Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-16 / 33. szám

Jövedelembe a termények értékének csak egy harmada van felvéve. De mivel ezzel a *— hogy úgy mondjam — sikkasztással még nem állott elő a kivánt nagyságú deficit, hát kapja magát a jelentő ív készítője, csak úgy brevi manu odakanyarint a Szükséglet alá a lelkészi fizetéshez 1200 koronával többet, mint a mennyi a »Tiszti fizetésekénél a lelkész összes járulékaképen. Sikerült is ekként 2000 korona rendes évi hiányt szerencsésen kisütni. Nohát mikor ilyenek történnek, csakugyan szükséges, hogy a bizottságok nagy skrupulózitással járjanak el, hogy mindenik ív a valódi és tényleges állapotot tüntesse ki. Ellenkező esetben attól lehet félni, hogy ha a helytelenül kitöltött, s a bizottságok rostáján is minden helytelenségeikkel keresztülment jelentő ívekből valaki a magyarországi egyetemes református egyház vagyoni képét akarja megrajzolni, attól lehet félni, mondom, hogy az nem lesz tiszta kép, hanem valami —• freskó. Dőczy József, ref. lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészi vizsgálatok. Zelenka Pál püspök úr felhatalmazása folytán közzéteszem, hogy az ez évi lelkészi vizsgálat Eperjesen szept. 17-én d. u. 3 órakor fog tartatni. Ezen vizsgálatra jelentkezzenek a tiszakerületi illetőségű, szakvizsgát tett hitjelöltek, kivévén, ha más kerületben nyertek alkalmazást s azon más kerületi hitjelöltek, a kik a tiszai kerületben akarnak alkalmazást nyerni. Eperjes, Mayer Endre, theol. dékán. * Budapesti theologiai akadémiánkon 1. A volt Il-od éves hallgatók az alapvizsgát szept 5-ik napján fogják letenni. 2. A volt UI-ad évesek a tanító-képesítési vizsgát szeptember 3. s köv. napjain teszik le Nagy-Kőrösön a tanító-képezdében, szeptember 2-án jelentkezzenek ott a képezde igazgatójánál. 3. A jövő iskolai év szeptember 6-án délelőtt 9 órakor nyittatik meg a nagy teremben, az előadások szeptember 7-én délelőtt 8 órakor kezdődnek; a convictusi kosztozás pedig szeptember 6-án délben nyílik meg. 4. A javító- és pótvizsgák szept. 10. és 12-én tartatnak. 5. Az újonnan belépő növendékek a felvételért és jótéteményért való folyamodványaikat augusztus 31-én délig adják be az igazgatóhoz: a később érkező folyamodványok a jótétemények kiosztásánál nem vétetnek tekitetbe. Régi növendékeknek nem kell folyamodni. Budapest, 1894. aug. 14. Sző/s Farkas, akadémiai igazgató. * A gyülekezetek köréből. Péczelen az új lelkész György László, példás tevékenyseget fejt ki az elhanyagolt eklézsia ügyeinek rendbehozásában. Télen át tartott vallásos estélyekkel, felolvasásokkal egész új életet öntött az ellanyhult egyháztagokba, a felbuzdult, egvházias szellemet pedig szép sikerrel az egyház külső építgetésére irányítja Ujjá építtette a lelkészi lakot, a templom mellé pedig csinos tornyot emeltetett. Mindezt az egyháztagok önkénytes adományaiból. Most legutóbb a Péczelen és környékén nyaraló művészek és más műértők bevonásával fényesen sikerült hangversenyt rendezett, a befejezéséhez közelgő torony költségeire. A hangverseny a jelzett célra 200 frtot jövedelmezett. A tevékeny lelkipásztor sikereihez benső örömmel gratulálunk! * Tanfelügyelők a kultuszminiszternél. Minap tisztelegtek a tanfelügyelők báró Eötvös miniszternél. Vezetőjök és szószólójuk Tóth József volt, ki beszédében kiemelte, hogy a tanfelügyelői testület 25 évi fennállása óta sem anyagi sem szellemi tekintetben nem haladt, sőt stagnálásnak indult, a minek orvoslását kérik és várják az új minisztertől. A miniszter válaszában megígérte, hogy a tanfelügyelet elzsibbadásának megszüntetését feladatának fogja ismerni, s különösen azt szeretné elérni, hogy a tanfelügyelői állás olyan hivatás legyen, mint a minőnek atyja gondolta, hogy t. i. ne csak a hivatalos akták elintézésében álljon, hanem rendező, tanácsadó és segítő feladatának is eleget tegyen kint az életben. A mi a javítás módját illeti, ne várjanak tőle általános rendeletek útján való elhamarkodott reformot. Az iskola sokféle ügyeit egyformaságra törekvő intézkedésekkel elintézni nem lehet. Még a legfontosabb kérdésekben, mint a minő pl. a nemzetiségi kérdés, sem tudtunk eddig oly egységes, általános eljárást megállapítani, a mely mindenütt s minden esetben biztosan kijelölné a helyes utat. Megállapíthatjuk az elvet, a melyet az egyes esetek sokféleségéhez mint vezéreszmét alkalmazni akarunk. Ez pedig nem lehet más, mint minden erővel arra törekednünk, hogy iskolánk a magyar hazának hü és müveit fiakat neveljen. Ez eszme szolgálatában erőnkhöz mérten meg kell tennünk mindent, de mindent úgy, hogy az egyes állampolgár érzelmét ne sértsük, nehogy az iskola, melynek igazi feladata a békéltetés, a nemzetiségi izgalmak és békétlenségek szülőhelyévé váljék. Úgv kell eljárnunk minden isko Iában, hogy az ország törvényeinek érvényt szerezzünk, de a mellett fájdalmat ne okozzunk azoknak, a kik nemzetiségi szokásaikhoz ragaszkodnak Az iskola nemzetiségi kérdéseiben nem általános rendszabályokkal fogunk rendet teremteni, hanem akkor, ha a bár legkisebbnek látszó és sokszor mégis nagyon kényes esetekben kellő tapintattal intézkedünk s lehetőleg nem cselekszünk mással olyat, a mi fájna nekünk, ha velünk történnék meg. * Tanári jubileum Nagy-Kőrösön. Csak most értesültünk arról a szívélyes ünnepélyről, melyet Oláh Károly nagykőrösi zenetanárnak ottani működése 30-ik évfordulója alkalmából minap rendeztek nagykőrösi volt tanítványai. A jubiláns tanárt először H. Kiss Kálmán üdvözölte igen szép beszédben, találóan méltatva a jubilánsnak tanári és zeneírói működését a lefolyt 30 év alatt, s fölemlítve, hogy tanítványai és tisztviselői lOOf'rtos alapítványt gyűjtöttek tiszteletére. Majd a főgimnázium nevében Ádám Gerzson, az egyháztanács nevében meg Filó Lajos lelkész üdvözölték, mire az ünnepelt meghatottan válaszolt. Az ünnepélyt a képezdei ifjúság által elénekelt »Mi zengi túl a bérceket ?« kezdetű szép dal zárta be. Az egyháztanácsból, tanári karokból, tanuló ifjúságból, volt tanítványokból előkelő, de nem nagy számú közönség volt jelen az ünnepélyen. — Dadai Oláh Károly szatmári fi- és debreceni nevelés. Előbb Derecskén volt orgonista-kántor, később 1864 óta Nagy-Kőrösön a tanítóképezdében és a főgimnáziumban zene- és énektanár. Szorgalmas tanár, alapos zenész, jeles zenészeti író. Szakértő az orgonakészítés terén, a miről ama számtalan orgonavizsgálat és felülbirálat tesz bizonyságot, me-