Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-22 / 8. szám

Pál, Gyertyánffy, Léderer, Zirzen, Békey, Örley és Péterfvféle alapítványok kamataiból kioszt 395 frtot; az egyesület tőkésített vagyonához csatol 540 irtot: a »Tanítók Haza* vagyonának 1894. évi kamatjából kioszt 450 frtot. Az »Eötvös-alapot gyűjtő és kezelő országos bizottság* az 1893. évben befolyt tiszta jövedelemből nehánv száz és több ötven forintos ösztöndíjat és segélyösszeget alkotott s arra pályázatot hirdet. A folyamodványok Lalúts Vendel egyesületi titkárhoz (Budapest. VI. ker. Érsek-utca 4. szám) legkésőbb f. é. julius hó 10-ig küldendők be. Ugyancsak a fentnevezett bizottságkoz intézendők az Eötvös-alappal szoros kapcsolatban álló Hokit Szilárd, Röltk Pál. Zirzen Janka, Örley János, Lederer Ábrahám. Gyertyánffy István és Péterfy Sándor-féle alapítványok 50—50 frtnvi jótéteményeinek elnyerése céljából benyújtandó folyamodványok is. Ösztöndíjban és segélyben csak azon egyének részesülhetnek. a kik az »Etvös-alap« rendes tagjaiul felvétették magukat, kik az egv forintnyi tagsági évdíjat már legalább is öt izben beszolgáltatták, vagy a kik a 20 frt örökös tagsági tőkét teljesen befizették: avagy a kik az elhunyt rendes tagoknak özvegyei vagy árvái, esetleg kenyérkeresetre képtelen nyomorék utódai. Senki sem részesülhet az »Eötvös-alap* jótéteményében, a ki ahhoz az alapszabályokban előírt mértékben nem járult. Ez idő szerint, a kik már három izben részesültek az alap jótéteményében. nem számíthatnak sem ösztöndíjra, sem segélyösszegre. A Gyertyánffy István-féle alapítvány 50 forintos segélyösszegért a folyamodványok — ajánlás végett — az »Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület* választmányához intézendők. Midőn űjból is ajánljuk a nemzetnevelő néptanítóknak e jótékony intézetét a magyar társadalom, a nagy közönség kegyes pártfogásába, hálás szívvel mondunk köszönetet az eddigi támogatásért. Egyesületünk soha sem szűnik meg azon ifjakat, kik a jótéteményben részesülnek, arra buzdítani, hogy tanulmányaik befejezése után majdan az élet küzdelmei között a jószívű emberbarátoktól élvezett jókat hálálják meg azon feladatoknak a hűséges teljesítése által, a melyek reájok nemzeti életünk mezején várakoznak. Lakits Venclel. T Á R C Z A. A vallások osztályozásának kérdése. (Folytatás.) Egy másik osztályozás igaz vallást és hamis vallásokat különböztet meg: igaz a keresztyén vallás, a többi mind hamis. A ki az emberiség művelődési történetével és vallásával csak futólagosan is foglalkozik, ezt az osztályozást azonnal elveti, mint olyat, mely csupán egyéni becslésen alapul és katholikus felfogáson nyugszik. Zimmermann »Der Mensch stb.« című müvében sok helyen ad kifejezést lelkesült szavakban bámulatának, midőn a vallást és műveltséget a régmúltban oly magas fokon szemlélhetni. Az egvptomiakról p. o. egy helyen ezt mondja: ». . . ez a nép bámulatosan magas művelődési fokot ért el; a művészetet, és tudományt a legnagyobb mérvben fejlesztette, de féltékenyen őrködött azoknak erkölcs — és törvényben történő továbbplántálása felett, mi csak gondolkodási módjában lelheti magyarázatát és azon hitben. hogy oly nagyságok soha el nem enyészhetnek. És e hit teljesen téves volt. mert Egvptom elenyészett minden művészetével, minden tudományával és összes csodás kultúrájával együtt . . . Herodot mondja, hogy az egyptomiaknak sajátszerű dalaik és költeményeik voltak, melyek naponkénti foglalkozásaikra vonatkoztak s melyeket jellemző dallamon énekeltek.* A mely népről ilyet lehet írni. ott a vallás is bizonyára magas fejlettségi fokon állott, a mint ezt az újabb kutatások is bizonyítják. És hol marad Buddha vallása, kinek Jézussal oly sok rokonvonása van? Hol marad iszráel vallása, hogyan lehet arra a hamis bélyeget sütni, midőn ezt tanítja: »Sema jiszráél. Jáhve Elóhénu, Jahve echád« (Deut. p 6. v. 4.). Minden vallás igaz addig, míg az egyén vallásos igényeit kielégíti, ha annak nyilatkozási módját tekintjük, mert egészen igaz vallásról csak eszméiéhen lehet szó. de nem felfogásában is, hiszen ez tökélyesül az istentudat fejlődésével együtt a szív tisztaságának mértéke szerint — mint e földön minden — elannyira, hogy a mi utódainknak talán már más vallásuk lesz, melyet szintén oly igaznak tartanak, mint mi ma a miénket. És az nem megtagadása lesz a régi vallásnak, hanem megértése a kor eszméjének, melyben a kebel megújhodó eget és követel magának, hogy méltóbban imádhassa istenét. És mi következik ebből ? az, hogy a vallások nem úgy állanak egymással szemben, mint igaz és hamis, hanem mint többé-kevésbbé igaz vallások. Van olyan osztályozás is. mely természeti és kijelentett vallásokat különböztet meg. És milyen lenne a természeti vallás? Olyan, melyet az ember önmaga alkot és ezzel szemben a kijelentett pedig olyan, melyet Isten maga közöl az emberrel valami módon. Csakhogy egy a baj. az. hogy bármely vallás kijelentett is. mert a kijelentésnek úgy objectiv, mint subjectiv tényezője megvan benne. Isten nyilvánul objective a természet- és embervilágban, hol a vallásos subjectum megérti, felfogja, tehát a vallás természeti is. lett légyen bár az alapító Jézus maga. Ha pedig a vallás természeti is, akkor a kijelentés szintén természeti, mert embernek, mint egyedül vallásos lénynek számára történik, a mennyiben ő fogja fel és csak az a kijelentés szép. igaz. mely megérthető, mely nem csoda, mely minden supranaturalistikus képzetet kizár. Midőn Reville A. »Les religions des peuples non civilisées« c. müvében sorra veszi a. műveletlen népek vallását, még a buschmánoknál sem jut eszébe a kijelentés lehetségét elvitatni, ellenkezőleg, látja minden vallásos nyilatkozatban, habár nem is a tökéletest, nem mintha a kijelentés maga nem volna tökéletes: csak a felfogó alany esze és szíve nem eléggé tiszta a megértésre. De azért, az ember isten nemzedékéből való, és ha Tertullián elmondhatta: anima naturaliter christiana, mi is elmondhatjuk : anima naturaliter divina ; ha Jézusban Isten tökéletesen jelentette ki magát, ha vallása tökéletes emberi vallás, akkor a keresztyén vallás tökéletes természeti vallás. Látható, hogy a felhozott osztályozás a közvetlen vallásos meggyőződés hibás szüleményén alapul. Van olyan osztályozás is, mely polytheismus és monotheismus vallást különböztet meg. Úgyde a vallásos