Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-23 / 34. szám

Krisztus beszédei, cselekedetei, halála és megdicsőittetése között és sem egyik, sem másik irányban nincs kihegyezve a váltság-kérdés. Ne osztassék tehát részekre a Krisztus, mikor nekünk az egészre van szükségünk! «A mi Urunknak, a Krisztusnak prédikálása a titka és lényege, a központja és szíve minden prédikációnak, Nem tények — ő nélküle és ismeretek — ő nélküle, hanem az ő személye, az ő munkája, az ő jelleme és az ő egyszerű, de utánozhatatlan igéje, ez a titka és művészete minden prédikációnak» — mondja Gladstone. Miként egy villamos gépezetnek központja a telep, melyből el-kiindul az az áram, mely fény, hő, ütés vagy mozgás sőt íz és szag alakjában nyilvánulhat., úgy a váltság erejének is központja maga a Krisztus élő, isteni személye; ebből indul ki az az erő, mely tudományában, életében, halálában és feltámadásában nyilatkozik. Egyik sem több, egyik sem kevesebb a másiknál; szoros organikus kapcsolat van köztük, egyik a másik nélkül nem állhat meg. Fontos tudománya, mert tanításaiban a legfenségesebb igazságokat, a legigazabb törvényt s a legnyugtatóbb világnézetet proclamálta; fontos életének minden tette, minden mozzanata, mert ezekben megtestesülnek s az élő, concrét példa erejével és hatalmával hirdettetnek ugyanazon eszmék és elvek, melyek igéjében kifejezvék. Elete ügy viszonylik tanításához, mint egy kész épület a maga tervrajzához. Fontos halála, nem azért, mintha ez olyan csodaszer, olyan varázseszköz volna, mely objective, egymagában minden embernek minden bűnért örökre eltörülni volna képes és hivatott, nem, mert hisz' ez egy darab judaismus, merő képtelenség volna, hanem azért, mert ez a halál természetes és szükségképeni zárköve és pecséte volt annak az életnek, melynek minden mozzanata a hirdetett isteni igazságoknak hordozója. Ez a halál áldozat, annak a teljes önfeláldozásnak a koronája volt, melynek szakadatlan láncolatából állt a Krisztus élete. E nélkül a váltság műve csonka lett volna. Fontos feltámadása, mert ebben Isten maga erősítette és dicsőítette meg a Krisztus tanításában, életében és halálában kifejezett elvek és eszmék igazságát. Együtt mindezekben pedig az Istennek megváltó kegyelme jelent meg és közöltetett velünk, de csak egy feltétel alatt: ha hiszünk a Jézus Krisztusban, ha oly erős bizodalmunk vagyon ő benne, hogy vele, utána mi is megtudjuk tenni a saját lelki életünkben azt az útat, melyet ő az ő életében a jászoltól a keresztig megtett. Ezen a hiten fordul meg minden. E nélkül az egész váltságmunka rám nézve közönbös, ezzel pedig minden javaival az enyém! A keresztyén igehirdetésben pedig ez a fődolog. Marton Lajos, ref. s.-lelkész. KÖNYVISMERTETÉS. Lelki Harmat. Elmélkedések és imák az év minden napjára. Irta Szabó Aladár theologiai tanár. Budapest, Hornyánszky Viktor kiadása. Ara ? Ájtatossági irodalmunk e legújabb termékét az Előszó és néhány mutatvány közlésével következőkben mutatjuk be olvasóinknak. »Nincs kedvesebb tünemény, mint a harmatcsepp a zöld levélen vagy a virág szirmán. Üdít, éltet, ragyog s megmutatja természetes tükrében a nap képét. Fáradt lélek, földi gondoktól, bajoktól, kételyektől s az elkövetett hibák emlékétől gyötört lélek, nem tudod-e, hogy neked is szükséged van üdítő harmatcseppekre ? Jer azért és vedd e könyvet! Végy belőle harmatcseppeket! Végy belőle lelki harmatot! És pedig, ha csak lehet, végy belőle minden nap. Gyűjtsd magad köré szerettidet s egy csendes, ünnepélyes reggeli vagy esteli órában olvass el nekik egy-egy elmélkedést. Meglásd, családi életed boldogabb lesz. Meglásd, családi életedet sok minden baj, harag, civódás és más vétek elkerüli. Ajkad lassanként hosszab imára is megnyílik majd, mint a milyeneket e könyvben lelsz s az evangéliomi igazságokkal nemcsak egy percig foglalkozol. így lesz ez jól. Hiszen e harmatcseppek ahhoz a lelki vízben bővölködő gazdag forráshoz akarnak vezetni, a mit bibliának neveznek. És ha lelked megmozdul, ha érdeklődni kezdesz az evangéliomi igazságok iránt, örömmel fordulsz az idvesség ama fényes napjához, a Jézus Krisztushoz, a kit e harmatcseppek, csak mintegy tükör által mutatnak s a ki nélkül nincs igaz boldogság. Ezzel mindazoknak, a kik a bűnt és a képmutatást, a hitetlenséget és vakhitet irtani törekesznek, azzal az óhajjal ajánlom a »Lelki harmat*-ot: vajha sikerülne minél előbb minden magyar családban határozott, evangéliomi szellemet meghonosítani s vajha e magasztos cél elérésére a »Lelki harmat« is jó eszköznek bizonyulna.® Mutatványok a »Lelki harmat «-ból. Január 22. Máté ev. III, 11. Bizony az, hogy én keresztellek titeket vizzel a megtérésre, de az, a ki én utánam jő, nálamnál erősebb, kinek nem vagyok méltó, hogy csak zsályáját viseljem, az titeket keresztel Szent Lélekkel és tűzzel. Az 1536. év jan. 22-én egy ember vérzett el Münsterben, Németországon, a ki, míg élt, egyike volt a legnagyobb szörnyetegeknek. Leydeni János volt ez a münsteri anabaptisták, újra keresztelők feje. Az újra keresztelők, a kik nagy bűnnek tartották a gyermekek keresztelését, azzal dicsekedtek, hogy ők egészen tökéletesek s hogy csak az lehet az Isten országának tagja, a ki bemerítéssel hajtja végre a keresztelést s maga is ily módon keresztelkedik meg. Azonban Leydeni János története mindenkinek, a ki csak lelkileg nem egészen vak, megmutatja, hogy a bemerítés nem használ semmit magában véve s hogy a fődolog a keresztségnél a Lélek keresztsége. A münsteri