Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-13 / 37. szám

sére a gyűlés folyamán 33 frt 50 kr. szedetett össze. Követésre méltó szép példa, hogy gyűjtő gondnok úr szemelőtt tartotta a bibliának eme jellemző mondását : A jó alkalmatosságot áron is megvegyétek! Az időszaki tanács tagjai lettek elnökségen kívül: Vladár Ervin, Szekrényessy Árpád, Szingor József rendes, Debreczeni Gábor, gr. Vay Tihamér, és Bartha Mihály póttagok. Kegyeletes érzéssel fogadta egyházmegyénk Szakái László volt borsodi lelkész azon végrendeleti intézkedését, hogy megtakarított filléreiből jótékony célokra is 1200 koronát hagyományozott. Az alapító levél, a befizetett összeggel a dékán gondozása alá bízatott azon óhajtással, vajha minél többen követnék a hagyományozó lelkesítő emlékezetes szép példáját. Olvastatott a tanügyi bizottság jegyzőkönyve, melynek tanúsága szerint az iskolai állapot következő az egyházmegyében: Iskolánk van 57. Ezen iskolákban 36 okleveles tanító, hat lelkésztanító és 10 nem okleveles tanító működik. Két iskolában ez időszerint nincs tanító. Az iskolákat fenntartó egyházak lélekszáma 25,021. Iskolaköteles gyermekek száma 1608 fi, 1577 nő, összesen 3185. Tényleg gyakorolja az iskolát 1565 fi, 1507 nő, összesen 3072. Tehát nem gyakorolja az iskolát 113. Ismétlő iskolakötelesek száma: 604 fi, 645 nő, összesen 1249. Tényleg gyakorolja az iskolát 557 fi, 592 nő, összesen 1150. Középiskolába jár az egyházmegye területéről 15 évig 13 fi, 2 nő, összesen 15. Idegen iskolába járt 12 fi. 10 nő, Összesen 22 növendék. VI. osztályba tanítanak 28. V. oszt. 18 és IV. osztályba 11 iskolában. Kitűnő iskolánk van 17, dicséretes 22. kielegítő 18. Nem törvényszerű a tanterem 9 helyen; rossz a tanítói lak 5 helyen, Teljesen fel van szerelve 17 iskola; hiányos a felszerelés 34- iskolában és semmiféle felszerelés nincs hat iskolában. A testgyakorlat taníttatik eszközök nélkül 38 iskolában, eszközökkel csak az ósdi községi iskolában és 18 iskolában semmiféle testgyakorlat nem taníttatik. Tizenhét faiskola rendezett, nincs hat iskolánál; a többi helyen vagy rendetlen, vagy nem céljaira használtatik a faiskola. Kilenc tanítói fizetések összege 21,388 frt 15 kr. Legnagyobb a fizetés Paraknyán 667 frt 55 krral; legkisebb Szakácsiban, hol a lelkész-tanító díjazásához csak 20 frttal járul az egyház. Más vallású 187 járt egyházmegyénk iskoláiba. Érdekes vitára adott alkalmat a tanítói testület által felterjesztett jelentés, melyben erősen követelik, hogy fizetésök előlegesen, készpénzben fizettessék és a tanítói fizetés sehol nem lehet kevesebb 400 forintnál. Jogos óhajtásuk elől nem vonul félre egyházmegyénk, de életbe léptetését e követelések sorozatának egyszerre nem teljesítheti, hanem csak lassacskán, ahogy lehet. Azt azonban a lelkészekre vonatkozólag is határozza a közgyűlés, hogy a Zsinati törvények a fizetésekre vonatkozó §-a mindenütt szigorúan betartassék s belhivatalok fizetését közvetlen nem szedheti. Elfogadta végre valahára egyházmegyénk azon fontos indítványt, hogy az esperesi hivatal részére egy könnyen kezelhető sokszorosítót rendel, hogy minden egyház idejében postán kapja az esperesi felhívást, rendeletet s ne legyen kénytelen hónapokon keresztül várakozni az esperes a járásokra felosztott egyházakból visszaérkezett hivatalos körlevélre s a beadandó feleletekre. E régi elavult körlevél által való intézkedés ma már nem felel meg a célnak, mert folytonosan szaporodik a teher, s nem győzik a lelkészek csak a hivatalos levelek továbbítását. A Nagy-Kaposon szept. 16-kán tartandó egyházkerületi közgyűlésre, mely lelkészi fölavatással s az Erdélyi János szülőházának emléktáblávali való megjelölési ünnepélyével is össze lesz kötve, elnökségen kívül, képviselőkül: Csizmadia Jenő, Bartha Mihály, Szekrényessy Árpád, Bárczay László küldettek ki. Végül megjegyzem, hogy ebéd alkalmával a szíves házigazdát, a jó liácz Endre bácsit, a közgyűlés kitüntető figyelmére méltatta. Üdvözölte mint 50 éves papot, ki már harmad ízben tart egyházmegyei közgyűlést, üdvözölte, mint a nagy Jókai Mór fiatalkori barátját, ki az üldözések sötét korszakában — e félreeső helyen — szívesen kitárta szívét és házát a menekült előtt s a kiről oly melegen emlékezik meg Jókai »A tengerszemű hölgy« című regényében és naplójában! Szuliay Benedek kápolnai reform, lelkész. KÜLFÖLD. A »puszta egyházai Franciaországban. II. Azok, kikre most e szegény nyájnak szüksége volt, a hü pásztorok voltak, kik e szegény nyájat legeltessék. Ilyen pásztorokká igyekezett Court tíz éven által tanítványait nevelni, e pásztorok közül elsőnek Iíabaid Pál lépett fel, egy valódi püspöki természet, apostoli értelemben véve. Mint előde, ő is ifjan lépett a puszta egyház lelkészei sorába, kiváló tulajdonai oly magasra emelték, hogy ifjú kora dacára is elmondhatá, hogy puszta egyház terheit ő viseli. Oly férfiú volt, kitől semmi más nem hiányzott, mint egy fényesebb színtér arra, hogy kora nagy emberei közt foglalhassa el az őt megillettő helyet. Nem volt lángész, még ritka tehetség sem; hanem mindkettőnél nagyobb, oly jellem — oly keresztyéni jellem, tetterős akarat, a mély, erős hit szolgálatában, szóval oly férfiú, ki egészen hivatásának, egyházának és Istenének élt. Az 1718-ik évben Montpelliér környékén született, fia egy kegyes protestáns ruhakereskedőnek, kinek háza az üldözött lelkészeknek gyakran szolgált menhelyül. Már mint gyermek, vonzalommal viseltetett e szenvedő, tűrő s mégsem zúgolódó lelkészek iránt, gyakran vezette is őket az általa jól ismert vidéken, így meg is kedvelte e pályát, s midőn felszólították, hogy lelkészszé legyen, minden habozás nélkül egyezett bele. Kiképeztetése hasonlított a többi működő lelkész kiképeztetéséhez; ő is, mint ezek, egyet követett és attól tanult prédikálni, tűrni, szenvedni, ha pedig e hármat megtanulta, nyugodt lelkiismerettel léphetett a többi küzdve-küzdő pásztorok sorába. Alig végezte ezt el, már 20 éves korában, Nimes egyház lelkészének hívta meg, ez az első eset, hogy az üldöztetés e korszakában a lelkésznek határozott, megnevezett állása van. Egy évvel ezután megnősült, élettársul Gaydau Mag-