Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-21 / 25. szám

A Naptárnak szemére szokták vetni, hogy a 30 krban megállapított ára, drága. Bátrak vagyunk ezzel szemben arra hivatkozni, hogy nincs egyetlenegy naptár sem a Naptár-piacon, a mely akkora tartalmat adjon, mint az Árvaházi Naptár; mert ha Naptárunk tartalmát olyan módon nyomatnánk, mint egyéb naptárak nyomatlatnak, a terjedelem mindenesetre két akkora lenne, mint a többieké. Ismerjük a többi ilyennemű termékeket, alig van egy-kettő közülök, mely külső terjedelemben is fölülhaladná az Árvaházi Naptárt. Az anyagi eredményt illetőleg a Naptár 1875 óta összesen 11,531 frt 8 krt jövedelmezett az Árva-Egyletnek, tehát a jótékony célnak ekkora összeggel szolgált. Ismét nem méltatlankodunk a csekélység felett, csak amaz óhajunknak adunk kifejezést, hogy bár az az összeg is növekednék évenként, a mely az Árva-Egyletet támogatja nemes, humanistikus céljaiban! Tisztelettel kérjük azért azokat, kikhez e felhívásunk eljut, hogy a Naptárt méltóztassanak jóindulatú pártfogásukba venni, terjesztése érdekében a mit lehet megtenni. Méltóztassanak a protestáns hivek figyelmét jóeleve reá felhívni; a hívek közül a terjesztésre netalán vállalkozók neveit a kiadó céggel (Hornyánszky Viktor, Budapest, V. Akadémia épület) közölni vagy a szives megrendeléseket megtenni. A Naptár a f. évi augusztus 20-ra már megjelenik, tehát oly időben, a mikor a híveket még egyéb naptárakkal nem szokták ellátni; de ha ellátnák is, vájjon épen napjainkban nem felette szükséges-e olyan olvasmánynyal ellátni közönségünket, a mely protestáns öntudatát nevelje, egyháziasságát ébreszsze és a keresztyén szeretetben őt építse?! A Naptár terjesztői bérmentes küldéssel minden 10 példány után egy ingyen példányt kapnak, utólagos elszámolás mellett, aminek a határideje 1895. márc. 15-ike; ekkor az eladott példányok ára, vagy a megmaradóit példányok visszaküldése kéretik. Kiváló tisztelettel az Orsz. prot. árvaegylet választmánya nevében Budapest, 1894. junius hóban. I)r. Kovácsy Sándor, elnök. regisegek. Alvinezi Péter, a kassai magyar pap. (Folytatás.) V. Alvinczi a közerkölcsiség öre. A fejedelem s Gusztáv Adolf terveit Szombathelyi elárulja Eszterházynak. Ez el akarja vesztetni a fejedelmet. Az árulót kivégezik. A fejedelem gyanúja Bornemissza ellen. A nagy-váradi zsinat. Alvinczi küldetése Rákóczy Györgyhöz. A fejedelem halála 1629. Alvinczi szigorú Őre volt a vallásosságnak és erkölcsiségnek is. Meglátszik ez azon céh-rendszabályokon, a melyek az ő kassai lelkipásztorsága alatt készültek. így például a kassai szabó-céhnek — a kassai biró Warannay János által — 1621. ápril 6-kán kiadott kiváltságlevelének első cikke így szól: »Hagyjuk, hogy minden mester az Úristennek tisztességére igyekezzék; háza népit, legénvit, inassát isteni félelemre oktassa, vasárnapokon és egyéb innepnapokon prédikációra és isteni szolgálatra bocsássa«. A »Kassán lakozó szijgyártó-céh is — 1629. nov. 11-kén kelt kiváltságlevelében — hagyja és parancsolja erősen, hogy a szíjgyártó mesterségben levő céh-mesterek és az több mesterek is az ő jámbor házastársukkal, gyermekivel és tanuló inasival és társ-legényivel s minden házoknépével, az Istennek igéjét szorgalmatosan tanulják és hallgassák és annak prédikációit is tisztességben tartsák, mely Istennek parancsolatja minekünk az üdvösséghez utat mutat, annak felette az anyaszentegyháznak ceremóniáit meg ne gyalázzák. Továbbá szorgalmatosok legyenek azon, hogy az ő gyermekük, tanulójok, és minden házoknépe az catechismusnak tanulását el ne mulassa.« 1 Midőn pedig egy Tassi Csizmadia Gáspárné nevű asszony, kicsapongó életével megsértette Kassán a közerkölcsiséget, Álvinczi felhívta erre a fejedelem figyelmét, a ki is 1629. ápril 4. Nagy-Szebenben kelt parancsával meghagyta a városi hatóságnak, hogy ellene »valamint Istennek igazsága és a törvénynek útja« követel, azt kövessék. Ugyanaz nap értesíti a kassai magistratushoz küldött parancsáról Alvinczit is.2 Alig pár hét múlva e levél után ismét politikai tárgyú levelet vett Alvinczi a fejedelemtől. A fejedelem ugyanis sogorával — Gusztáv Adolf svéd királylyal — Strassburg Pál követ útján olynemű szövetséget kötött — hozzájárulván ehez a francziák is — mely szerint Bethlen Gábor a lengyel trónra emeltetve s a kozákokat is megnyerve, egy keleti szövetséggel Németország élére protestáns császárt állítsanak és Magyarországot a német nemzet terhes igája alól felszabadítsák.3 Ennek a tervnek a sikerén dolgozott a fejedelem követe Tholdalagi a portán, a szövetséges udvarok diplomatáival s ezt a tervet árulta el, a már említett Szombathelyi Márton nevű erdélyi szökevény Eszterházy nádornak. Minthogy pedig Szombathelyi miután kegyelmet nyert is, folytatta árulkodásait Erdélyben, elfogatott s kivégeztetett. Ki végeztetése előtt nevezetes vallomásokat tett. E vallomások szerint maga Bornemiszsza János, a fejedelem kassai generálisa is részese lett volna a fejedelem ellen szőtt árulásnak. Ezt «noha oly erőtlen volt a fejedelem a hosszú betegség és a számtalan orvosság miatt, hogy csak egyik házból is a másikba nehezen mehetett, maga írja meg« Alvinczinak 1629. ápr. 22-én. De megírja »Bornemisszának is két okért: 1. hogy ha hamis a hír, becsületére tudjon gondot viselni, mert közel levén a palatínus (Eszterházy) lehetne módja benne, hogy magán ne hagyja és hallgatásával ne láttatnék elismerni; 2. ha pedig volt, vagy volna valami benne, vegye észben, hogy a fejedelem is vigyázni akar. A vigyázásban pedig olyan módot akar, hogy ha Alvinczinak és a (kassai) bíráknak tetszik, hogy kék gyalogjai közül 300 -at, a végházakból pedig 200-at küld éjjel nappal Kassára. A kassai 200 lovas a hostátba szálljon és azonkívül is 600 lovast Kassa közelébe szállít; mert a mint a császár beszélgetett Kassa felől, nem egészségére lenne az városnak, ha német szállana belé.« Alvinczit egyszersmind utasítja, hogy a bírákat a fejedelem nevével komolyan megintse, hogy ha valaha, most vigyáz-1 Adalékok az ipar s kereskedelem történetéhez Kassán. Irta dr. Tóth Lőrincz. A jászóvári prémontrei kanonok-rend kassai főgimnáziumának 1885/6-ik évi jelentésében 11. és 26-ik lapon. 2 Eredetije a gy.-fehérvári kápt. Közli Szilágyi S. »Bethlen G. s a kassai pap« 23. lapján, 3 Szilágyi Sándor »Bethlen Gábor életrajza® 26. lap.