Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-02 / 31. szám
lásig megtöltötte, hogy egy igazán emlékezetes estét töltsön ott el. Az ünnepélyt hatalmas orgonahangok kezdték. Mr. Chaster adott elő a nagy orgonán néhány kitűnő zenedarabot. Azután a keresztyén ifjak egyesületeinek valami 20 tagja tornászati ügyességét mutatta he. A mire ennek vége lett, 8-at ütött az óra. Ekkor kezdődött a tulajdonképeni ünnepély imával. Majd Lord Kinnaird tartott egy beszédet s elmondta, hogy az angol ifjúsági egyesületek Williams György mellszobrát készítették el hálájuk jeléül. Azt a mellszobrot ott mindjárt le is leplezte s átadta az öreg úrnak. Ezt a részét az ünnepélynek a magam részéről elengedtem volna. Átalában nem szeretem a szobrokat, de különösen nem, ha éltében adják át valakinek a saját szobrát. Azután az öreg Sir Williams szólt az egyesületek jövőjéről, a mely szerinte bizonyára fényes lesz. Beszéltek még Bernadoite herceg, azután Canon Fleming, Mr. Wanamaker. Amerika volt minisztere és dr. Farker, presbyterianus lelkész. Közben pedig a nők és férfiak kara s a svéd férfikar adtak elő egyházi énekeket, Mme Sterling pedig solo énekelt. Szép volt a solo, szabatosak voltak a karénekek, de ha a legközelebbi kongresszusra valami 24 sárospataki, debreceni és budapesti diákot ki tudnánk küldeni, bizony csodálkoznának a kongresszus tagjai, hogy e magyar ifjak ép oly szabatosan, de sokkal nagyobb tűzzel és lelkesedéssel tudnak énekelni. Az ünnepélyt érdekes képeknek a magica laternával való bemutatása zárta be. E képek a ker. ifjúsági egyesületek fokozatos fejlődését illusztrálták, kezdve azon a kis szobán, a melyben az első londoni egyesület bizottsága ülésezett el egészen azokig a nagyszerű épületekig, a melyek közül nem egy került több mint fél millió forintba. A mi még a szerdai ünnepély után következett, azzal röviden végezhetek. Csütörtökön, jul 7-én Windsorba rándultak ki a kongresszus tagjai. A királynő ugyanis megengedte, hogy windsori palotája termeit az ifjak megtekinthessék. Meg is tekintették s ott mindjárt megtartották a farewell-meetinget. Ezzel a ker. ifjúsági egyesületek XIII. kongresszusa véget ért. Az én tudósításom is már itt véget érhetne. De még egy befejező cikkben arról az összbenyomásról akarok beszámolni, a melyet Anglia egyházi, erkölcsi, tudományos és politikai élete most is, egyébkor is, a mikor benne jártam, reám gyakorolt. (Folyt, köv.) Szabó Aladár. KÖNYVISMERTETÉS. Magyar Statisztikai Évkönyv. Szerkesztette Jckelfálussy J. miniszteri tanácsos. Új folyam, I-ső kötet, 1893. Noha a statisztika sokat vesztett korábbi népszerűségéből és tudományos értékéből, azért »a nagy számok törvényéinek mégis megvan a maga érdekessége és tanulságos természete. A statisztika olyan tükör, melyben megláthatjuk űgv szépségünket és erényeinket, mint fogyatékosságunkat és hibáinkat is. Az a kép, a melyet a »Magyar Statisztikai Évkönyv* 1893-ik évi folyama közéletünk összes viszonyairól nyújt, kiváló érdekességgel bír. A 15 különálló fejezet a magyar birodalomnak népesség, terület, lakás, foglalkozás, hitfelekezet, nem, kor, közművelődés, iskolák, hírlapok stb. szerinti viszonyait és állapotát rajzolja beszédes számokban. Benne vannak a Horvátországra vonatkozó adatok is, továbbá nem pusztán az 1891-ik évi számtételek, hanem a fontosabb viszonyoknál a megelőző népszámlálás adataival összehasonlítva. A magyar birodalom 322,302 • kilométer területén az 1893-iki népszámláláskor 17.349,398 főnyi népesség lakott, a mi az 1869/70-iki állapothoz képest 1.932,071 főnyi szaporodás. Község van a magyar birodalomban: 28 szabad királyi és 125 rendezett tanácsú város ; 1916 nagyközség, 15,045 kisközség és 20,906 puszta. A szolgabírói járások száma 476, a körjegyzőségeké 2770. Az épületek száma 5.697,494; ebből magánház 5.542,923, egyházi és iskolai épület 81,656, községi 42,785, törvényhatósági 3400, állami 21,738, magántársulatoké 4992. Az épületek közül lakóház 2.926,979, templom 13,049, iskola 14,945, kaszárnya 2033, fürdőház 367. A magyar birodalom területe 322,302 négyzetkilométer; ezen a területen 17.349,398 ember lakik; egy négyzetkilométerre jut tehát átlagban 5383 ember. Legnagyobb ez az átlagszám, azaz legsűrűbb a népesség a Duna-Tisza közén (75"79), legkisebb Erdélyben. Budapest területe 201 négyzetkilométer, lakosainak száma 491,938, itt tehát egy négyzetkilométerre 2447'75 ember jut. A törvényhatósággal biró városokban összesen 1.331,067 ember lakik, 1850-ben csak 669,609 ember lakott ezeken a helyeken. Az összes városi lakosság száma 2.635,589. A városi lakosság az utolsó tíz évben 15 59 százalékkal szaporodott. A népesség megoszlása születési hely szerint a következő. 12.766; 585 ember ugyanabban a helységben született, a melyben lakik; más megyebeli születésű 1.436,449, fővárosi születésű másutt lakó 37,196, fiumei 1976, horvátszlavonországi 132,630, Ausztriából való 221,597, németországi 6591, olaszországi 5886, franciaországi 575, angol 381, oroszországi 455, svájci 1168. Vallásra nézve 8.885,940 r. katholikus, 2.239,197 ev. református, 1.212,634 ág. h. evangelikus, 730,342 zsidó vallasú ember lakik az országban. A gör. katholikus és gör. keleti szerb, oláh és orosz nemzetiségű egyházak híveinek a száma együtt véve közel 4 millió. Foglalkozás szerint értelmiségi keresettel foglalkozik 420,139, Őstermeléssel 10.915,444, iparral és kereskedéssel 2.960,189 ember; járadékos van az országban 243,696, napszámos 2.438,439. Korviszony tekintetében legtöbb a 0—4 évesek száma (2.450,167), utána az 5—9 évesek száma (2.131,645). Egy éven aluli gyermek van 551,214, egy éves gyermek 424,769. A magasabb korban: hatvan éven felül van 1.190,241, hetven éven felül 388,919, nyolcvan éven felül 61,460, kilencven éven felül 5122, száz éven felül 270, még pedig 122 férfi és 148 nő. Nemre nézve van az országban (a katonasággal együtt) 8.668,175 férfi és 8.795,616 nő; nőtlen férfi (a gyermekekkel együtt) 4.767,699, férjetlen nő 4,365,248, nős férfi 3.518,490, férjes nő 3.576,012. Az özvegy fér-62