Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-22 / 8. szám

kápolnája alatt való sírboltban helyezték el a drága ham­vakat 1 Gróf Thurzó Imrével hatalmas nemzetsége utolsó reménye, az evangélikusok legfőbb oszlopa, a nemzeti és vallásszabadságért küzdő pártnak legtekintélyesebb és leg­tehetségesebb híve szállott sírba.2 Halála nagy csapás volt Bethlen (láborra. Helyét nagybátyja gróf Thurzó Szaniszló elfoglalta ugyan, de az elhunytnak sem tehetségét, sem hűségét nem örökölte.3 Bethlen Alaghvt és Alvinczi Pétert küldte el Árvába, hogy elhunyt híve temetésén őt képviseljék s kifejezzék fájdalmát a nagy veszteség fölött. Alvincziéknak e mellett még egy kényes küldetésök is volt: Tokaj átbocsátása tárgyában alkudozni az elhunyt édes anyjával, Thurzó György nádor özvegyével, Czobor Erzsébettel. Tokajt ugyanis zálogban bírták volt az özvegy 100 ezer forintban s kiválthatását a nikolsburgi béke­kötés erejénél fogva Bethlen nyerte meg. A fejedelem tisztába akarta hozni ennek ügyét is a beke-oklevél többi pontjaival együtt, de követei nem tudtak sikert aratni ezúttal. Czobor Erzsébet ugyanis »nem akart Tokaj felől traktálni, mert az ő donációjában az vala, hogy Tokaj felől senkivel se traktálhasson, se el ne adhassa a császár híre nélkül.« Midőn pedig meg­érté, hogy az erdélyi fetedelem ápril 10-én be akar szál­lani Tokajba: Butkav Mihályt küldötte hozzá követül és 1622. március 8-án kelt levelében Bévay Péter koronaőrt is fölkéri, mint vérszerinti atyjafiát és tútorát. hogy szóljon mellette, hogy a jószágot el ne vegyék, míg a beírási összeggel vagy más jószággal ki nem elégítik.4 mánvnak lineájától elvetemedvén, az artilcnlusra nézve fél pápistákká lőttünk. Hogy azért Isten és a keresztyen világ előtt nyilván legyen ártatlanságunk és az aféle balog atyámfiaknak szájok bedugódjék, illendőnek ítélem, hogy napfény előtt terjedjen ki igaz szent irás szerint való értelmünk . . . Továbbá: hogy sok együgyű atyafiak vágy­nák, kik az controversiát nem hogy értenek fundamentum szerint, de még csak zsengéjét is alig kóstolták meg a szent tudománynak s kiszolgáltatásának ceremóniája is helyek szerint különböző. Hogy azért az ilyetén atyafiak, kik az autorok olvasására, avagv könyveknek szüksége, avagy a nálok levő ajándék gyengesége miatt nem érkez­nek az nyelvünkön rövid iráskaból épületet vehessenek, ezt közre kiadni nem ítélem haszontalannak. Jmérem pedig, hogy ez esekélv ez nehánv levélre férhetett irásocs­kát méltatlannak állítják némelyek az Felséged neve alatt vitézkedni; de minthogy felséged a mysteriumnak értel­mére gerjedez, ez adott nekem arra okot, hogy felséged ilyen dicsőséges és idvességes okulását hallgatással el ne temetném ... Az nagy Isten . . . felségedet ez életben tartsa meg stb. stb. Cassán, 26. ápril. Anno 1622. Felsé­ged alázatos cáplánya Alvinczi Péter. »Az keresztyén olvasónak« felsorolja, miként nem óhajtja meg magát a keserves fohászkodástól; midőn e munkához kezd; mert a pokolbeli sátán az üdvösséges tudománynak ágazatit is menvnyire megmocskolta, homá­lyosította. A többi közötTJJaz Isten fiának végvacsorai szent tudományát. Nem elég, hogy idegen isteni imádást támasztott belőle; mert a római valláson levők a felmu­tatott teremtett kenyeret leborulván, mint teremtő örök Istent ügy imádják, elhitetvén az együgvü népet, hogy szintén úgy áldozza meg a pap az isten és ember Jézus Krisztust, mint az keresztyén megáldoztatott, csakhogy az áldozat vér nélkül vagyon. Ez mondom nem elég, hanem eszeket vesztette az ezermester az evangélikusoknak is és ez felett viszálykodó harcot támasztott, mehből közöttük egybe, békélbetetlen gyűlölség eredett. Ezekhez járul sokak­ban az igaz értelemnélküivalóság, mely miatt az úrvacso­rájával való élés haszontalanná leszen: sőt. az urvacsorá­jának méltó nevezetét is elveszti... De vidámságot vesznek sz. Pál tanításából, hogy szükségképen így kell lenni, hogy az álhatatosok megismertessenek . . Ez elő-beszédet követi: I. »Az Urnák sz. vacsorá­járól való predicatio az sz. Pál tanítása szerint. I. Corinth. II. a vers. 16-ad v. 30. stb. II. Az tractatusra alkalmaztató beszéd. III. Az felvett igék magyarázatának summája és rendi, Summa. Bészek. I , II tanúság 1., II., III. rész (megfelelő tanúságokkal). IV. Az urvacsorájáról egynehány kérdések és fele­letek. Az olvasónak. V. Az urvacsorájáról való szükséges kérdések: 1. Kérdés: Miből kell szerzeni a urvacsoráját? Felelet: Kenyérből és borból, mivelhogy így írja sz. Pál az evangyelistákkal egyetemben, hogy Krisztus urunk kenyérből és borból szerzette. 2. Kérdés: így értettek-e erről a régi doctorok? Felelet: Ugy a görög, mint a latin irók kenyeret és bort kívánnak stb. 3. Kérdés: Micsoda maghói sült kenyérnek kell lenni? Felelet: Búza. rozs, vagy egyéb veteuiénymagból. 4. Kérdés: Hatha valamely föld szegeletében ez nem volna, hanem gyökérrel, vagy egyéb eledellel élné­nek, lehetne-e azzal urvaesorája ? Felelet: A hol nincs kenyér, ott növények gyökereiből őrlött lisztből süttessék kenyér. Béza értelme: »Ubi panis. aut vini nullus est usus, vei nulla copia, coena Domini vite celebrabitur, sí VIII. »Az Urnák szent vacsorájáról való intés« Alvinczi értelme az Ur vacsorájáról. Egyezése Kálvinnal. Urvacsora-osztás módja Kassán 1622. Az 1619-ik évi karácsonykor. Alvinczi Peter ostyá­val osztotta Pozsonyban az urvacsoráját, mint fentebb előadtuk. Ez eljárás szemet szúrt a szigorú kálvinistáknál, mint ez kitűnik Kanizsai Pálfi János szintén fentebb közölt bejegyzéséből. A fejedelem igazolásra szólította fel Alvin­czit. ki azt írásban nyújtotta be. E munka 1622-ben nyomtatásban'is megjelent Kassán, következő cím alatt: »j\.z Urnák,_szenj.^j&esqrájáról val ó reovid Intés az Szent Pál apostol tanítása szerént. Egy^nehány szük­"séges kerdesekel és féleletekíT~^yéfemben. Irattatot Al­vinczi Péter által. Nyomatta Cassán Nicolaus Mollerus«. A szerző »Az Felséges Bethlen Gábornak Isten ke­gyelméből Magyar, Tót, Horvát etc. országoknak választott királyának, Erdélyországnak fejedelmének és Székelyek lspányának, mint kegyelmes urának. Istentől ez világon csendes békességes birodalmat, az következendőn örök boldogságot kíván.« Majd az ajánló levélben ily okát adja a munka megjelenésének: »Ezelőt.t. három esztendővel — úgy mond — kegyelmes Uram Felséged kegyelmes parancsolatjára az IJrnak szentséges vacsorájáról Krisztus urunk szent szerzése szerént, az mély rövid tractatust együgvü érte­lemmel írásomban béadtam volna, nyomásban akartam mostan kibocsátani, im ez bizonyos okokért Először, mert találtatnak némelyek még szintén az minnen atyánk­fiai közül is, kik azzal mossák nyelvöket, hogy mi kassai magyar tanítók az urvaesorája felöl való igaz isteni tudo-1 Ugyanott 139. lap. 2 Ugyanott. 3 Franki »Pázmánv Péter és kora* I k. öUfi. lap. 11 Thurzó Gy.-né Czobor Erzsébet levele Révay Péterhez 1622. márc. 8. (Deák Farkas »Magyar hölgyek levelei* 191—192. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom