Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-21 / 25. szám

látja írva:' »itt nem hangzik semmi siralom, itt nem bánt a fájdalom, itt lakik a boldogság, itt megnyugszik a sziv«; hova a bölcs, midőn örömmel benyit, egy csendes, mély sírt lát maga előtt. Ezt a képet viszi át szerző megható alakban a temetőre, mely Isten szentjeinek temploma, hol rá mutat a sírra, a sírba tértre, ki a boldogságot, melyet éltében fel nem talált, ott lelte meg a sír mélyében. A IV. »A sírhalom felirata* című beszédet, midőn az egyptomi sírok belsejében levő hieroglifekről beszélve, melyeket ki-ki életében saját maga vésett oda, áttér a mi sírjaink felirataira s találó képekben mutatja meg annak először egyik oldalát, melyre a halál írta a gyászolók fájdalmát, majd ezzel szemben a sírhalom másik oldalát, melyre a Krisztus írt reménységet, feltámadást, örök életet. A IV. beszéd egyik legszebb darabja a gyűjteménynek. Szép az V. beszéd is : »Életünk levele«. Ebben szerző Ezékiel leveléről szól, mely sírásokkal stb. volt beírva, az isteni intelemről, melylyel adatott az nekie, az édességről, melyet érzett szájában annak megevése után. Majd a sokat szenvedettnek küzdelmeit festi, és életének keserűségekkel beírt levelét, midőn a megpróbáltatások között is bitét megőrizte, s azt az édességet, örömet, melyet érez most a kiszenvedett a sír nyugalmában, s az égbe szállt lélek, Isten helyben hagyó ítélete által. VI. »A földi és mennyei élet«. Szép kivitelű eszmedűs beszéd. VII. »Az igazak emlékezete áldotU, családanya felett. Erőteljes vigasztaló beszéd, melyben a hit ereje, mely az egészet áthatja, igazán gyógyít. Általában vallásos erő, mély érzés és költői lelkület jellemzik e beszédeket, melyekben nem elcsépelt gondolatok, de űj és megkapó hasonlatok, s érzelmek vannak kenetteljesen kifejezve. E mellett elég bibliások is e beszédek. A Krisztust hirdetik, a ki meghalt, feltámadott, és közöttünk él, tehát az élő Krisztust, a ki a halálban is nyereség a benne hívőknek. Ezért mindenikben van vigasztaló, bátorító, megnyugtató erő. »Kedvest a kedvesről*. Ezt az elvet igen szépen valósítja meg szerző az ifjak felett tartott beszédeiben. Van ebben egy sírbeszéd fiatal leány felett; egy másik; »Virágot a holtaknak* című, növendék leányka felett; van egy 20 éves ifjú felett tartott beszéd, s egy gyászbeszéd szintén egy ifjú leány felett, melyek mindegyike kedves eszmék, szép hasonlatok s vallásos gondolatok által a halotti beszédek igazi gyöngyét képezik. Nagy érdemük a Csáki beszédeinek az is, hogy nem hosszúak; mert kivált halotti beszédekben a hosszúság nagy hiba, a hallgatóságot nemcsak fárasztja, de kínozza is. A beszéd-gyűjtemény főként a nép ízlését tartja szem előtt s hogy ennek valóban meg is felel, azt fényesen bizonyítja az a tény, hogy az ómoravicai nép, mely ezeket halottainál hallotta, midőn ezek kinyomatásáról értesült, csakhamar 200 példányt vett meg szerzőtől. Örömmel várjuk szerzőtől az előszóban ígért 2-ik kötetet. Ára 1 frt, portomentes küldéssel 1 frt 10 kr., kapható a szerzőnél, Omoravicán, Bácsmegyében. Baranyai. belföld. Felhívás a Protestáns Árvaházi Képes Naptár terjesztése érdekében. A Prot. Árvah. Képes Naptár az 1895-ik évvel a huszonegyedik évfolyamba lép. Az Országos Protestáns Árva-Egylet a midőn 1875-ben egy árvaházi naptár kiadását határozta el, tette ezt azzal a kettős céllal, hogy egyfelől a hazai protestáns közönségnek evangéliumi, keresztyén tartalmú olvasmányokkal szolgáljon, a Krisztus egyházát a lelkekben olvasmányok által építse, a szeretetet növelje, a könyörületesség érzését ébresztgesse s maga az árvaház iránt az érdeklődést mind nagyobb körben terjeszsze; másfelől meg, hogy a naptár kisebb-nagycbb jövedelmével az árva-egylet bevételeit növelje. A lefolyt busz év, azt hiszszük, meggyőzte a Naptár eddigi barátait, hogy a Naptár a szellemi célra mindig becsületesen és odaadással törekedett; nemcsak, hanem különösen az utóbbi években külterjedelmében, tartalmában is megnövekedett. Protestáns egyházias jellegét mindig megtartotta, sőt ebben is igyekezett erősödni, a midőn az évek folyamán lassanként valóságos kis egyházi Almanach-há nőtte ki magát. Azt is mindig igyekezett szem előtt tartani, hogy első sorban a nagy közönséghez, a néphez kell szólania, de azért soha le nem szállott az irodalmi színvonalról, póriassá, alacsonynyá soha nem vált, inkább emelni igyekezett olvasó közönségét, mintsem a keresett népiességgel nemesebb céljairól mondott volna le. Hagyományaihoz akar hű maradni a naptár a jövő évben is s a más alkalommal közlendő tartalomjegyzék mindenkit meggyőzhet arról, hogy a hívek lelki építésére törekszik most is és felöleli politikai, egyházi és társadalmi életünk legnevezetesebb eseményeit, mig elbeszéléseivel és költeményeivel meg a nemesebb szórakozásnak kiván anyagot nyújtani, * * Pártolás hiánya miatt nem is panaszkodhatik a Naptár; de ez a pártolás még sincs arányban a két nagy protestáns testvér-egyház hívei számával. Előttünk vannak a lefolyt 20 év adatai, a melyek szerint 1875 óta a Naptár mindössze csak 350,000 példányban kelt el. Négy millió protestáns mellett ez rendkívül csekély szám. Oka e jelenségnek nem lehet más, mint az, hogy mindez ideig csak igen kicsiny körben fejtettek ki az illetékes egyházi férfiak nagyobb munkát a Naptár terjesztése körül. Hálával ismerjük el azok buzgólkodását, a kik 20 év óta jóformán állandó barátjai a Naptárnak s évenként megteszik kisebb-nagyobb példányszámra a megrendeléseket. De ezek száma nem nagy s kívánatos volna, ha a kicsiny sereg évről-évre növekednék. A nép egyetlen olvasmánya jóformán a Naptár. Már most nem lehet közömbös főleg a lelkipásztorok előtt, hogy híveik minő naptárakból elégítik ki olvasási vágyukat. Sőt azt hiszszük, az ő munkájuk is sikeresebb leend, ha híveik házanként is egészséges, vallásos táplálékkal láttatnak el.