Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-19 / 29. szám
ROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, lHjia-ulra 23. szám, hová a kéziratok cimzeiidök. l£ia<ltf-hivatal : llornyánszkt/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bériláza), hová az elüfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4, frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára 20 Tvr. Felhívás előfizetésre. A 74-ik félévre hirdetünk előfizetést. A régi bizalommal s az eddigi programm alapján. Tovább is sürgetjük az egyház belső cs külső építését, Isten kegyelmének s az evangéliumnak nem emberi erejével. A belső építést, ÍÍZ81Z £IZ egyesek és testületek lelkének evangéliumi megújítását. Hogy pásztorok és gyülekezetek, vezetők és vezetettek minél többet merítsenek Isten kegyelméből, mely üdvösségünknek egyedüli alapja; Jézus Krisztusból, ki leikeinknek egyedüli üdvözítője; a Szent Lélek erejéből, mely lelkeinket egyedül képes ujjászülni és megszentelni; az Evangéliumból, mely Istennek hatalma minden hivők üdvösségére. A külső építést, azaz az egyház szerveinek és intézményeinek a szükséghez és viszonyokhoz mért reformálását. Hogy vallásos nevelésünk a közoktatás minden ágában, de főként a nőnevelés terén s a nevelésre hivatott tanítók, tanárok és lelkészek képzésében több evangéliumi ízt, színt és erőt nyerjen; hogy az egyházi irodalom minden ágában, de különösen a szentírás, a népiratkák és a vallásos lapok terjesztése terén nagyobb lendületet vegyen; hogy a gyülekezeti élet a belmisszió felkarolásával, dékányságok szervezésével, vallásos összejövetelek tartásával, parokhiális könyvtárak felállításával, legényegyesületek szervezésével, szóval az egyháztársadalmi tevékenység által belterjesebb erősödést és fejlődést nyerjen ; hogy a lelkészi és tanítói állások korszerű fizetésemeléssel, gyám- és nyugdíjintézetek szervezésével régi vonzerejüket és társadalmi sűlyokat visszanyerjék; hogy a gyülekezetek az anyagi terhek arányosabb és igazságosabb megosztása által, a hol szükség van rá, anyagilag újból szerveztessenek; hogy az egyházi közszellem, az Összetartozás erősbítése s az erők tömörülése által, az elkerülhetlen egyházpolitikai válságok között diadalmasan megállhasson. Bizalommal kérjük olvasóink és munkatársainknak is a támogatását ezekre a nagy feladatokra! Az előfizetési feltételek a Lap homlokán olvashatók, a szokásos kedvezmények tovább is fentartatnak, az előfizetések a kiadó-hivatalba küldendők. Hornyánszky Viktor, kiadó. Szőts Far k a s, felelős szerkesztő. Szabályrendelet a szegények és árvák gondozásáról. Az imént életbe lépett új törvények 100. §-a szerint, a szegények és árvák segélyezésének s gondozásának módjáról, az eljárás ós felügyelet részleteiről az egyházmegyék és egyházkerületek szabályrencleletileg lévén kötelesek intézkedni: elérkezett az ideje annak, hogy ezek a szabályrendeletek minden egyes egyházmegyében és kerületben már legközelebb megalkottassanak. A vértesaljai egyházmegyében ily szabályrendelettervezet készítésével alulírott bízatván meg: az ügy érdekében bátor vagyok ezen, általában rövid vonásokban immár elkészített javaslatot mindenekelőtt e becses Lap hasábjain bemutatni. Megvallom, nem várok sem ezen, sem más, bármilyen bölcsen és alaposan megszerkesztett szabályrendelettől valami különösebb eredményt, s nem ringatom magam abban a hitben, hogy e szabályrendeletek révén anyaszentegyházunkbelső építésének munkája s nevezetesen a nyomorral küzdő szegényeink és gondviselés nélkül szűkölködő kicsinyeink felsególósének s gondozásának ügye azonnal a kivánt kerékvágásba zökken és hatalmasan indul majd előre: mindazonáltal az a körülmény, hogy íme egyházunk törvényhozása is szükségesnek látta immár az egyházak pásztorainak figyelmét a belmisszió munkájára irányozni, s hogy magok a hivatalos kormányzó testületek is kényszerülve lesznek ezentúl az adminisztratív ügyek mellett a belső építés munkájával is mind sűrűbben foglalkozni: e körülmény mégis némi biztató reménynyel tölti el keblemet az iránt, hogy anyaszentegyházunk ós annak tanítói nagyobb odaadással fognak ezentúl forgolódni tulajdonképeni hivatásuk mezején: Isten országa terjesztésében, a keresztyén szeretet cselekedeteinek gyakorlásában! Valóban, az idők teljessége elérkezett s elmondhatjuk: itt az idő, most vagy soha! A nem-