Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-13 / 37. szám

került a szegények és árvák gondozásának ügye, mely kérdéshez hozzá szólottak Szánthó János, Vörös Károly, Gönczy Benő, Vargha László, Szabó Aladár, Szász Károly Szőts Farkas és Kontra Sándor értek, tagok. Az értekezlet kimondotta, hogy a szegények és árvák gyülekezetileg gondozandók, a szegények és árvák gondozása önkéntes adakozásra fektetendő, a gondozás eszközlése végett az eklézsiákban diakónus vagy szegények és árvák gondnoka választandó. Az egyházmegye által kiküldött bizottság pedig felkéretett, hogy a készítendő szabályrendelet meg­alkotásánál az itt megvitatott elveket s a sajtó útján megjelent tervezeteket lehetőleg figyelembe vegye. — Az értekezlet másik tárgya az orsz. lelkészi gyámintézet kérdése volt. Először Földváry L. olvasta fel bírálatát a konventi tervezetre vonakozólag; ebben oda konkludált, hogy a terve­zet elvetendő. Azután Vörös Károly bírálata fonalán folyt be­ható eszmecsere a nagyfontosságú kérdés felett. Az értekezlet tagjai általánosságban elfogadják, de gyökeres átalakításnak kívánják alávetni a konventi munkálatot. Vörös Károly azt indítványozta, hogy a nyugdíjintézet ügye választassék el a gyámintézetétől s az anyagi erők teljes felhasználásával most csak a gyámintézet állíttassék fel, a nyugdíjintézet pedig később szerveztessék. Szász Károly és Szabó Aladár nyomatékos felszólalásaikban különösen azt kívánták, hogy a konventi tervezet értelmében a gyámintézeti jövedelmek 25%-ából nyugdíj intézeti alap gyűjtessék; különben soha sem lesz lelkészi nyugdíjintézetünk, ennek létesítése pedig a küzegyház és a gyülekezetek legeminensebb érdekei közé tartozik. Az értekezlet kimondta továbbá, hogy a gyáminté­zeti jogosultság megszerzésére tervezett idő 10 évről 5-re szállítandó le. Egyhangúlag kimondatott továbbá, hogy a gyá­molítás kettős kategóriája eltörlendő s minden lelkész özvegye és árvája egyenlő özvegyi és árvái segélyben ré­szesítendő. Ezeken kívül még több célszerű módosítás téte­tett a munkálaton, melyek ha elfogadtatnak, a mi hitünk szerint is, javára válnak a tervezetnek. Az értekezlet javas­latai és kívánalmai a szeptember 25-én tartandó egyház­megyei gyűlés elé fognak terjesztetni. * A miskolci ref. felsőbb leányiskolában folyó hó 9-én az iskolai év megnyitása alkalmával egyszersmind ünnepélyesen leleplezték Kun Bertalan tiszáninneni püspök művészi kivitelű, olajba festett arcképét az intézet dísz­termében. A képet az intézet a püspök iránt érzett hálá­jának jeléül készíttette, mert Kun Bertalan püspöknek nagy része van abban, hogy a miskolci leánynevelő-intézet a mai magas színvonalra emelkedett. Az ünnepélyen az intézet felügyelő bizottsága s Miskolc város intelligenciája is nagy számmal volt képviselve. Az ünnepelt főpapnak szívünkből kívánjuk: Vivát, ad multos annos! * A klerikális akció csak nem akar engedni. Minden követ megmozdít, hogy erőre vergődjék, vagy legalább hogy beszéltessen magáról. Most az osztrák klerikálisok magyarfaló lapjával, a »Vaterland«-dal fú egy követ. Ez a pápánál pápásabb osztrák lap Rómából levelet íratott magának és úgy tünteti föl a dolgot, hogy a pápa elégedetlen Vaszary primás magatartásával, komolyabb ellentállást követel tőle, de rendkívül meg van elégedve Zichy N. gróffal és a fiatalabb papság buzgó fáradozá­saival. A pápa immár döntött, még pedig a klerikális demagógia mellett. Az osztrák klerikális szócső e tenden­ciózus hirlelése, úgy látszik, kiegészítő része a herceg­prímás ellen intézett hajszának, s célja egy kis terro­rizálás. * Az ó-szláv liturgia Horvátországban. Tudva­levőleg Strossmayer püspök kijárta Rómában, hogy Hor­vátország római kath. egyházaiban glogaliea, vagyis az ó-szláv liturgia, melyet a XIII. században a latin kiszo­rított, pápai engedélylyel ismét visszaállíttatott. Horvát­ország az egyetlen ország, a hol megengedték, hogy a római kath. misét nemzeti nyelven mondják. Poszilovies zengi püspök, most, hogy zágrábbi érsek lett, bucsúaján­dékul szintén elrendelte volt püspükségében az ó-szláv misét.. De horrendum dictu, a horvát nép formális zen­düléssel fogadta az újítást. Csendőrökkel kellett a plébá­nosokat megoltalmazni a nép dühétől, mely agyonveréssel fenyegette a nemzeti nyelven miséző papokat. Csudála­tosan ellentétes megítélése a dolgoknak. Míg nálunk a ma­gyar görög-katholikus egyházak hiába esedeznek a ma­gyar liturgiáért, addig Horvátországban akarata ellen ráerőszakolják a népre a horvát liturgiát. Hát csak fura egy dolog az a politika az egyházban. * Gyászrovat. Papp Gusztáv fülöpszállási tanító­káplán, ki régebb idő óta betegeskedett, f. hó 9-én Fülöp­szálláson, egy védtelen pillanatban, valószínűleg pillanatnyi elmezavarban kútba ugrott és belehalt. Özvegye és egy kis fia gyászolják szerencsétlen, kora halálát. Béke ham­vaira! — Az iglói evang. főgimnázium köréből hasonló megdöbbentő esetről értesítenek: Bayer Jenő tanár, való­színűleg szintén pillanatnyi elmezavarban, szept.. 7-én Iglón főbe lőtte magát. A szepesi tanító-egyesületben vezérszerepet játszott s a turistaság fejlesztése körül is vannak érdemei. Béke hamvaira! 98/89*. sz. Pályázat. A máramar os-szigeti államilag segélyzett ev. ref. lyceumban mint főgimnáziumban egy német nyelvi és bölcsészeti tanszék betöltendő. A tanárnak kötelessége a német nyelvet és bölcsé­szetet mint főtantángyakat, s esetleg valamely rokon tárgyat tanítani, s tagjává lenni a tiszántúli ev. ref. egyház­kerületi tanári nyugdíjintézetnek. Évi fizetése, ha rendes tanár neveztetik, ki 1100 frt 200 frt lakbérrel, ha pedig segédtanár 800 frt 150 frt lakbérrel. A kinevezés joga a lyceumi pártfogóság felterjesztésére a nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­ter urat illeti. Az állomást elnyerni óhajtók, a kik a nagyméltóságú közoktatási kormánynyal kötött szerződésnél fogva csak ev. ref. hitvallásuak lehetnek, kérvényüket és végzett tanulmányaikról, képesítésükről és eddigi alkalmazásukról szóló bizonyítványaikat folyó évi szeptember hó 20. nap­jáig a lyceum felügyelő gondnokságához Máramaros-Szigetre küldjék. M.-Szigeten, 1894. évi szeptember hó 1-én. Szöllősy Antal, kir. tanácsos, lyceumi felügyelő­gondnok. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA RUnAPF.STKN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom