Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-28 / 26. szám

munka is, miként a »Tanítók (Tanítónők) jogai és kötelességei* című könyvem, melynek mintegy kiegészítő részét képezi — a fennálló törvények, szabályrendeletek, rendeletek, utasítások, elvi jelentőségű határozatok és döntvények alapján van szervesen és összefüggőleg összeállítva, oly módon, hogy itt is minden tétel után zárójel közt közölve van az illető törvény megfelelő szakasza, vagy a rendelet, döntvény stb. kelte és száma, s így belőle a kellő felvilágosítás azonnal megszerezhető. Áttekinthetők benne mindazon rendtartási és kezelési nyomtatványok és minták, melyeknek használatba vétele népoktatásügyi községi közigazgatási szempontból kötelező stb. Használják: a községi előjáróságok, községi és körjegyzőjelöltek, szolgabiróságok, egyházi és városi hatóságok, vármegyék és törvényhatósági közigazgatási bizottságok, továbbá: az elemi-, felső nép-, polgári iskolai és iparostanonc iskolai tanítók, kisdedóvók, tanító- és tanítónőképzőintézeti növendékek, iskolaszékek, állami iskolai gondnokságok, iskolafentartók és tanfelügyelőségek. Kapható nálam (Kolozsvár, kir. tanfelügyelőség) 2 frt 20 krajcárért. Kolozsvárt 1894. junius 14-én. Dr. Szabó Mihály, Kolozsvármegye kir. segédtanfelügyelője. különfélék. * Személyi hírek. Az alsó-borsodi egyházmegye esperesévé 54 szavazat közül 51-el Tóth Dániel miskolczi ref. lelkészt, tanácsbiróvá pedig Kérészy Barna tiszanánai lelkészt választották meg a gyülekezetek presbyteriumai. — A pozsonyi ev. egyház a minap elhunyt Samarjay Károly helyébe Láng Lajos budapesti egyetemi tanárt és országgyűlési képviselőt választotta felügyelőjévé. — Bodor János zágoni lelkész a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium tápintézetére 500 frtos alapítványát 1000 frtra egészítette ki. — Szász Domolcos erdélyi püspök f. hó 25 én avatta fel a diósadi üj templomot. — A debreczeni reform, főiskolán az 1894/95-ik tanévre igazgatóvá dr. Öreg János, a theologia igazgatójává Csíky Lajos, a jogakadémia igazgatójává T. Kovács Sándor választattak meg. Szivből üdvözöljük őket uj állásaikban. * A polgári házasságról szóló törvényjavaslat végre elfogadtatott a főrendiház által is, 22-én általánosságban, 23-án részleteiben is. A küzdelem igen erős volt, mert csak 4 szótöbbséget tudott nyerni. Beszéltek a javaslat ellen Zichy Pál Ferenc gróf, Széchen Antal gróf, Rudnyánszky József báró, Csáky Pallavicini Zsigmond őrgróf; mellette pedig Gajzágó Salamon, Vay Béla báró és Zelenka Pál tiszai ág. evang. püspök, kinek szép beszédére még visszatérünk. Szilágyi Dezső újból egyikét mondotta bámulatos logikájú beszédeinek, egymásután döntve meg az ellenfelek érveit. A javaslat általánosságban elfogadása kitörő örömmel töltötte el úgy a fővárost, mint a vidéket. 23-án vette a főrendiház részletes tárgyalás alá a javaslatot s csekély vitával, a gróf Andrássy Aladár által indítványozott eme betoldással: »Ezen törvény a házasságkötésre vonatkozó vallási kötelességeket érintetlenül hagyja*, részleteiben is elfogadta s így egy időre végét szakította annak a folytonos izgalomnak, melyben éltünk már hetek és hónapok óta, Megvan tehát a polgári házasság, csak a szentesítés és az életbeléptetés kell még hozzá. A szentesítés meg is lesz, de hogy az életbeléptetés mikor történhetik meg, azt bizonyosan még senki sem tudja. Egy év alatt kellene ugyan életbe lépnie, de hogy az megtörténhessék, még igen sok mindennek kell addig megváltoznia. Még ott van a polgári anyakönyvek behozatala, a gyermekek vallásának rendezése s mindenek felett a közigazgatás átalakítása, a mi nélkül a polgári házasság életbe léptetésére gondolni sem lehet, De bármikor lépjen is életbe, az bizonyos, hogy nekünk is meg kell tennünk és pedig már jó előre a jövőre vonatkozó intézkedéseinket. Legközelebb szólani is fogunk azokról s olvasóinkat is szivesen felkérjük a hozzászólásra. * Báró Vay Miklós emlékezete. A tiszántúli ref. egyházkerület e hó 24-én tartotta meg báró Vay Miklósnak, a halhatatlan érdemű férfiúnak gyászünnepélyét Sárospatakon, meghíván arra a többi kerületeket is. A dunamelléki egyházkerület az idő rövidsége miatt nem képviseltethette magát a kegyeletes ünnepélyen, hanem hálájának s fájó érzéseinek őszi közgyűlésén a jegyzőkönyvben fog kifejezést adni. Ezzel kapcsolatban felemlítjük, hogy a pesti reform, egyház, ugyancsak 24-én a rendes istenitisztelet keretében újította fel a, nagynevű halottnak emlékezetét, Szász Károly püspök úr egyházi beszédében meleg szavakban emlékezvén meg egyhazunk elhunyt nagy fiáról, míg a végső imát teljesen az emlékezetnek szentelte, hálákat adván a Gondviselésnek a boldogultnak engedett hosszú és hasznos életért, s kérve számára az örök jutalmat, mit az Úr az ő hív szolgájának, hitünk szerint bizonyára meg is adott. * Baksay István 50 éves tanári jubileuma. Folyó hó 23-án ünnepelte a rimaszombati egyesült prot. főgimnázium régi hü s kedves tanárának, Baksay Istvánnak 50 éves tanári jubileumát. A fényes ünnepélyen részt vett nemcsak a főgimnázium, hanem az egész város, a megye, a ref. és ág. ev. egyházmegye, több főiskola s maga a tanügyi kormány is, üdvözlő iratot intézve a köztiszteletben és szeretetben álló jubilánshoz. 22-dikén este a tanuló ifjúság fáklyásmenettel tisztelte meg az agg professzort, 23-án pedig a ref. templomban üdvözölték a különböző küldöttségek, tisztelvén benne vagy a »szeretet, jó professzort* vagy a »kedves Pista bácsit«. Volt tanítványai s tanártársai gyönyörű arckép-albummal lepték meg a jubilánst s nevére 700 frtnyi ösztöndíj alapítványt tettek, mit a jó öreg a sajátjából azonnal 1000 frtra egészített ki. A jubileum alkalmára írta Baksay Sándorúr Lapunk más helyén közölt érdekes cikkét, s az íróval együtt mi is szívből óhajtjuk, hogy az agg professzo éljen még sokáig boldogan s érje meg erőben, épségben a 94-et. .! , . : * A felekezeti tanárok nyugdíjtörvényét a főrendiház f. hó 24-én általánosságban és részleteiben is változatlanúl elfogadta. Szász Károly püspök úr óhajtotta volna bevinni a törvénybe, hogy a nyugdíjalapra a tandíjmentes tanulók ne fizessenek, azonban a minisz,