Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-15 / 46. szám

nem keresi, azt fölöslegesnek tartja. De épen ezért kettős kötelesség hárul a jelenlevőkre, hogy a rájuk váró munkát elvégezhessék. Azt hiszi, hogy most, mikor a zsinati törvények a királyi fölség által szentesítve vannak, azok, a kik mindig külön álláspontot akartak elfoglalni az egyházban, ha fogják látni különállásuk sikertelenségét, a közel jövőben vissza fognak térni az egyházi tevékenység terére. Első fontosabb tárgy a dunáninneni túlzók ügye volt, melyre vonatkozólag felolvastatott Baltik Frigyes püspök jelentése a turócszentmártoni egyházkerületi közgyűlésről. A közgyűlés pánszláv többsége nem akarta megválasztani a konventbe kiküldendő tagokat, mert a zsinati törvények 23. szakasza értelmében az egyházkerület küldhet a konventbe képviselőket, de az a szakasz nem imperativ természetű, tehát nem muszáj küldeni. Baltik püspök az egyházkerület egyházi elnöke a törvény ilyen interpretációja ellen tiltakozott, de miután a többség megmaradt álláspontja mellett, ő vérző szívvel kénytelen volt az egyházkerületi közgyűlést berekeszteni. Fabiny Teofil mély sajnálatát fejezi ki a történtek fölött, de azt hiszi, hogy Baltik püspök jelentése olyan világosan adja elő a történteket, hogy a zsinat csak helyeslését fejezheti ki eljárása fölött. Indítványozza, hogv helyesléssel fogadják el a püspöki jelentést s a további eljárást a zsinati törvények értelmében a konventi elnökségre bízzák. A konvent ily értelemben határozott. Élénk vitát keltett a Turóc-Szent-Mártonban felállítandó tótnyelvü gimnázium ügye, melyről a tanügyi bizottság részletesen megokolt jelentését Győry Elek főjegyző mutatta be. A bizottság mindenek előtt konstatálja, hogy a gimnázium pénzügyi alapjait igazoló iratok nélkülözik az okmány jelleget s két irat kivételével másolt gyűjtőívek s aláírás nélküli iratok. Ennek dacára kiterjeszkedtek a gimnázium létalapjainak vizsgálatára. A kimutatott 69,000 frtnyi aláírt alapítványból csak 9000 frt van befizetve. A tanterv és a csatolt okmányokból a bizottság RZt cl benyomást nyerte, hogy az algimnázium létesítésének nincs meg a pénzügyi alapja, de egyébként sincs szükség tót tannyelvű intézetre, mert az egyházkerületi iskolákban a tisztán tót anyanyelvű tanulók csak kis százalékot képeznek. Az intézet szervezete is úgy van tervezve, hogy az egyházkerület és az egyetem felügyeleti jogát is ki akarják zárni. A tanügyi bizottság tehát azt javasolja, hogy az egyetemes konvent ne hagyja jóvá a dunánínneni kerületnek azt a határozatát, mely szerint Turóc-Szent-Mártonban tót tannyelvű algimnáziumot akar létesíteni. Az egyetemes gyűlés élénk helyesléssel fogadta a tanügyi bizottság javaslatát, sőt egyes felszólalók, mint Láng Lajos, Kubinyi Géza, Beniezky Atilla még élesebb határozatot sürgettek. A konvent azonban Fabiny, Szontágh, Haviár és Marhauser felszólalására megelégedett annak határozattá emelésével, hogy a turócszentmártoni tót gimnázium létesítését nem engedélyezi. A részletes indokolást nem vétette jegyzőkönyvre. A második napi ülésnek két egyetemesebb érdekű tárgya volt. Első a pozsonyi theol. akadémia anyagi rendezése. Az erről szóló jelentést Trsztyénszky Ferenc főesperes terjesztette elő. A jelentés elmondja, hogy a pozsonyi theol. tanárok helyzete a mostani csekély fizetéssel tarthatatlan. — A konvent a jelentést tudomásul vette s elhatározta, hogy a theologiai akadémia tanárainak fizetésemelési üyyét és általában a theologiai akadémia fejlesztésének kérdését, az államsegély tárgyában kiküldött 19- es bizottsághoz teszi át azzal, hogy tárgyalásaiban az ismeretes acsai alapra helyezkedve, legelső sorban erre az égető szükségletre legyen tekintettel. (Nekünk úgy tetszik, hogy az ág. evang. lelkésznevelés ügyét csak akkor lehet igazán reformálni, a felhozott igényeknek megfelelővé tenni, a mikor az eperjesi és soproni néptelen (ott 16. itt 14 a növendékek száma) intézetek megszűnnek, s felhasználható alapjaik segélyével Pozsonyban egy erőteljes theol. akadémia szerveztetik! Szerk.) Másik érdekes tárgy volt a horvát-szlavonországi egyházak kiválásának ügye. A bács-szerémi főesperes bejelentette a bányai kerület közgyűlésének, hogy a kilenc horvát-szlavon egyházközség, Zágrábban tartott ülésén, kimondta a bács-szerémi egyházmegyéből való kiválását s elhatározta, hogy külön horvát-szlavon egyházzá alakul, függetlenítik magukat a magyar egyházi fönhatóság alól s a horvát-szlavon országos kormány fölügyelete alá helyezik magukat. A bács-szerémi főesperes, leiratában helytelenítette a kilenc egyház eljárását, mert kivonták magukat az egyházi fönhatóság határozatai alól, mely alá törvényesen tartoznak. (Horvát-Szlavonországban 12 szervezett egyház van, a lelkek száma 25 ezer, kik közül 10 ezer egyházi szervezeten kívül áll. Szerk) A horvátszlavon egyházak elnöksége azonban visszautasította a bács-szerémi egyház beavatkozását s tiltakozik az ellen, hogy ezentúl az egyházakhoz forduljon az esperesség, mert ők megalakultak »Landes-Kirchen-Ausschuss«-szá és ők képezik a horvát-szlavon egyházak fönhatóságát. A bányai egyházkerület tárgyalván az ügyet, kimondta, hogy mivel ez az ügy közjogi jelentőségű és nagyobb megfontolást igényel, azt az egyetemes gyűlés előterjeszti határozathozatal céljából. A konventen sokan szóltak a kérdéshez. Rohonyi Gyula esperes, felügyelő behatólag ismertetvén a kérdés múltját és jelenét, békés uton való elintézést javasol. Belohorszky Gábor részletes indokolással azt indítványozza, hogy az ev. konvent elnöksége a ref. konvent elnökségével együttesen interveniáljon a horvát kormánynál. Sztehló Kornél békés úton kívánná visszatéríteni az elszakadni akarókat. Stenezel v.inkovce-neudorfi lelkész a békés kiegyenlítést még lehetőnek tartja. G-yöry Elek erélyes és határozott fellépést sürget, mert ez a vakmerő kísérlet nem érdemel kíméletet. Hosszabb, nagyhatású beszédben a törvények alapján mutatja ki, hogy milyen jogtalan és alaptalan a horvát túlzók eljárása. Indítványozza, hogy 1. kerestessék meg az országos kormány a miniszterelnök útján, hogy lépjen közbe a fölmerült esetben az ág. hitv. ev. egyház törvényes jogainak védelmére; 2. a bányakerületet kérjék föl, hogy a [fönforgó ügynek előzményeit alapos vizsgálat alá vegye és arról jelentést tegyen; 3. a bács-szerémi esperesség hatalmaztassék föl, hogy minden olyan politikai községben lakó ág. ev. híveket, a kik eddig égy egyházközség kötelékébe nem tartoztak, valamely egyházközségbe bevonjon. A konvent, miután Sztehló és Belohorszky is csatlakoztak a Győry Elek fejtegetéséhez, Badó és br. Prónay rövid felszólalásai után egyhangúlag elfogadta a Győry Elek indítványát. A harmadik napi ülésen elintézett ügyek között nevezetesebbek voltak: Az ág. ev. egyetemes gyámintézet jelentése, melyet Sztehló Kornél mutatott be. A gyámintézet Orosházán tartotta meg az évi közgyűlését. Ez évi bevétele 34000 frtra rug. Áldásos működéséről bőven szól a jelentés maga. Prónay Dezső báró a gyámintézetet az egyetemes egyház minden tagjának jóakaratába és áldozatkészségébe ajánlja. A Luther-társaság jelentése, melyet Gyúr át z Ferenc főjegyző terjesztett elő. A társaság vagyona 10,000 frtra