Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-16 / 33. szám

Kovács Lajos (Gerock), Benke I. (Vaughan), Dobos János (Coquerel), Tompa M. (Siegel), K. Tóth K. (Spurgeon). A prédikációs folyóiratok és gyűjteményes vállalatok száma eleddig 17. Nemsokára, hogy a kath. Szentmiklósi Timótheus megteremtette a legelső magyar hitszónoklati folyóiratot Kathedrai Gyűjtemény 1790/), a protestáns sajtó is reáirányította e térre figyelmét. — Első enemü vállalat Erdélyben indult meg. Címe: Alkalmi és halotti beszédek Gyűjteménye. Fennállott 1799-től egész 1832-ig. — Hasonlóképen több ideig tartották magukat: Erdélyi Prédikátori Tár. Szerk. Salamon József 1833—1839. Ez már azóta két ízben éledt fel rövid időre. Prot. Egyh. Beszédtár. Szerk. Margócsy J. — Papi Dolgozatok. Szerk. Fördős L. 1849 — 1870-ig. — Evangélumi Lelkészi Tár. Szerk. Czelder M. 1879—1888-ig. — Prot. Pap. Szerk. Kálmán Dezső és Lágler S. 1879-től máig. — Gyakorlati Bibliamagyarázatok. Szerk. Garzó Gyula 1881-től máig. A többiek rövidebb ideig (1—2 év) állottak fenn, sőt egynémelyik (Lelkipásztori Tárház. 1818. Szerk. Fábián József és Láczai Sz. József; Erdélyi Prot. Egyh. Tár. Szerk. Szász Károly és Demeter Sámuel 1857 ; Imák és Egyh. beszédek Tára 1862.) egészen kérész életet élt. Jelenleg megjelen három. Mennyire hátrább vagyunk e téren is az ötszörte kevesebb francia protestánsoknál, mutatja azon körülmény, hogy Franciaországban 6 folyóirat és 57 lap áll a protestantizmus szolgálatában. E rövid ismertetésből, jólehet lehetnek hiányai, anvnyi mégis kiviláglik, hogy prot. prédikáció-irodalmunk túltengése miatt panaszra még nincs okunk. Sem könyvben. sem folyóiratban nem termelünk annyit, mennyi a multakhoz viszonyítva kétségbeejtőleg soknak, vagy a művelt nemzetek prot. enemű termékeihez való arányában csak elegendőnek is mutatkoznék. S. Szabó József. BELFÖLD. A jelentő Ivekről. A x—i egyházmegyéből alkalmam volt egy csomó jelentő ívet átvizsgálni, s alkalmam van ezennel konstatálni, hogy valamennyi hibás. Onnan van ez, azt állítják némelyek, mert az ív rovatozása nem eléggé világos, a hozzáadott Utasítás még kevésbé világos, s így az ívek kitöltése legkevésbé világos. Mivel ezen állításban csakugyan van valami, bocsásson meg nekem jelentő ív tisztelt készítője, ha feltolom magamat magyarázókép, igénytelen felszólásom talán nem lesz ártalmára ez igen fontos ügynek. Az I. és II. fejezet, »Vagyon* és »Teher* nem szorul magyarázatra. De már a III. fejezet első pontját — »egyháztagokról« — sokan nem értik, hanem odaírnak csak úgy találomra egy kis summácskát, melynek helyességét aztán nem tudják igazolni. Holott e pont után azon járulékokat kell beírni egy összegben, melyeket az egyháztagok készpénzben fizetnek. Ugyanezen összeg részletesen van elsorolva a IV. fejezet »Készpénz* rovatában, alól pedig, a 2. pontban össze van adva, és így ezen 2. pontnak, és az előbbi fejezet 1. pontjának egyezni kell, ha nem egyezik, már hiba van a kréta körül. Éppen így van a dolog a III. fejezet 2. »Termény ek« pontjával is. Itt azon terményeket kell beírni egy összegben, melyeket az egyháztagok fizetnek, és pedig minden termény eleibe nem csak a mennyiséget, hanem azt is, hogy az a termény hektoliterenként mily árban van számítva. Például: 50 hl. buza á 10 korona — 500 korona. 50 hl. rozs á 9 kor. — 450 korona, így továbbá árpa, kukorica stb. Az összes érték után beírandó az összeg. Mivel pedig ezen összes érték a IV. fejezet »Terményt értékben* rovatában részletesen van elsorolva, s alóla a 2. pontban összeadva : tehát ezen két összegnek ismét pontosan egyezni kell, éppen úgy, mint a készpénznél. A mely egyházban a politikai község, vagy patrónus ad terményt, azt vagy külön pontokban, vagy a Vegyesek-ben kell kitüntetni, de az egyháztagok által fizetett terményekkel semmiképpen össze nem keverni. Hogy pedig a termények árát hektoliterenként is kitétetni kívánom, annak oka az, mert némely atyámfia, arra számítva, hogy a bizottságok az árak kiszámításával vesződni nem fognak, még a maiaknál is alacsonyabb árakat vesz fél, valószínűleg azért, hogy minél kisebb legyen a jövedelem, s minél nagyobb a deficit. A Szükséglet I-ső pontja sok zavarra ad alkalmat.. Mivel az Utasítás semmi utasítást nem ad, beírják tehát a lelkészek e pont után az összes lelkészi fizetést, úgv, a mint az a jelentő ív utolsó lapján ki van tüntetve. Úgy de ebben az összes fizetésben benne van a stóla és a segély is, pedig sem a stólának, sem a segélynek a Jövedelemben nincs fedezete. Vagyis: az egyháznak e címeken egy fillér bevétele sincs, a mit pedig be nem vesz, azt ki sem adhatja. így van a dolog a kántori díjjal is azokban az egyházakban, melyekben kántori teendőikért csupán stóla van beírva. Tehát következőképen kell eljárni: »Tiszti fizetések« lapján a lelkészi fizetéseket össze kell adni a stóla felett, a tanítói fizetéseket össze kell adni a segély felett, s az ekként előálló összegeket be kell írni a Szükséglet alatt levő 1. és 2-dik pont után. Igy a Szükségletből a stóla és segély kimarad. Az összes lelkészi és öszszes tanítói fizetések csupán a »Tiszti fizetések* lapján szerepeljenek (az Adó és »Egyéb* levonása után) ezen tétel után: marad összes érték. Ez az egyedül helyes eljárás. Ha máskép cselekszünk, a jelentő ív irreálissá válik. Például: számtalan kis egyház van olyan, melyekben körülbelől annyi a bevétel, mint a kiadás. Ezekben tehát a Jövedelem és Szükséglet közt alig van különbség. De írjon az ilyen egyház a Szükséglet alá 100 korona stólát a lelkészi, 50 korona stólát a tanítói fizetések öszszegébe, vonja ki ekkor a Jövedelmet — mert ez lesz a kisebb — a Szükségletből: azonnal elő áll 150korona állandó deficit. Pedig soha sem volt deficitje, ha csak nem valamely szűk esztendőben, de a mit kipótolt a bő év. A többi pontok nem kívánnak magyarázatot. Csupán a IV. fejezet hányan és egyenként rovatain akadnak fel a legtöbben, s nem tudnak rajta eligazodni. A dolog igen egyszerű. Üresen kell hagyni az egyenként rovatot, s nem származik belőle semmi baj, csak a többi rovat legyen híven kitöltve. A domesztikát sem a Jövedelemben, sem a Szükségletben felvenni nem kell, csak a rovatban kimutatni részletenként és összegben. Ennyit láttam jónak közzétenni ezúttal csak hamarosan, mert a dolog sürgős. Nem is aggatok tovább. Csupán egy megjegyzést teszek még, bár félek a — darázsfészektől. Szükségesnek tartom t. i. hogy a futván-futó egyházmegyei bizottságok, midőn a helyszínén megjelennek, kérjék elő az adózók lajstromát és a gondnoki számadást, s ezekből szerezzenek magoknak meggyőződést a jelentő ív adatainak helyességéről. Ezt pedig nem azért tartom szükségesnek, mintha lelkésztársaim pontosságában talán kételkedném. Ah dehogy! Hanem .. . hát . .. mégis mégis. . . . Van a kezeim közt egy jelentő ív, még pedig egy népes, és tehetős tagokból álló egyházból, melyen a