munkáját, a mennyire csak lehet, csökkenteni akarja, mert az a célja, hogy többet látogassák az iskolákat, többet érintkezzenek a tanárokkal és a tanítókkal. Hogy hogyan lehetne ezt mfgcsinálni: ez az első kérdése. A miniszter második kérdése a járási tanfelügyelök általa tervezett intézményére vonatkozik. A járási tanfelügyelők a népoktatási intézetek felügyeletével és látogatásával lesznek megbízva. A miniszter véleményt kér erről is a tanfelügyelőktől és főigazgatóktól annak jelzésével, hogy a már alkalmazásban levő elemi és polgári iskolai tanítók, tanítóképző intézeti és esetleg középiskolai tanárok is némi díjazás mellett nem volnának-e célszerűen kisebb járásonként a népiskolai felügyelettel megbízhatók. A hazai tanítók országos bizottsága tavaszi rendes közgyűlését Budapesten fogja megtartani a húsvéti ünnepek alatt. Tárgyait a központi igazgatótanács a következőkben. állapította meg: 1. Az ezredév megünneplése az iskolákban. 2. Tanítók képviseltetése a fegyelmi bíróságokban. 3. Általános tanügyi programm készítése. 4. A millennium alkalmával tartandó egyetemes gyűlés főbb tárgyainak megállapítása. 5. A nagy vakációban tartandó nyári nagygyűlés helyének, idejének és tárgyainak megállapítása. Az elnökség felkéri mindazokat, kik a tavaszi gyűlésen résztvenni akarnak, hogv e szándékukat Somlvay József orsz. biz. elnökkel (Budapest, 1. ker. Városmajorutca 31.) március 25-éig okvetetlenül tudassák, mivel az elnökség a gyűlésre jövők részére a magyar államvasutak vonalain kedvezményes jegyeket szándékozik kieszközölni. E gyűléssel egyidejűleg fogja az ált. tanügyi kongresszus orsz. előkészítő bizottsága is első szervezkedő gyűlését megtartani. Főgimnázium Szegzárdon. Nagy az öröm Szegzárdon, hogy a vallás- és közoktatási miniszter végre kedvezőleg döntött a főgimnázium évek óta húzódó ügyében. A megye közönségéhez intézett miniszteri leirat szerint a főgimnázium Szegzárdon engedélyeztetik s a 120 ezer forintra előirányzott építési költséghez az állam 50 ezer forinttal járul. A főgimnázium építését a város adta telken valószinűleg már tavaszszal megkezdik s az intézetet 1896. évi szeptemberben nyitják meg. — Gyönk és Bonyhád kis gimnáziumai fejlődésének ezzel az intézkedéssel vége van. Középiskolai tanárok tanulmányútja. Wlassics Gyula dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter az Egyptomba rendezendő középiskolai tanári tanulmányi út vezetésével Goldzieher Ignác dr. budapesti egyetemi rendes tanárt s Platz Bonifác szegedi tankerületi főigazgatót bízta meg. Az elsőt, ki régebben hosszabb ideig tartózkodott Egyptomban, megbízta a tanulmányi út programmjának kidolgozásával is. Az expedíció 1895. év december elején indul útnak s január közepén tér vissza. Egy tanár ünnepeltetése. Géresi Kálmán debreceni koll. tanár február 25-én közel két havi oroszországi tanulmány-útjából visszatérvén, Debrecenben mindenfelé nagy ovációkkal fogadták. Egy tanítványa arcképét lerajzolta (Dobó Miklós VIII. o.), mit a többiek babérlombokkal díszítették fel s úgy várták az első órára szeretett tanárukat, kit beléptekor megéljeneztek, azután egy növendék (Kovács József) szép beszéd kíséretében adta át neki a képet és egy virágcsokrot. — E hó 1-én este pedig kollégái, jóbarátai és ismerősei rendeztek tiszteletére bankettet. Géresi már szóbelileg jelentést tett a közoktatási miniszternek, de még azt irásba is foglalja. Ezenkívül útjáról a Csokonai-körben tart felolvasást. Ötven évig tanitó. Solt város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott. A város egy érdemes tanférfiúnak 50 éves szolgálati jubileuma alkalmából való méltó únnepeltetését határozta el. Csapó Józsefnek hívják a derék református tanítót, a ki ötven éven át egyhuzamban működött Solton, mint tanító. A képviselőtestület elhatározta, hogy érintkezésbe lép az egyházi hatóságokkal s együtt teszi meg a lépéseket az illetékes fórumnál a közszeretetben álló, érdemes tanférfiú kitüntetése érdekében. GYÁSZ ROVAT. f Pappszász György volt orsz. képviselő, az alsóborsodi egyházmegye tanácsbirája 49 éves korában Selyében (Abauj-Tornam.) elhunyt. Megrázóan tragikus eset. Minap hunyt el Budapesten az egyetlen fia, kinek ravatalánál az édes anya önkezével vetett véget kétségbeesett életének. Most a fiát s nejét vesztett férjet vitte sírba enyhülni nem tudó mély bánata. Három felnőtt leányt hagyott szívszakgató gyászban. Temetése Szárazbeőn