Protestáns egyházi és iskolai lapok – 37. évfolyam – 1894.

1894-01-25 / 4. szám

nelinileg és tételes jogi érvénye szerint. Az első könyv általános történeti áttekintést nyújt az iskolajog kifejlődé­séről, és pedig a középkortól egészen napjainkig. A második könyvben a felekezeti népiskolák iskolajoga van ismertetve a különböző egyházak rendszabályai szerint. A harmadik­könyv a felekezeti középiskolák szervezetére, rendtartására, a tanárok nyugdíjügyére, az állami felügyelet gyakorlására, a tanárképzésre stb vonatkozó szabályokkal foglalkozik — szintén mindenik iskolafentartó felekezetre kiterjesz­kedve. Végre a negyedik könyv a felekezeti főiskolák jogait, szervezetét, rendtartási stb. szabályait foglalja magá­ban. A hézagpótló munkával egyidejűleg megjelent az »Egyházi közigazgatás térképe« is, egy szép kivitelű, szí­nezett s a maga nemében első egyházi térkép, melyet a munka megrendelői ingyen kapnak, különben pedig az ára 2 frt, vászonra húzva vagy léccel ellátva 4 írt. Addig is, mig e nagyobb munkát és a hozzácsatolt térképet részletesebben ismertetnők, felhívjuk rá az olvasó közönség figyelmét. Megrendelhető Hornyánszky V. könyvkereske­désében Budapesten. ** »Az 1848 —49-iki magyar szabadságharc tör ténete* című munkából most jelent meg a negyedik füzet. Gracza György e füzetben az utolsó pozsonyi országgyű­lés működését írja le, élénk színekkel ecsetelvén azt a szívós küzdelmet, a melyet az utolsó rendi országgyűlés liberális ellenzéke, élén Battyány Lajos gróffal és Kossuth Lajossal, az alkotmányos reformok érdekében kifejtett. E küzdelmek keretében a szerző V. Ferdinánd, Kossuth Lajos és István főherceg-nádor tömör életrajzát adja elő. — A szöveget ezúttal is szép képek illusztrálják, melyek mind egykorú rajzok után készültek. Az első István fő­herceg országos körutjábót mutat be egy jelenetet, a második gróf Széchenyi István egy régi arcképének reprodukciója; ezt egy a bécsi forradalom idején megjelent alegorikus kép köve.ti, melyen mint »a legnagyobb ember« Kossuth, mint »a legkisebb ember« V. Ferdinánd császár van feltüntetve. Következnek Kossuth Lajos monoki szülő­háza, a tállyai templom, melyben Kossuthot megkeresz­telték, Kossuth neje, gyermekei, Batthyány és Kossuth, István főherceg és végül egy 1849-iki Andrássy Manótól rajzolt humorisztikus rajz, a mely még eddig sehol repro­dukálva nem volt. — A munka megrendelhető a szabadság­harc története kiadóhivatalában Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könykiadóhivatalában. (Budapest, Andrássy-ut 21. szám.) A kiadóhivatal azon újítást léptette életbe, hogy egy havi (2 füzetre 60 kr-val) előfizetéseket is elfo­gad. Előfizetési ára egy negyed évre 6 füzet, 1 frt 80 kr., egy-egy füzet ára 30 kr. Gyűjtőknek 7 példány után egy tiszteletpéldány, vagy ennek bolti ára jár. ** A Magyar Tájszótárból, melyet a m. t. Aka­démia megbízásából Szinnyei József egyetemi professzor szerkeszt és Hornyánszky V. könyvkereskedése ad ki. megjelent a III. füzet, mely a Cserés—Egér közti anyagot közli abban a modorban, melyet az I. füzet megjelenése alkalmával ismertettünk. A munka évnegyedes, 8—9 íves füzetekben, nagy kvart alakban jeleniK meg. Előfizetési ára évenként 4 frt, mely összeg Hornyánszky V. könyv­kereskedőhöz (Budapest, Akadémia bérháza) küldendő. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Folyó januárius hó 7-ik napján a beregsomi ev. ref. lelkészi állásra közmegegyezéssel Sütő Miklós kajdanói, Zámbory Zoltán m.-kaszonyi rendes-, Mi zsák Péter munkácsi helyettes, Konez .lános macsolai, és Seres Ábrahám beregszászi segédlelkészek jelöltettek ki; a választás február 4-én lesz. * Rövid hirek. A református zsinat díszküldöttsége Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok veze­tése alatt január 25-én fog a királynál tisztelegni, hogy az egyháztörvények szentesítéseért a zsinat nevében kö­szönetét fejezze ki. — A miskolesi ref. főgimnázium tanári kara gróf Csáky Albin közoktatási minisztert a nem állami tanárok nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslat beter­jesztése alkalmából táviratilag üdvözölte. — A közokta­tásügyi miniszter a h.-nánási ref. gimnázium 5 —6-ik és a kisújszállási ref. gimnázium 7-ik osztályainak a nyil­vánossági jogot a folyó évre megadta. — Az első slöjd­iskolát a fővárosban a protestáns országos árvaházban a mult héten rendezték be, Guttenberg Fái szaktanár vezetése alatt 30 fiú növendék nyer oktatást egyelőre a famunkálatokból. * A budapesti kath nagygyűlés hatása a fővá­ros és a vidék művelt társadalmára koránt sem tette azt a nagy hatást, a mit tőle a rendezők és résztvevők vár­tak. A gyűlés közönsége néhány feudális mágnáson és ellenzéki képviselőn kívül csupa pap, papi szolgálatban álló világi, meg hecckáplán s az általok fellif'erált paraszt­ból állott. A gyűlés szelleme, az elmondott beszédek s a vita nélkül elfogadott határozatok tartalma olyan közép­korba való egyházpolitikát proklamált, melyet ha a ter­vezők komolyan megcsinálnának, nekünk, kiknek az a szerencse jutott, hogy nem tartozunk az elnyomott és üldözött (!) római egyházhoz, egy pillanatig sem lehetne élnünk ebben az országban. A »Lutherani comburantur«­féle végzéseknek minden logikai előzménye benne van azokban a határozatokban. Még a hercegprímásnak »tapin­tatos és tárgyilagos* beszédében is misztifikáció van, amint arra Lapunk egyik mai cikke rámutat. Misztifikáció volt a táviratok feladása körül is, amint azt a M. H. és több napilap kimutatta. De hát hogy is lehetne másként az olyan egyházban, melynek klerikális túlzóitól szárma­zott a hírhedt elv : finis sanctificat média! * Törvényjavaslat a nem-állami tanárok nyug­díjazásáról A közoktatásügyi miniszter ismét egy fontos törvényjavaslattal szándékozik előbb vinni a tanügyet. Január 17-én terjesztette be a nem állami intézetekben működő közép- és főiskolai tanárok nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatot. Örömet hoz e javaslat a mi prot. fő­és középiskoláink, tehát jogakadémiáink, gimnáziumaink, preparandiáink és felsőbb leányiskoláink tanárainak is. Csak a theol. akadémiák tanárait nem vette be a nyug­díjintézetbe a törvénytervezet, amit részünkről sajnálunk és hibáztatunk. Ha a gimnáziumi, preparandiai, meg jog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom