Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-25 / 4. szám

öcscsének — Bethlen Istóknak, öreg Bethlen István fiának, kit közönségesen »kis grófnak« neveztek, nevelését. 1621. juni. utóján épen a »kis gróf studiumának continuálása felől< irt Alvinczi a választott királynak, nem javalván más helyet e célból Kassánál; de a kassai porkoláb, kit maga Alvinczi s a kassaiak is ajánlottak, egykor neki s ki alkalmasint Bethlen húsvéti levelét is haza vitte, »annyira elrémítette Kassát és az darab földet (Kasa környékén), hogy a fejedelem-aszszonyt nagy obdestatiokkal (a kassaiak) maguk kényszerítették Kassáról nagy hirtelenséggel kiindulni, kiről sírva panaszkodott levelében férjének;« egyszersmind kérte — ugy látszik — hogy a kis grófot is magával vihesse. A »választott király« nem ellenkezett benne; de — 1621. juli. 2-án Rima-Szombat mellett fekvő táborából parancsolja Alvinczinek, hogy Károlit — a ki a kis gróf egyik nevelője volt, ne bocsássa el, hanem taníttassa vele az ifjakat és alumnusokat* (kiket Bethlen taníttatott Kassán). Egyszersmind jó híreket is közöl. írja, hogy az ellenség megértvén Rima-Szombathoz szállását, Filek alól a Bányavárosok félé futott; a Pálffy hadai Dévénynél szekereit elhagyván, nagy sietséggel átköltözött a fenyves hegyen. Ezek üldözésére másfélezer jó lovassal Egri Istvánt küldötte; Filekben másfélszáz gyalog és ötven lovas maradt, a hitetlen Herencsényi mellett. Egri István hadai a hitetlen Bosnyák Tamást elfogták s ezt rabul küldi Kassára; kópiás serege pedig a választott királyhoz esküdt és táborában van; maga jó állapotban van s hada naponként szaporodik. Sajnálja, hogy a kassaiak nem hogy megbüntették volna a hamis hir-költő porkolábot, hanem még nagyobb hitelt adtak neki s feleségének el kelle hagynia Kassát. »Bezzeg ha a kassaiak oly félelmesek, bár idején vegyenek a kőfaltól búcsút; holott mi vagyunk itt az ellenség orra előtt, mégis ők félnek ott a hátunk mögött !> 1

. . . Örvendetesebb levelet kaptak Alvincziék 1621. juli. 11 -kéről. Balassa-gyarmathi táborából azt irja meg a fejedelem, 1621. juli. 10. egy szombati napon, hogy >az Úristen szép győzedelmet adott« a felkelőknek Horváth István nevű kapitánya a fejedelemnek »eltapodtatta a szép franczus, spanyol, német kornétákat. s a tábor széléig vágta. Melyet Bouquoi látván . . . 300 főszemélyekkel felült és kijött segítségökre ... De biz azok megfutamodtanak. Bouquoit elevenen adta volt az Úristen kézben ... de az mely két katona fogta volt, félvén attól, hogy elszabadul. levágták s vele együtt sok főkapitányokat, hadnagyokat; három főkapitányt elevenen fogtak el ... A harc 10 órakor kezdetvén. 11 óra után végződött el és a mieink szép győzedelemmel, két katona elvesztésével és nyolc megsebesedésével jöttenek be (Érsek-) Újvárba ... A magyar generálist Pálfftt is az elmúlt estén fogták el, hadát megverték . . Köztük nagy az éhség stb.« a Bouquoiban a bécsi kormány és a magyar kathol. klérus erős oszlopát vesztette el. Szemökben ez volt a bosszuló angyal, ki a Kassán felboncolt jezsuitákért véres bosszút fog állani. Egy 1621-ben kelt »Pasquilus« 1

ezt így jövendöli meg: > Rákóczy ott alatt Kassa városával. Bátor meggyóngyék egyött Alvinczival, [gen kereskedik mártírok tagjával, Kiket megevének Kassán Rákóczy val. »Az égen felfelé házat csináljanak, Lucifer ördegnek kik régen hódolnak, Eb eszik vériben talán Rákóczynak, Ha keziben akad vala Bouquoinak ; Megfizet bópénzzel, mint olyan gyilkosnak !« (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. 1 Történelmi tár 1886. foly. 35—36. lap. 2 Tört, tár 1886. foly. 40—42. lap. IRODALOM. ** Vallás-erkölcsi viszonyok a római császárság fénykorában. Friedlánder nyomán magyarra átdolgozta dr. Bozóky Alajos kir. tanácsos, a nagyváradi kir. jogakadémia igazgatója s ugyanott a római jog nv. r. tanára, Nagyvárad, 1894., szerző sajátja, 298 lap. ára 2 frt, megrendelhető a szerzőnél. — Becses tudományos munka, mely tanulságosan ismerteti azt a tarka-barka vallás-erkölcsi életet, mely az ókori Rómában a császárság fénykorában uralkodott. Három részre oszlik: I. Vallási viszonyok: 1. a pogány vallás; 2 a zsidóság és a keresztyénség; 3. a keresztyénség. II. A bölcsészet mint az erkölcsösség tanítója. III. A halhatatlansági hit, és pedig a művelteké, a műveletleneké, a szellemekben való hit, és végül az antik és a keresztyén halhatatlansági hit közötti különbség. — A munkának különös sulvt és értéket kölcsönöz az a körülmény, hogy mindenütt a közvetlen forrásokból merít, s ezért egészen tárgyilagos, megbízható képet nvujt a római világ valláserkölcsi életéről. Tartalmas fejtegetéseivel, széleskörű tudásával nem annyira az érdekes, mint inkább az értékes művek közé tartozik, melyet haszonnal olvashat a történész, a theologus és a moralista. Egyetlen kifogás az irály ellen emelhető, mely helyenként kissé nehézkes és nem eléggé magyaros. A tartalmas munkára felhívjuk olvasóink figyelmét. * Protestáns Szemle. Irodalmi társaságunk e derék folyóiratának f. évi I. füzete a napokban hagyta el a sajtót Kenessey Bcla szerkesztésében. Ezzel a füzettel lett havi szemlévé az eddig évnegyedes folyóirat. A füzet értekezései mind aktuális érdekű tárgyakkal foglalkoznak. Dr. Sincerus a római kath. egyházi .javakról kezd meg egy igen érdekes tanulmányt. Pokoly József, a Gesztre választott fiatal lelkésztársunk a magyar prot. házassági jog rövid története 1786-ig című értekezésbe fog. Várnai Sándor a polgári házasságról szóló törvénytervezethez füz könnyed modorban de alapos tárgyismerettel érdekes észrevételeket. Közölve van továbbá a füzetben dr. Pulszky Ágostnak a mult évben tartott felolvasása a jelenkori társadalmi mozgalmakról. A könyvismertető rovatban dr. Szlávik Mátyás mutatja be Schmidt B. S. német tudósnak »Der Austritt. aus der Kirche« című aktuális tárgyú munkáját. A füzetet szokás szerint hazai és külföldi irodalmi szemle s az Irodalmi Társaságnak pályatélele rekeszti be. A havonként (julius és augusztus kivételével) megjelenő szemlét az írod. Társulat tagjai tagsági illetményként, nem tagok 4 frt előfizetési díjért kapják. A tagsági és előfizetési díjak a Társaság titkárához (Budapest, IX. Csepel-rakpart 7. sz.) intézendők. ** Az egyházi közigazgatás kézikönyve. Nélkülözhetetlen utmutató lelkészek, birák, ügyvédek, tanítók s egyházi ügyekben működő tisztviselők számára, irta Eötvös Károly Lajos. II. kötet, 486 lap. Budapest, 1893. Hornvánszky V. kiadása. — A nagy munka e II. és befejező kötete a hazai felekezeti i^kolajogot ismerteti törté-