Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-02 / 31. szám

fiak száma 252,312, az özvegy nőké 835,321. Törvénye­sen elvált férfi van az országban 4865, törvényesen el­vált nő pedig 7623. A közművelődési viszonyokat feltüntető táblázatok is igen érdekesek. A törvényhozás és közigazgatás szolgála­tában 29,102 ember áll, a közegészség ügyében 17,809, a tan­ügy munkásainak a száma 37,140, különböző egyházi szolgá­latot 2l;300 ember végez, irodalommal és művészettel foglalkozik 2483 ember. Orvos van a magyar birodalom terü­letén 4003, biró és ügyész 2520, főiskolai tanár 575, középiskolai tanár 2380, ügyvéd 4353, hírlapíró és szer­kesztő 492, másféle író és írónő 101, festő 210, szobrász 19, színész és színésznő 1442. Az iskolák száma az előző évtizedhez mérten örven­detes szaporodást mutat. Az egész magyar birodalomban van 3 egyetem, 12 jogakadémia, 53 papnevelő intézet, 162 gimnázium, 38 reáliskola, 681 szakiskola, 74 tanító-és tanítónőképezde, 203 polgári iskola, 21 felsőbb leány­iskola, 60 felsőbb népiskola, 17.912 elemi iskola, 840 kisded­óvó intézet, 40 börtöniskola, 96 emberbaráti iskola, ösz­szesen 20,245 iskola. A felsőbb iskolákban (egyetem, akadémiák stb.) a tanulók száma a téli félévben 7222, a nyári félévben 6771. A külföldi egyetemeken 1892-ben tanult 1283 tanuló, és pedig 610 az orvosi, 210 a mű­egyetemi. 116 a filozófiai karokon. Az iskolázás alsó foká­nak még mindig hiányos voltára mutat az a statisztikai adat, hogy a magyar birodalom területén csak 7.326,372 ember tud írni és olvasni, a mi az összes lakosságnak csak 42 22°/o~ka ; a többi nagyobb rész sem írni, sem olvasni nem tud. A hirlap-statisztikából ide iktatjuk a következőket, 1881 — 1892-ig a magyar birodalom területén megjelent 721 hirlap és folyóirat. Ebből magyar nyelvű 526. magyar­német 39, magyar-horvát 2, magyar-latin 1, magyar­francia-németi, magyar-francia-angol-német 1, német 106, tót 13, horvát 35, oláh 13, olasz 3, francia 1. Tartalom szérint az összes hírlapok 14'03 százaléka politikai, 30-52% helyi érdekű, irO4°/0 szépirodalmi, 42 23% szaklap és 2-18°/ 0 élclap volt. Külföldről összesen 1647 hirlap és folyóirat járt Magyarországba, és pedig Ausztriából 927, a többi országokból 720. A belföldi hírlapokból postára került 64.889,000, ausztriai 6.029.000 más országokból 439,000 példány. Az összes lapforgalom példányszáma 71.347.000. íme a Stasztikai Évkönyv nevezetesebb fejezetei rövid kivonatban. Mindannyia haladásra mutat, ki gyor­sabb. ki lassúbb tempóban. A közművelődéssel foglalkozó fejezetek talán a legtöbb örvendetes mozzanatot tüntet­nek fel, de egyszersmind itt érezhetők a legnagyobb hiá­nyok. De itt is meghozza minden év a maga gyümölcsét , s Széchenyi nemzetének minden közéleti viszonya évről­évre több bizonyságot szolgáltat arra, hogy »Magyar­ország nem volt, hanem lesz!« Dr. Rusticus. külföld. A francia protestantismus történetéből. (Folytatás és vége.) A szabad egyház, Frederic Monod és társai ösztön­zése alatt, legjobb erőit szentelé az evangélizációra és mindig nagy számú közönség látogatta előadásaikat. A Wesleyanusok, miután 1852-ig az angol Conférence-tól függő missziók voltak, külön egyházzá alakultak és foly­tatták az evangélizálást, a mire nézve a református egy­házakban akkor dúlt heves viták igen kedvezők voltak. A baptisták a katholikusok felé irányították tevékeny propagandájukat, és északon néhány fontos egyházat alapítottak. A protestantismus nem maradhatott közönyös a társadalmi kérdések tanulmányozása és megoldása iránt sem, Jogosan állíthatjuk, hogy ők voltak az elsők a nagyfontosságú kezdeményezéseknél. Büszkén emleget­hetjük azon hitsorsosainkat, kik a közügyek iránt való odaadásuknak annyi próbáját adták. Edmond de Pressensé nevéhez fűződik sok nagv cél kitűzése és győzelmes ki­vívása. Ő nem elégedett meg azzal, hogy az evangéliumot hatalmas szavával és eloquens tollával védje; de bámu­latos tűzzel tudott a rossz ellen is harcolni, és halálos ágyán is utolsó gondolata az volt, hogy Franciaország­nak, a mostani idők irodalmi romlottsága által kompro­mittált becsületét visszaszerezhesse. A munkás lakások ügyében Jules Siegfried buzgól­kodott, mellette, segítői közt pedig első Gide Boyve. A vasárnapi munkaszünetnek nincs lelkesebb védője Leon Javnál, Bichard Waddington pedig a gyári munkásnők ügyét karolja fel. Robin lelkész a börtönök iszonyának enyhítésén munkálkodik s megkezdi a munkaadás általi segítést; míg Arboux az egymás kölcsönös támogatása ügyének szenteli magát. Az egész protestantizmus egye­sítette erejét az erkölcsi ligában s a társadalmi kérdé­dések gyakorlati tanulmányozására alakult protestáns szövetségben. Nem a legérdektelenebb vonása a protes­tantizmusnak, a mikor közvetlen érintkezésbe lép a socia­lizmussal, hogy annak sajátos rendszerét tanulmányozhassa. Nem túlzunk, ha a protestáns egyházak életében új időszakról beszélünk. Nem mellőzzük a kritikát, de igaz­ságtalan volna nem méltatni a lépést, mely haladást jelez, s mely az élet kétségtelen jele. E befolyás alatt alakult át a vallásos journalistika is. Azon néhány lap mellett, a mely még 1840-ben meg­indult, ma már hatvannál több lap működik. A Holland és Pressensé által alapított Revue Chrétienne a Semeur nyomába lép, jelszavául az evangéliumot és a szabadsá­got tűzvén ki. A Read kezdeményezése folytán alakult So­ciété de VHistoire du prot. frangais pedig egyikévé lett a legfontosabb társulatoknak. Pár év múlva már szép könyvtárt szerzett, melyet a társaság elnöke Scbiekler báró, Páris legszebb gyűjteményei egyikévé tett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom