Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-30 / 35. szám

intézet állapotát, fokozza az aziránt való érdeklődést és áldozatkészséget, s így előnyre válik a közügynek, másrészről pedig módot és alkalmat nyújt arra, hogy a szabályok revíziója alkalmával megfelelő javaslatok tétethessenek. Az átmeneti intézkedéseknél a 36. §-t ekként kérjük átváltoztatni: »Az egyházmegyék saját hatáskörű intézkedésére bizatik annak megállapítása, hogy saját egyházmegyei gyámoldájuk kombinációba vételével mi módon segélyezzék a már tényleges szolgálatban levő lelkészeiket a 8. §-ban jelzett utánfizetések teljesítésére*. Egyházmegyénk az egyes gvámoldák jogi természetének legmegfelelőbb intézkedésnek véli azt, ha a gvámoldák erejének számításba vételével, de egyúttal annak biztosítása mellett, hogy a gvámoldák irányában ez idő szerint tényleg már igényjogosultsággal bíró özvegyek és árvák, igényük fennállásának egész időtartama alatt, ugyanoly mérvű segélyt kapjanak, mint eddig — az ez idő szerinti gvámoldai tagoknak az országos gyámoldába belépése előmozdíttatik. részükre a belépési járulék, vagy annak egy része kiadatik. Az egyházmegyei gvámoldák ily módon való kombinációba vétele inkább megfelelne ezek magánjogi természetének, mint azon eljárás, hogy az egyházmegyei gvámoldák olvasztassanak be az országos intézetbe, oly feltétel alatt, hogy az országos intézet a. most igényjogosultsággal bíró özvegyekkel szemben ugyanazon kötelezettségeket teljesítse, mint az egyházmegyei gvámolda most teszi; mert bár ez esetben a mostani jogosultak hátrányt nem szenvednének, de a tőke kétségtelenül javára esnék azon egyházmegyéknek is, kiknek gyámoldájuk nincsen, a kik tőkegyűjtésre nem törekedtek. Míg ellenben az általunk javasolt elv elfogadása mellett azon egyházmegyék, melyeknek tagjai a gyámoldai tőke gyűjtése körül fáradoztak és áldozatokat is hoztak, lelkészeiken az országos gyámoldába leendő belépés körül tetemesen segíthetnének. Thúry Etele, egyházmegyei aljegyző. A nagy-szalontai egyházmegye közgyűlése. A n.-szalontai ev. reform, egyházmegye nyári közgyűlését aug. 16-án tartotta meg a szokott helyen Nagyszalontán a gimnázium épületében Széli Kálmán esperes és Tisza Kálmán egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Ima és megnyitó beszéd után 32 tárgy lett elvégezve, s végül két ügyben közigazgatási bírósági ülés volt. A szőnyegen forgott tárgyak közül kiemeljük a következőket. A kanonika vizitációröl szóló esperesi jelentésben főkép a tanügyi állapotok emeltettek ki. Az iskolaügy a viszonyokhoz mérten általán véve kellő fokon áll. sőt több helyt örvendetes haladást mutat. Az egyházmegyében 14 jeles tanító van, s azonkívül többen jó eredménynyel működnek. Pár helyen visszaesés mutatkozván a tanítás eredményénél, az egyházmegye az illetőket megintette. Néhány helyen az egyházkerületi tanterv nem tartatván meg, a tanterv megtartására és a kötelezett tankönyvek beszerzésére utasíttattak az illető egyházak. Megemlítjük ezúttal, hogy a n.-szalontai egyházmegyében az 1893/4. iskolai évben 97 tanító működött. Ebből állandó 83, ideiglenes 10, segéd 4. A tanítók összes javadalma 45,765 frt. 6—12 évig tankötelesek közül iskolaba járt 8409. Az iskoláztatásra folyó évben 51.168 frt fordíttatott. Az egyházakban csend és béke honol. Ezenkívül előterjesztés tétetett az elnökileg elintézett ügyekről s a skontro ügyekről, melyek helybenhagyattak a szintén beterjesztett esperesi számadással együtt. Az esperesi jelentés kapcsában megemlítendők a következők. A kanonika vizitáció jelentése szerint Árpádon Gs. Sárközi Gergely és neje 1000 koronás alapítványt tettek az egyház javára, Tóth András ugyanott 200 koronás alapítványt. B -Újlakon a tanítót elmebaja miatt fel kellett menteni állásától. Ez alkalomból Sipos János lelkésznek, ki nyolc hónapig kellő buzgalommal helyettesítette a tanítót, elismerés szavaztatott. Ezután következett az esperesi jelentés az egyházi törvények életbeléptetését illetőleg. E szerint szegények és árvák segélyezésére javaslat készítésével Balogh Ambrus, Sántha István és Hadházi Kálmán jegyzők bízattak meg. Egyházmegyei ügyésznek Hadházi Kálmán ügyvéd választatott meg. Időszaki tanács megalkotását az egyházmegyei bíróság eszközölje. Az egyházak a meglevő leltárt és jelentő ív alapján vagvon-konyvet készítsenek, melyet, a kanonika vizitáció hitelesítsen. Főiskola részére begyűlt adományokat, miután a szupplikáció megszűnt, a közigazgatási pénzekkel együtt küldjék be az egyházak. Egyházi adó-könyv, a hol nem volna, mindenütt alkalmazásba veendő. A református segélyegylet részére eddig kevés egyház küldte be a reformáció ünnepén begyült perselypénzeket. Utasíttatnak az egyházak, hogy a nevezett emlékünnepen a perselyek tétessenek ki, s a begyűlt pénzek küldessenek az illető helyre. Nagyobb vitát provokált a lelkészi országos gyámintézet ügve. melyhez az eredeti szöveg fentartása mellett hozzászólott a tőle megszokott bölcsességgel Tisza Kálmán egyházmegyi gondnok is. A közgyűlés egyhangúlag helyeselte az országos gyámintézet felállítását, azonban négy pontra nézve eltérők voltak a vélemények. Miután egyházmegyei gondnok, s esperes nyomatékosan hozzászólottak a tárgy megvilágosítására, az egyházmegye többsége, annak kikötése mellett, hogy a fennálló gyámintézetek fentartartandók, az eredeti szöveget fogadta el. Számvevőszék jelentése Sántha István előadása alapján tudomásul vétetett. Bélzerindi lelkészségben megerősíttetett Váci Lajos megválasztatott lelkész. A kötegyáni egyházi adóügyben Sántha István javaslata fogadtatott el, valamint a geszti adóügy is Nagy Imre javaslatára. A geszti egyházban Tisza Kálmán évenként 100 frttal több egyházi adó fizetésére kötelezte magát a rendesnél. Éljenzéssel fogadtatott, s a nemeslelkű férfiúnak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Geszti tisztviselők díjlevele helybenhagyatott. Sarkadi egyház 1200 frttal emeli feljebb egyházi adóját, tanítói fizetések javítása, illetőleg új tanítói állás szervezése miatt. B.-ujlaki egyházi adókulcs helyben hagyatik. B.-ujlaki lelkészlak építési terve, és költségvetése 70*