Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-15 / 46. szám

emelkedett. A társaság elhatározta, hogy kiadványait, melyek raktáron vannak, jó előmeneteli! tanulóknak fogja kiosztani buzgóságuk jutalmazására. A jelentést tudomá­sul vették. A felebbezési bizottság jelentését előterjeszti Sztehlo Kornél. Rövid vitát csak az orosházi egyház felebbezése okozott, melyben a hódmezővásárhelyi határban lakó ág. evangélikus hívek ügyében a konvent mult évi határoza­tának megváltoztatását kéri. Az egyetemes konvent Fabiny Teofil indítványára kimondja, hogy a kérdéssel érdemileg újból nem foglalkozik, de kimondja, hogy a zsinati tör­vények értelmében a feleknek szabadságukban áll az ügyet peres útra vinni s a konzisztórium előtt igazságukat keresni. Az ó-budai leány-egyház anyaegyházzá való alaku­lásra kért engedélyt, de azt az egyházkerület nem engedte meg. A konvent, mint utolsó fórum,.szintén nem járult hozzá a kérelemhez, mert anyagilag nemlátja biztosítva az ó budai községnek, mint anyaegyháznak sorsát. A konvent néhány kisebb jelentőségű ügy elintézése után Zelenka Pál püspök buzgó imájával véget ért. H. J. A protestáns irodalmi társaságból. November 9-én választmányi, 10-én közgyűlése volt e társaságnak. Az érdeklődés lanyha, a megjelentek száma csekély volt mindkét alkalommal. A választmányi ülésen, a Lónyay-utcai főgimnázium tanári szobájában, jelen voltak Szász Károly elnöklete alatt Csiky Kálmán, Gyurátz Ferenc, Hegedűs Sándor, Masznyik Endre, Papp Károly, Petri Elek, Révész Kálmán, Szlávik Mátyás, Szőts Farkas választmányi tagok és Kenessey Béla titkár. Lehangoló volt az a kép, melyet itt a társa­ság anyagi életéről nyertünk. A társaság pénzügyei zilál­tak, mert a tagsági díjak rendetlenül, vagy épen nem folynak be. A tagok száma inkább fogyóban, mint növe­kedőben. A taggyűjtés eredménytelen. Ezek miatt a társa­ság szellemi élete is lanyhul. Hiában a lángbuzgalmú tit­kár nagy erőfeszítése, hiában a jóravaló Szemle, hiában a kiadványok megszaporítása a népies iratokkal: a társaság szellemi élete csak nem akar lendülni. Az ezredévi ünne­pélyre kitűzött pályázat meddőnek mondható. A társaság­nak egyesületi élete kis körre szorul. Ez a panaszos hang vonult át a választmányi ülésen, ez volt a tenorja a közgyűlésnek is. November 10-én volt a közgyűlés. Ezt is gyéren látogatták a tagok. Lehettek vagy 40 —45-en. Az ág. evang. konvent későn volt kihirdetve, a társaság gyűlését a mult évi határozatból kifolyólag a konventtel egyidejűleg kellett megtartani, e miatt a meghívókat későn lehetett szétkül­deni. S bizony a kálvinista rész mind a fővárosból, mind a vidékről nagyon gyengén volt képviselve. Az evangéli­kusok aránylag elég szép számmal jelentek meg. Ott láttuk közülök báró Prónay Dezső, Fabiny Teofil, Zelenka Pál, Baltik Frigyes, Zsilinszky M., Győry Elek, Bachát D., Horváth S., Belohorszky G., Handel V., Veres József, Chotvács Endre, Hörk József, Schneller István, Stettner Gyula, Perlaki Elek, Poszvék Sándor, Melczer Gy., Ujágh K., Masznyik E., Szlávik M., Csengey Gyula, Zelenka Lajos, Sass J., stb. tagokat, míg a fővárosi reformátusokat Szász Károly, Csiky Kálmán, Kovácsy Sándor. Concha K., Petri E., Szőts F., Kenessey Béla, Szabó A., a vidéki ref. tagokat pedig Révész Kálmán és Zoványi Jenő képvisel­ték. A felsoroltakon kívül néhány érdeklődő férfi és nő : ennyiből állott az irodalmi társaság közgyűlése. A közgyűlést Szász Károly nyitotta meg azzal a tartalmas és időszerű megnyitóval, mely egész kiterjedésé ben a Lap elején olvasható. Az indokolt panaszos hang mellett bölcsen és lelkesen vannak felsorolva a társaságra váró legközelebbi feladatok. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta a hatásos megnyitót. A titkári jelentés, Kenessey Béla által előterjesztve, tárgyilagos és hű, de egyszersmind elég lehangoló képét tárja fel a társaság életének. A társaság pénzügyi oldala nem valami fényes. Be­vétele 1893-ban 10,932 frt 73 kr., kiadása 10,433 frt 79 kr., pénztármaradványa 498 frt 94 kr., hátralék-követe­lése 6593 frt, a miből tényleg csak 2844 frt folyt be. A folyó 1894-ik évben szintén ily gyengén folynak be a tagsági díjak. Vagyona 18,200 frt papírokban és 32.800 frt alapítványi kötelezvényeken. A társaság tagjainak száma fogy. Van most 33 párt­fogó, 283 alapító, 452 rendes és 465 pártoló, összesen 1233 tag; kevesebb az előző évinél 43-mal. Belépett nyolc alapító, 14 rendes és 16 pártoló, összesen 38 tag. Pedig a taggyűjtő központi bizottság az idén is tett lépéseket, hogy tagokat gyűjtsön. A társaság szellemi élete a Protestáns Szemle, a Révész K. monográfiája és a »Koszorú« című népiratkák kiadásában nyilatkozott. Legkedveltebb kiadványai a népies iratkák, melyek első füzeteiből immár 3-ik öt-ötezres ki­adást kellett sajtó alá rendezni. A kiadványoknak ez az ága bőkezű Mecenással is bír Hegedűs Sándor orszá­gos képviselő személyében, ki újból fölajánlotta, hogy mind addig viselni fogja az évről-évre folytatandó »Koszorú* költségeit, míg a vállalat önmagát el nem tartja. A köz­gyűlés örömmel fogadta a népiratkákra vonatkozó ked­vező jelentést; a »Koszorú« tovább folytatását elhatározta, Hegedűs Sándornak és mind az előállítás, mind a terjesz­tés körül buzgólkodó nejének köszönetet szavazott. Egy­szersmind egy újabb jelentékeny lépést tett arra nézve, hogy necsak a nép, hanem a művelt közönség lelkéhez is közelebb férkőzzék. Elhatározta ugyanis, hogy mono­grafia-illetményben olyan hitvédő és hiterősítő műveket fog jövőre kiadni, melyek nemcsak a szaktudósok, de a művelt közönség körében is kedvelt olvasmányok legye­nek. Legelőször Drummond világhírű könyvét (Natural law in the spiritual world) fogja kiadni magyar fordítás­tásban. — Ezt az új ösvényre térést, mint a változott idők elutasíthatlan követelményét, mi is csak helyeselni tudjuk. A társaság egyesületi tevékenysége Budapesten a böjti időszakban tartatni szokott felolvasó estélyek. A folyó évben a protestantizmus társadalmi hatásait tüntette fel a felolvasó ciklus, melyben felolvasásaikkal részt vettek:

Next

/
Oldalképek
Tartalom