Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-25 / 4. szám

akadémiai tanárok felvétettek, felvétethetnének a theol. akadémiák tanárai is. Ez az első észrevételünk a különben általunk is örömmel üdvözölt törvényjavaslatra. A második kifogásunk a 3. §. ellen van, mely a tanerők és az iskolafentartók járulékai közt ingadozást enged meg, kimondván, hogy az iskolafentartók által fizetendő 5% járulékból 2% a

tanerőkre hárítható át. Ez nagy méltánytalanság a tanárokra. Minden esetre kihagyandó. A fontos törvényjavaslat szövegét Lapunk mai száma közli, az Indokolását a következő szám. * A budapesti ref. ifjúsági egyesület választmánya f. hó 20-án Szilassy Aladár pénzügyi bíró elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen jelen voltak Szőts Farkas alelnök, Kasits Péter, Kenessey Béla. Petri Elek. Tóth József, legifj- Szász Károly. Szilassy Aladárné, választm. tagok. Szabó Aladár és Tóth Miklós titkárok s a többi ifjúsági választm. tagok. A választmány először is a folyó évi munka-programmot állapította meg, elhatározván, hogy február, március és április hónapokban egy-egy nyilvános estélyt rendez a Deák-téri díszteremben ; minden héten társas összejövetelt tart a theol. akadémia nagytermében és az önkényt válalkozók számára torna-tanfolyamot rendez (Porzsolt tornatanár vezetése alatt) a ref. főgimnázium torna-termében. Azután elhatározta, hogy az ifjúsági egyesületek londoni világ-congressusára való képviselet költségeire gyűjtést rendez. A budapesti főiskolákon (egyetem, műegyetem, theol. akadémia) tanuló szegény sorsú, jó előmenetelei egyik egyesüleH tagjának 25 frtos ösztöndíjat fog adni, mire a pályázatot kiirta; pályázati feltételek: egyesületi tagság, bebizonyított szegénység és jő leckekönyv; a pályázati határidő április 1. a kérvények Dr. Szabó Aladár titkárnál (Kálvin-tér 7.) nyújtandók be. De legfontosabb volt az a két határozata, melyekkel az ifjúsági egyesületek szervezése érdekében országos mozgalmat kiván indítani. Az elsőben dr. Hegedű* István egyet, tanár indítványára a prot. főiskolák igazgatóit és a főiskolai székhelyek egyházi elöljáróságait keresi meg, felkérve őket, hogy gyűjtsék össze, tömörítsék hazánk főiskolai ifjúságát a budapestihez hasonló egyesületekbe. A másodikban Tóth József pestmegyei tanfelügyelő indítványára az összes prot. gyülekezeteket és egyházmegyéket fogja megkeresni, hogy hassanak oda a maguk körében, hogy az egyház védszárnyai alatt lehetőleg minden gyülekezetben ifjúsági vagy legény-egyesületek szerveztessenek. * Budapesti ref. közművelődési egyesületünk, mely egyszersmind betegsegélyző és temetkezési egyesület is, a tél folyamán igen szép tevékenységet fejt ki. A Petri FI,ele theol. igazgató elnöklete alatt működő egyesület minden két hétben felolvasó estélyeket tart, melyeken a lelkészek, tanárok és segédlelkészek felolvasásait nagy számú iparos és munkás közönség hallgatja. Az egyesület kebelében férfi dalkör és férfi-női vegyes kar alakult, mely az összejövetelek alkalmával egyházi és világi énekeket szokott előadni. A téli idény alatt Petri Elek. Gáspár István. Haypál Benő, Kurdi Béla tartottak vallásos tárgyú felolvasásokat. A január 2t-iki estélyen, a Lónyai-utcai főgimnázium dísztermében az egyesületi ének kar éneke után Papp Károly lelkész tartott talpra esett felolvasást a vagyon megszerzése, felhasználása és megtakarítása módjáról, népszerűen és erős gyakorlati érzékkel tüntetve fel az okos gazdálkodás, bölcs háztartás és takarékosság anyagi és erkölcsi előnyeit és áldásait. A közönség, mely egészen megtöltötte a termet, zajos tetszéssel és tapssal jutalmazta a felolvasót, kinek a megjelent vendégek (Szász Károly püspök, Szilassy Aladár gondnok stb.) is szívélyesen gratuláltak. — Itt említjük föl, hogy a budapesti belmissziói és evangelizáló tevékenység többi ágában is foly a munka. Budán a »Nagypénteki társaság* minden két hétben tart összejöveteleket, a holdutcai imaházban Szabó Aladár vezetése alatt minden vasárnap este van vallásos estély, az Erzsébet-körúti imaházban Hamar István püspöki titkár vezeti a szintén minden vasárnap tartatni szokott vallásos estélyeket, a lelkészi értekezlet Szőts Farkas vezetése alatt minden hétfőn este megtartja a maga üléseit. Csupán a szerdai vallásos estélyek szünetelnek, az érdeklődő közönségnek és az ügybarátoknak nem kis sajnálatára! * Irodalmi Társaságunk felolvasásai. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság folyó évi február hó 9-től március hó 16-ig minden pénteken délután 6 órakor Budapesten az ágostai hitv. ev. egyház dísztermében (IV. ker., Sütő-utca 5. szám II. emelet) felolvasó-estélyi, rendez. Felolvasásokat tartanak: Február 9-én Szász Károly püspök: Elnöki megnyitó beszéd. I)r. Szahó Aladár: A protestáns hittani alapelvek társadalmi hatása. Febr. 16-án Kenessey Béla: A protestáns egyház társadalmi munkássága. Febr. 23-án Szőts Farkas: A protestantismus erkölcsi világnézete. Márc. 2-án Dr. Vargha Gyula: Statisztikai adatok a protestantismus köréből. Márc. 9-én Kenessey Dezső: A protestantismus hatása a közoktatásra Márc. 16-án Fejes István: A prot. egyház feladata, tekintettel a jelen egyházpolitikai és társadalmi kérdésekre. Horváth, Sándor: Zárszó. E felolvasásokra ugy a Magyar Prot. írod. Társ. tagjait, mint általában az érdeklődőket azzal a tiszteletteljes kéréssel hívjuk meg, hogy ezekben minél nagyobb számmal kegyeskedjenek résztvenni és hogy a t meghívottak legyenek szívesek ezekre ismerőseik figyelmét is felhívni. Budapesten, 1894. január hó. Kenessey Béla, a M. Prot. írod Társ. titkára. Szász Károly, a M. Prot. írod. Társ elnöke. * Az országos kongrua bizottság január 20-án kezdte meg tanácskozásait a közoktatási minisztériumban. Előzőleg jan. 17-én a püspökök, meg a káptalani és szerzetesi küldöttek tartottak közös értekezletet, melyben az a vélemény jutott többségre, hogy a szerzetesi birtokok és javadalmak ne vonassanak kongrua-adó alá, minthogy ezek a javak tanítási célokra vannak rendelve, az alsó papság kongruája a püspökségek és káptalanok jövedelmeiből rendeztessék. Az országos bizottság január 20-iki ülésében Samassa József egri érsek hosszabb beszéd kíséretében azt az indítványt tette, hogy a kongrua céljaira a püspökségek és káptalanok jövedelmei 50 ezer forintig 5, 100 ezer írtig 10, 150 ezer frtig 15, ezen felül