Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-07 / 10. szám

(Hevesm.) a környék intelligenciájának és föld míves népének óriási részvéte mellett március 1-én ment végbe. A temetést Fekete József átányi ref. lelkész, a Pappszászcsalád régi barátja végezte. Béka hamvaira! t Horthy Istvánné született dévaványai Halassy Paula úrnő, Horthy István főrendiházi tagnak és hevesnagvkúnsági ref. egyházmegyénk gondnokának hosszú idő óta szenvedő neje élete 57-ik, házassága 38-ik évében Kenderesen jobb létre szenderült. Magas műveltségű, fenkölt lelkű nő volt. kit nagy tisztelet és közszeretet környezett. Temetésén az egyházmegyei papság 15 tagja is jelen volt. Béke poraira! f Nagy Ferenc egerlövői ev. ref. lelkész Eger-Lövőn hirtelen elhunyt. Haláláról a lesújtott család következő gyászjelentést adott ki: Özv. Nagy Ferencné, született Tokay Krisztina és fia Nagy Ferenc, a számos rokonok és ismerősök nevében is bánatos szívvel jelentik a felejt hetlen jó férjnek, atyának, Nagy Ferenc eger-lövői ev. ref. lelkésznek, élete 62-ik évében, folyó február hó 22-ik napján, reggeli fél 5 órakor rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt teteme folyó hó 24-én délután 3 órakor fog az eger-lövői sírkertben örök nyugalomra tétetni. Eger-Lövő. 1895. február hó 22. — Az elköltözött a ref. lelkészi karnak egyik jeles tagja volt, a kit általános tisztelet és szeretet vett körül. Temetése a környék papságának és intelligenciájának nagy részvéte mellett ment végbe. Béke hamvaira! KÜLÖNFÉLÉK. * A szocialismus viszonya a keresztyénséghez sokat foglalkoztatja mostanában a római pápát, ki a napokban töltötte be élete 85-ik, pápasága 17-ik évét. Minap egy francia szocialista képviselővel folytatott a pápa nagy feltűnést keltett beszélgetést; azután Grácba a keresztyén szocialisták népgyülésének küldött pápai áldása okozott visszatetszést Ausztriában. Neheztelve küldte ki az osztrák kormány Schönborn prágai bibornok-érseket Bauer brünni püspökkel Rómába, hogy a pápát az osztrák viszonyokról felvilágosítsák és konzervativebb politikára bírják. A kiküldöttek magukkal vitték az osztrák püspökök által aláírt jelentéseket is, melyekben a püspöki tekintély hanyatlásáról és az alsó papság féktelen politikai izgatásairól panaszkodnak. A pápa még nem határozott és az érsek sem tért még vissza. Ugyancsak a keresztyén szocialismus kérdésében időzik most Rómában egy belga és egy francia püspök és ezek, valamint Rampolla pápai államtitkár, úgy látszik, hogy határozottan a keresztyén szocialismus hivei Az olasz jezsuiták ezt az új társadalmi politikát a római egyházban minden áron uralkodóvá akarják tenni. Ez a nemzetközi mozgalom hazánkat is közelről érdekli, mert a most alakult néppárt ennek az iránynak a híve s mert Steiner székesfehérvári püspök, a néppárt papi feje, szintén Rómában járt s új utasításokkal ellátva tér vissza. A pápa az ausztriai és magyarországi szociális politikai viszonyok felől, hír szerint, Galimberti és Vanutelli kardinálisok véleményét is kikérte, a kik a bécsi nunciaturán szerezték tapasztalásaikat. * A Honterus-szobor Brassóban. Honterus Jánosnak, a ki a XVI-ik század elején Magyarország egyik legkiválóbb tudósa, írója, paedagogusa és reformátora volt 1898-ban, születésének negyedszázados évfordulója alkalmából szobrot akarnak állítani születése helyén: Brassóban. Honterus volt a reformáció legelső és legbuzgóbb terjesztője Magyarországon, úgy hogy kortársa és mestere, Luther Márton, egy ízben így emlékezett meg róla: »0 az az apostol, a kit az .Úr Isten kegyelme Magyarországnak küldött!« A szobor-bizottság már megalakult és legközelebb lelkes fölhívásban fogja hazánk lakosságát fölhívni az adakozásra. * Strossmayer és a pápa csalatkozhatlansága. Strossmayer gyakovári püspököt eddig a történet azok közé az egyháznagvok közé sorozta, a kik a vatikáni zsinaton a csalatkozhatlansági dogma kimondását ellenezték. Épen ezért bizonyos feltűnést keltett a püspök legutóbbi pásztorlevele, melyben tiltakozik az ellen, hogy ő a zsinaton beszédet mondott, a pápai csalatkozhatlanság ellen. A püspök mostani tiltakozását a Szrpszki Sijon című egyházi lap a következő megjegyzéssel kiséri: »Akarjuk hinni, hogy az a vatikáni zsinati beszéd a csalatkozhatlanság ellen, melyet a püspök úr szájába adnak, hazugság és apokrif, de akkor a püspök úr tegye közzé azt a beszédét, a melyet a zsinaton valóban elmondott és a melynek, gyorsírói följegyzések szerint, most is meg kell lennie a Vatikán levéltárában; azonkívül bizonyítsa be a püspök úr azt is, hogy levelezése, melyet akkor a zsinat kisebbségével, különösen pedig a hires Dupanloup-val folytatott a csalatkozhatlansági dogma tárgyában, szintén apokrif. Vájjon be fogja-e ezt bizonyíthatni a püspök úr? Ha nem, akkor ne vegye nekünk rossz néven, hogy ha a vatikáni zsinat eddig ismert történetétől el nem térünk. Csak az igazság érdekében történik ez«. * Helyreigazítás. Lapunk mult számában, a szerkesztő betegsége miatt, több sajtóhiba maradt. A vezércikkben (131. lap. 1-só' hasáb) az ismeretes latin idézet ekként javítandó : »Quo sem el est imbuía recens servabit odorem testa diu«. Az »Egyház« rovatban (141. lap, második hasáb), a hol a Kolozsvárra hívott theol. tanárok fizetéséről van szó, Kenessev Béla személyi pótléka nem 500, hanem 600 frt stb. Pályázat. A halálozás folytán megürült csarnotai lelkésztanitói állásra ezennel pályázat hirdettetik. Az állás jövedelme a hivatalos felszámítás szerint 710 frt 87 kr. s így az egyház IV-ed osztályú. Ez az állás a zsin. törv. 440. §-a értelmében oly egyénnel töltendő be, kinek népiskolai tanítói oklevele van. Ily egyén nem létében tanítói oklevéllel nem bíró pályázó is megválasztható ugyan, de az így megválasztott köteles egy év alatt tanítói oklevelet szerezni. A megválasztandó az állását 1896. április hó 24-én köteles elfoglalni és a felsőbaranyai ref. lelkészi özvegyárva gyámintézetnek kötelezett tagja leend. Pályázni kívánók kérvényeiket f. é. március hó 31-ig nt. Dányi Gábor f.-baranvai esperes úrhoz küldjék be Kis- Csányba (u. p. Oszró). Budapest, 1895. március hó 4-én. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.